Képviselőházi napló, 1869. III. kötet • 1869. oktober 16–december 2.,
Ülésnapok - 1869-55
55. országos ülés október 18. 1869. 13 nem fordulnak elő, miután azok a közös vámjövedelmekbe vannak beszámítva. A jövedékek előirányoztattak 20.875.000 forinttal, a valóságos jövedelem azonban tett 26.328.142 forintot, és igy a többlet 5.453.142 forintot; miből a sójövedékre esik 1.164.145 frt. Ha azonban felveszszük, hogy a nagyobb fogyasztás folytán a termelési költség is nagyobb volt, mi a költségeknél fordul elő, és igy a pénzügyministerium kiadásait növelte, a valóságos tisztajövedelem többlete aránylag kevesebb. A dohányjövedóknél a növekedett jövedelem tesz 4.142.924 frtot, mi nagyobbrészt onnét származik, hogy a kiadások csekélyebbek voltak, mint azok az előirányzatban felvétettek. A lottojövedék többet jövedelmezett 146.073 forinttal. Az illetékek előszámittattak 9.393.000 írttal, jövedelmeztek pedig 11.930.449 forintot, tehát a többlet 2.537.449 frt. Az államvagyon jövedelme előszámitva volt 2.859.000 írttal, jövedelmezett 5.803.924 frtot, tehát a többlet 2.944.924 frt, még pedig ebből esik az államjószágokra 485.649 frt, az államerdőkre 284.683 frt, az állani épületekre 1593 frt, az állambányászatra 2.218.600 frt. (Elénk tetszésnyilvánítások). Az államköltségvetésben előforduló rendkívüli bevételek közt csak 2 tétel foglaltatik, mely valóságos jövedelemnek tekinthető. Mindkettő kevesebbet jövedelmezett mint előirányozva volt. Egyik a pénzverési nyeremény a magyar váltópénzek veretése után, mely 900.000 írttal volt előirányozva ; de miután a törvény szentesítése csak az év folytán következett be, és igy a pénzverés hátramaradt, az összes jövedelem e czimen csak 610.921 frtot tett. A másik rendkívüli bevételt képezik a koronajószágok kötvényeire és a dézsmaváltságra előszámitott összegek, melyek 570.000 frtra voltak előirányozva ; ebből azonban csak azok kamatai képezhetnek jövedelmet, melyek is 162.414 frtot tesznek. De ezeken kívül voltak még más rendkívüli jövedelmek is, melyek előszámitva nem voltak és melyeket a fenebbiekhez hozzávéve, az összes rendkívüli jövedelem tett 2.722.270 frtot, előirányozva lévén 1.470.000 frt, ennélfogva itt is 1.252.270 frtnyi többlet mutatkozik. Együvé véve már most kerekszámban a gyarapodást mutató tételeket, ezeknek összege meghaladja a 14.000.000 frtot ; miután pedig az apadó tételek eredménye 1.800.000 frtot tesz, a bevételekben kerekszámban összesen 12.200.000 forintnyi emelkedés mutatkozik. A kiadásoknál is fordulnak elő az előirányzathoz képest kedvezőbb tételek, melyek közt legnevezetesebbek : a közösügyek költségénél a megtakarítás tesz 1.416.956 forintot, miután a vámjövedék 5.049.680 írttal többet jövedelmezett, és ebből Magyarországra esik 30%, vagyis 1.514.904 frt, miből azonban az 1868. XLVII. törvényczikkben megállapított, közös nyugdijak fejében és egy számítási hiba kiigazítására összesen 9 7.9 4 8 frt levonandó. Ennélfogva a közös költségekre 1.416.956 forinttal kellett kevesebbet fizetni, mint előirányozva volt. Az államadóssági járulék ezimén megtakarittatott 1.125.498 frt, miután az agio 17 7 2 °/o-al vétetett fel a költségvetésben, valóban pedig kevesebbet tett. Ezenkívül kevesebb kiadás fordul elő az ö felsége személye melletti ministeriumnál, a közmunka és közlekedésügy-, kereskedelemügy-, közoktatásügy- és igazságügymmisteriumoknál és a rendkívüli kiadásoknál ; kedvezőtlenebb tótelek vannak ő felsége kabinetirodájáiiál, az országgyűlésnél , a ministerelnökségnél , a belügy-, pénzügy- és honvédelemügyi minisztériumoknál, a horvát kanczelláriánál és a földtehermentesitési adósságnál. Levonva azonban a kedvezőtlen tételeket a kedvezőkből, mégis 1.577.600 frt megtakarítás mutatkozik. A pénzügyminisztériumnál a költségvetéshez képest nagyobb kiadások fordulnak elő, az egyenes adóknál 12.116 írttal, mi azonban indokolását találja aa 1868-ik év folytán az egyenes adók kivetéséről hozott törvény azon intézkedésében, mely szerint mind a házadónál, mind a jövedelmi adónál nevezetes költséget igénylő bizottmáiyyok működtek, mely költségek az előirányzat készítésénél tudva nem lévén, kellő tekintetbe nem vétettek. A jövedékeknél 550.730 frtnyi tulkiadás fordul elő, mi azonban természetes következése a fokozatosan emelkedett jövedelemnek. Ebből esik a sójövedékre 469.242 frt, mely összeg leginkább a szaporodott sószállitási költségekre, a marhasó visszavételére és a határőrvidékbe szállított sóért árkülönbözet fejében a szállítást eszközlő hitelintézetnek fizettetett. Ezek mind oly körülmények, melyek előszámíthatók nem voltak, azonban a nevezetesen szaporodott jövedelem által többszörösen fedezvék. A dohányjövedék kezelésénél több kiadás volt 88,227 írttal, melyet ismét a fokozódott fogyasztás folytán előállott eladási és szállítási költségnövekedés idézett elő. Végre nagyobb kiadás fordul elő a nyugdíjaknál, még pedig 271,110 írttal, mely az 1868: XLVH. t. czikk értelmében fedeztetett, de szaporodott, a pénzügyminisztériumnak nyugdíj-kiadása
