Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-45
j. ] 2 45. országos Illés július 7.1869. bírákat az igazságügy miniszter ellenjegyzése mellett, a király nevezi ki." Itt ugyanazon elvek forognak fen. Hogy ha a biró alkalmazás joga államjog, akkor ismét közösen illeti a fejedelmet a néppel együtt; de nálunk Magyarországban nem volt az államjog, mert ugy láttuk, hogy abban nem osztoztak közösen, mert az alsóbb, a helyhatósági bírákat mindig választották, sőt korábbi időben nem csak a nádor s judex euriae, hanem minden felsőbb biró is választatott, legalább törvényben ugy van az, eligendus, s történt is ezek választása hosszú ideig. Én a választás elve mellett vagyok, s azon sok okhoz, melyeket felhoztak, csak egy két ujat kívánok még adni, melyek legalább nekem azért tetszenek ujaknak, mert nem emlékszem, hogy valaki azokat emiitette volna. Az egyik uj ok, hogy: ha a kinevezési rendszer elfogadtatik, akár mikép történjék az, akár pályázat, akár közhatósági ajánlás utján, mint itt egy helyről haliam indítványozni az országgj 'ílés ajánlása folytán, mások szerint az állambiróság ajánlata következtén, akár mikép történik, nem fordittathatik tekintet a helyigényekre. Eddig igen fontos kérdések voltali ezek a hatóságoknál, tapaszt altalt am, mennyire ragaszkodtak ahoz, hogy mindenkor saját embereik, ha olyanok alkalmasok voltak, alkalmaztassanak s csak kivételese;! akkor, ha nem volt elég alkalmas egyén, alkalmaztattak mások egy megyében vagy városisán. Én igen jól ismerem e tekintetben a nép érzelmeit, hogy mennyire idegenkedik oly "vidékitől, ki ott a bárói hivatalt elválalta, és menynyire fáj az neki. ha szülőfölde gyermekei mellőztetnek. Ez még egy veszedelmesebb következést vonna maga után, hogy ha nem egészen nemzeti kormány állana az állam élén: mert egyik nemzetiségű biró elküldetnék amoda, onnan pedig ide, s nincs alkalmasabb mód a nemzetiségeket egymás ellen izgatni. Egy másik ok, mit még nem hallottam, különösen a büntető eljárásnál fontos. A büntető eljárás, azt gondolom, hogy bármily szélesen terjesztessenek is ki az esküdtszikek, a vizsgálat mégis szakbirákra fog bízatni, kik tán szintén e törvényjavaslatban emiitett kinevezés alá fognának esni. Nagy fontossága itt a bűn vizsgálat; mert ha azt a kormánytól függő ember teljesiti, akkor nincs szabadság, akkor végtelen üldözéseknek van kitéve^ az, ki véletlenül nincs a kormány pártján. En tudnék példákat mondani, de tudom, hogy a példák odiosusak, és így nem akarom azokat felhozni igazolásául annak, hogy mikép hatottak a vizsgáló birák ? mikép veofék fel a vallatásokat? mikép hallgatták ki a vádlottakat? mikép jártak el, erőszakoskodva ? hogy sokszor emberéletbe került, ártatlanok ítéltetvén el ily vizsgálati eljárás mellett. Választott bíráktól ily eljárást várni nem lehet. A kinevezett biró, ha gonoszul jár is el, mihelyt a kormány érdekeit védi, ha az a nép érdekei ellen és a személyes szabadság ellen is történik, nem sokat törődik a közvéleménynyel: mert érdemeiért nem csak az van legközelebbi kilátásban, hogy áttétetik a kormány által más jobb helyre, hanem valamely hibája miatt még elő is mozdíttatik. A helyhatósági választott bírónál ez nem foroghat fen: mert a mi magyar népünk, legalább mint ón ismerem, nem szeret vándorolni, átmenni más hová, hanem megmarad otthon és minden esetre azon bírótól, ki helyhez van kötve, s ki nem vándorlási szándékkal foglaíá el helyét, hanem hogy ott családja, népe körében maradjon, sokkal lelkiismeretesebb s igazságosabb eljárás várható. (Helyes!) A miniszter ur azt monda, hogy mi nem vagyunk a 48-as párt, hanem hogy mi viseljük ! a régi táblabírák szerepét, és hogy most a kormány ragadta meg az 1848. törvények zászlóját. Nem tudom, hogy a minisztérium mennyire becsüli a 48-iki törvényeket, és mennyire kívánja azoknak irányát követni, de én azokról azt gondolom, hogy épen a megye rendezésnél kellett volna kezdeni a reformot: mert az 1848-iki töri vények XVI-ik ezikke kimondja a megye rendei zésről, hogy azt sürgős teendőnek tekintvén, e tárgyban a minisztérium a közelebbi országgyűlés elé törvényiavaslatot fog terjeszteni, a míg az igazságszolgáltatásra nézve a törvény nem mondott ki semmit; tehát a 48-iki törvény, a mely a teendők sorozatát ekként megállapította, első sorba tévé a megye rendezését — az igazságszolgáltatást egyelőre még meg sem említve. Azt gondolom tehát, hogy a 48-as minisztériumnak kötelessége lett volna — miután máikét év úgyis sok idő, első sorban a megyerendezést előterjeszteni. De nem csak, hogy ezt nem tette, és nemcsak, hogy azt mondja, miszerint erre nem képes, inert az nagy gondot kivan; hanem a 48-as 'minisztérium neki megy az 1848 28, 24, 25, 26 és 27-ik törvény- ezikkelyeinek és lerontja azokat, mely törvóny-czikkelyek a szab. kir. városok, a községek, a Jászkun kerület, Hajdú kerület, a Fiume, Buccai : szabad kerületek választási jogát nem csak biztosították, de még ki is terjesztették, és még olyan függetlenségi princípiumot állítottak föl, hogy ama candidationalis bizottságokat is maga a nép válaszsza, ugy hogy ott a kormánynak a legkisebb befolyása sincs a biróválasztásokba, és csupán a megyére nézve nem történt ily szabadelvű intézkedés, mert a megyére nézve ideiglenes szabályI képen állíttatott fel azon t. czikk, hogy a főispán
