Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-35
35. országos ülés ji Ez történik minden institutióval, és én részemről mindig meg voltam győződve, hogy megyei szerkezetünket semmi sem fenyegeti nagyobb veszelylyel, mint épen annyi különböző, és nem együvé való functiónak összehalmozása, oly kezekben, melyek azoknak viselésére nem képesek; (Elénk helyeslés) mert a megye, mondjunk akármit, szóljunk róla akármily költőileg, helyhatósági szerkezet, és nem más ; és mint minden helyhatósági szerkezet csak annyiban, és addig erős és biztos, a meddig saját körében marad, a meddig tisztán az önkormányzat elvét valósítja, (ügy van!) Ha ezen institutiónak körét oly terekre terjesztjük, hol ezen institutió nem mőködhetik üdvösen, akkor ez által az institutiót magát csak gyengitjük: mert minden hatáskör, melyet valamely institutiónak, vagy valamely embernek adunk, csak annyiban növeli annak hatalmát, amennyiben ezen functiót jól teljesíteni képes; és ismét hivatkozom azokra, a kik a megyék működését nem csak most, hanem az előbbi időkből nálamnál jobban ismerik: vajon nem épen ennek tulajdonithatjuk-e azt, hogy a megye, éjjen mint helyhatósági szerkezet, felelt meg legkevésbbé feladatának? (Helyeslés.) Nem a mostani korról szólok csak, hanem szólok a 48-at megelőzött időkről, hol a jíanaszok talán nem voltak oly sűrűk, mint most, de j>anaszok léteztek épen ugy, mint jelenleg. Es ha a munieipalis szerkezetnek legbuzgóbb barátai is elismerik azt, hogy megyéink 1848 előtt is, épen mint helyhatósági szerkezet, feleltek meg legkevésbbé czéljoknak, hogy azok a megye lakóinak külön érdekeit nem biztosították eléggé, hogy az administratiót nem kezelték ugy, mint azt kívánni lehetett: ennek egyedüli okát épen csak abban kereshetjük, hogy megyéink, elfoglalva más érdekek által, nem voltak képesek arra, hogy azon functiókat kellőleg teljesítsék, melyek tulajdonképen hivatásukat képezték. (Elénk helyeslés jobb felől.) Ebben fekszik, felfogásom szerint, a legnagyobb veszély, mely a megyéket fenyegetheti. Es ezen veszélynek elkerülése az, a mi után mindazoknak törekedni kell, kik a megyei rendszernek valóságos barátai. Mert mondatik ugyan, hogy a megyei szerkezet véghetlenül népszerű, hogy a nemzet geniusával össze van forrva, s hogy senki a nemzetnek ezen intézményhez való ragaszkodását ki nem irthatja kebléből: de ne ámítsuk magunkat! En is hiszem, hogy ezen intézmény véghetetlenül népszerű mindazok előtt, kik ismerik; de ezen néjjszerűség bizonyosan nem terjed ki azokra, kik ezen intézménynek 1848-ig csak passiv részesei voltak, s ezek előtt, kik a nemzet többséilus 24. 18S9. g j gét képezik, a megyei rendszernek népszerűségét csak ezentúl kell megszereznünk. (Igaz! jobb felől.) Meg fogja pedig szerezni a megyei intézmény átalános népszerűségét az által, ha az önkormányzat eszméjének megfelelve, azt teljesen valósítja. (Helyeslésjobb felől.) Es valóban, roszul gondoskodnak a megyei rendszer népszerűsítéséről azok, kik azt kívánván, hogy a birói szervezetnek kérdése odáztassék el akkorra, mikor majd a megyei kérdés is szőnyegre kerülhet, mert ez által csak ürügyet szolgáltatnak a megyei rendszer ellenségeinek, hogy azt mondhassák: hogy íme, ez uj példa is azt mutatja, hogy míg a megyei rendszer létezni fog, a haladás minden téren lehetetlen, (Ellenmondás hal felől) ime, a legszükségesebb, az ország, sőt az egész világ által elodázhatlannak ismert reformkérdés nem haladhat, mert ott van a megye, mely áthághatatlan gátul szolgál. (Elénk- helyeslés jobb, ellenmondás bal felől.) T. ház! Nem merítettem ki e tárgyat, mert oly nagy, hogy azt kimeríteni egy beszédben nem lehet. Hisz, körülbelől mind azon okok, melyek a birói és közigazgatósági hatóságoknak elkülönítése mellett szólnak, szólnak a,zoknak véleménye ellen is, kik e két kérdést együtt akarják tárgyalni; de végre is azt hiszem, eleget mondottam annak indokolására: miért fogadom el tisztelt barátom, az igazságügyi miniszter ur által a ház asztalára tett törvényjavaslatot. Csak még néhány szót szólok. (Halljuk! Halljuk!) Ha azon tárgyalásokon végig tekintek, melyek eddig folytak, ha visszagondolok azon benyomásokra, melyeket egyes szónokok előadása közben észre vettem, én ugy vagyok meggyőződve, hog} 7 azon kívánatnak, mely szerint a megyék és a birói hatalom szervezésének kérdése együtt tárgyaltassék, alapját tulajdonkép azon aggodalmak képezik, melyek a kormány szándékára nézve a t. ház másik oldalának egyes képviselői között támadtak. Miután azok. miket t. barátom az igazságügyminiszter előadott , ez aggodalmakat nem oszlatták el, érzem, hogy nem volnék képes szónoklatom által valakinek ilyféle aggodalmait megnyugtatni. De legyen szabad a t. házat figyelmeztetnem, hogy ez esetben a kormánynak nem csak nyilatkozataira, hanem a kormány tetteire is hivatkozhatunk. Egy nagy fontosságú reformkérdés ment át a törvényhozáson, a mióta a kormány padjait elfoglaljuk. A népnevelés rendezésének kérdése. E kérdés átalános fontosságát nem szükséges felemlítenem, de e kérdés fontossággal bír ez esetben azért is, mert a kormánynak szándékai az önkormányzat elve iránt, semmiből nem Ítéltethetnek meg biztosabban, mint azon irányból, me12*
