Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-45

45. országos ülés Julius 7. 1£69. 413 fogja majd a bizottsággal egyetértésben betölteni az üresedésbe jött állomásokat, mert e tekintetben rögtön intézkedni nem lehetett, és a kormány Ígéretet tett, hogy a jövő évre törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Ez irányban tehát a fönebbi törvények szelleme szerint a megyére nézve is föl kell tenni, hogy a megyék szervezéséről hasonlóképen intézkedett volna, ugy hogy ott is nem a főispán, hanem az illető bizottmány candidáljon, és ebben van a szabadelvüség, ebben a függetlenség tisztasága. így azután az illető bíró a kormánytól tökéletesen független. A mit Deák Ferencz képviselő ur indítványozott, nem tartom helyesnek: mert nagyon furcsán tűnik az föl, hogy már most hivatkozik a tőrvény az állambiróságra, mikor még nem is látjuk a törvényt, mely az állam bíróságról intézkedett volna, sőt midőn azt sem tudjuk, hogy az állam bíróság választatni fbg-e vagy kineveztetni. Ha kineveztetni fog, akkor nincs semmi basznunk abban, hogy ez candidálja az illető egyéneket: mert az is a kormánytól nyervén kineveztetését a kormány érdekét tartja szem előtt; hapeclig, az állambiróság választatik, akkor magában a bírói alkalmazás elvében van ellenmondás: mert a választást, mis; az alsó fokon mindenütt elvetik, épen a legfőbb bíróságnál akarják megtartani. A mi Tisza Kálmán ur indítványát illetiJ annak első részét helyesnek tartom, mert csak a választás rendszerét tartja fen; hanem én magam is ugy vagyok meggyőződve, hogy a választások körül igen mély és beható módosításokat, reformokat kell eszközölni arra nézve, hogy az alsó fokon a bíróvá!asztások tökéletesek legyenek : annál fogva én a választást csak elvileg mondanám ki, és a módosításokra nézve azt mondanám, hogy hagyjuk azt a megyék rendezése alkalmára, a midőn úgyis fogunk intézkedni arról. A mi a felsőbb bíróságot illeti, én nem hely eselhetem Tisza Kálmán indítványának ebbeli pontját, azért, mert nem látom czélszerünek, hogy a képviselőház candidálja az illető tagokat. Itt mindig a párt fogna candidálni, Es a választás mindenkor candidatió utján történvén, nem esnék mindig a legtehetségesebb juristára és szakképzett emberre a választás, hanem olyanra, kiben a közvélemény öszpontosul, talán más tekintetben. De én más tekintetben is összhangzást kívánok létesíteni a bírósági szervezetben : mert vagy mondassák ki a kinevezés elve, és vitessék az keresztül minden fokon, vagy pedig mondassék ki a választás elve, és vitessék ki ezen elv is minden fokozaton át. Nem tartom lehetlennek, hogy a választás elve keresztül vitessék a felsőbb bíróságoknál. Az szintén későbbi kérdés lenne, hogy vajon lehet-e a kormánynak, és miféle befolyást engedni a választásokra? Mindez akkor volna eldöntendő, a midőn az összes bírósági szervezet együtt fogna tárgyalás alá bocsáttatni. Én tehát legtanácsosbnak látnám a 3-dik j szakaszra nézve azt mondani, hogy a választás elve megállapításának módja iránt egy későbbi törvény fog határozni. Ezen értelemben bátor vagyok mind a 2-ik, i mind a 3-ik §-ra nézve, a módositványt előterjeszteni, megjegyezvén, hogy a 2-ik §-nak módositványa csak az, hogy a birói hatalom törvényen alapulván, a törvény nevében és a törvény ol! talma alatt gyakoroltatik. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa Diet| rieli Ignácz módositv anyát:) A 2-ik §. kimarad, | vagy ekként módosittatik: ,,A bírói hatalom a I törvényen alapulván, a törvény nevében, a tör| vény oltalma alatt gyakoroltatik. •" ,,A 3-ik §. igy szólna: ,,A bírák, valamint az alsó, ugy a felső bíróságoknál is, választás J utján fognak alkalmaztatni. A választás módját \ az egész bírósági szervezet megállapításával, a | bíróságok különféleségéhez és fokozatához képest, a bírósági szerves törvény fogja meghatározni." Simonyi Ernő s T. képviselőház! Mielőtt a tárgyhoz magához szólanék, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy néhány szóban válaszoljak arra, a mit Rudnay István t. képviselő ur rám vonatkozólag mondott. (Halljuk.) Én a multI kor, midőn szólottam a ház előtt, igaz, felölvas; tani egy megyének a Deák köre alapszabályainak I némely szakaszait, s azt is mondtam, hogy azon ! megyében a közigazgatás és igazságszolgáltatás I igen rósz, talán az egész országban a legroszabb. Hanem én a megyét nem neveztem meg: mind a mellett, ugy látszik, hogy Rudnay István t. képviselő ur ráismert megyéjére a leírásból. (Derültség.) Hogy ily módon ráismert, az mutatja, hogy a leírás meglehetősen találó volt; hogy indíttatva érezte magát annak védelmére felszólalni, azt igen helyesnek tartóin; mert hiszen ő I ezen megyének egyik alispánja és törvényszéki elnöke; {Derültség) tehát kötelességében állott a megye védelmére felszólalni. Sajnálom azonban, hogy nem mondhatom , miszerint meggyőztek volna szavai ugy, hogj' most visszavonjam. a mit a múltkor mondtam átalában egy megyéről, melyet meg nem neveztem. de miután ő már felfedezte a titkot, megvallom, hogy az csakugyan Nyitramegye. A képviselő ur azt kérdi, hogy honnan merítettem tudomásomat Nyitra megye állapotáról, miután 20 év óta igen keveset voltam ott? Az igaz, hanem sajnálattal kell mon-