Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-35
35. országos ülés június 24. 18G9. 89 már azért is, mert a birói hatalom semmi más, mint szükséges garantia, hogy a törvények végre fognak hajtatni. (Helyeslés jobb felől.) Epén azért (Ralijuk!) a ezél, melyet a törvényhozás a birói hatalom alakításánál követ, egészen más, mint az, melyet- a helyhatóságok szervezésénél kell követnie. A birói hatalomnál a czél az, hogy a birói hatalom országos legyen, hogy egysége és egyenlő eljárása biztosittassék, s a törvényszékek csak a törvénytől függvén, minden egyes helyi vagy osztályi befolyáson kivül álljanak. A helyhatósági szervezetnek alkotásánál a feladat, melyet a törvényhozásnak követnie kell, egészen más. A helyhatósági szervezetnek feladata : hogy általa a közigazgatás a lehetőségig, az egyes helyhatóságok lakóinak érdekében vezettessék, hogy benne az egyes vidékek vágyai óhajtásai, szükségei érvényre jussanak. A birói hatalom szervezésénél a bírónak függetlensége, a helyhatósági szervezetnél a tisztviselők felelősége képezi a főtekintetet, melyet a törvényhozónak szem elől téveszteni nem szabad. Es semmi nem különbözik inkább, mint azon tulajdonok, melyeket a bíróban, s a helyhatósági tisztviselőben keresünk. A biró csak ugy felelhet meg hivatásának, ha azon körnek, melyben magas functióit gyakorolja , külön érdekein túlteszi magát. Holott a helyhatósági tisztviselőtől méltán azt követeljük, hogy saját helyhatóságának érdekeit képviselje mindenek előtt s osztozva azon körnek nézeteiben és irányában, ne lelkesüljön semmi iránt inkább, mint saját törvényhatóságának jóléte és gyarapodása iránt. (Helyeslés jobb felől.) Már most kérdem: ha a birói hatalom organizátiójánál fő kellék az, hogy a birói hatalom országos legyen, és ha a helyhatóságok szerkezete rendezésénél arra kell törekednünk hogy minden egyes helyhatóságban az ott nyilatkozó kívánságok, óhajtások ós szükségek kifejezésre találjanak, ha ennek következtében egészen különbözők az eszközök is. melyek által a kitűzött czél elérhető, ha például a birói hatalom organizatiójánál igen kevesen óhajtják a hivataloknak választás általi betöltését, s ezek is a választási jog gyakorlatát ez esetben megszorítják, bizonyos qualificatiók felállítását tartják szükségesnek, vagy csak a kijelölési jogot veszik igénybe, a birák elmozdithatlanságát pedig mindenki föltétlenül szükségesnek ismeri . . . Nyáry Pál: Én nem! Eötvös József b. közoktatási miniszter : . . . míg ellenben a helyhatósági szerkezetnél senkinek sem fog eszébe jutni, hogy a választást a hivatalok betöltésénél veszélyesnek álKÉPV. H. NAPLÓ. 1854 II. litsa, vagy épen azt követelje, hogy a helyhatósági tisztviselő elmozdithatlan legyen, ha mondom, ennyire különbözik közvetlen Czélja ezen két institutionak — nem mondom, hogy vég czelja, mert minden intézménynek vég czélja ugyanaz — de ha annyira különbözik a közvetlen czél, ha anynyira különböznek az eszközök, melyeket a czél elérésére egyik és másik esetben használni kell; vajon ezéliránj^os-e, avagy csak tanácsos-e, hogy e két ügyet együttesen tárgyaljuk, miután ennek nem lehet más következése, mint az, hogy vagy a birói hatalom szükségeit tartván mindenek felett szem előtt, subordináijuk ennek a helyhatóságok czélszerű szervezését, vagy a helyhatóságok érdekeit oltalmazva ezeknek subordináijuk a birói hatalom czélszerű rendezését, és igy oly institutiókat alkotunk, melyek sem az egyik, sem a másik czélnak tökéletesen nem felelnek meg, oly institutiókat, melyek mellett a birói hatalom nem lesz országos és a helyhatóságok szervezete nem lesz olyan, hogy az egyes helyhatóságok érdekeit valósággal biztosítsák és az önkormányzat elvének megfeleljenek. (Helyeslés jobb felől.) Ez oknál fogva nem tartom czélszerűnek, hogy e két nagy fontosságú kérdés együtt tárgyaltassék. De én azt hiszem, hogy tulajdonképen nem is a két tárgynak rokonsága és összefüggése azon fő ok, melyért azoknak együttes tárgyalása kívántatik, s egészen más indokok azok, melyek e kívánatnak alapját képezik, és ezek röviden elmondva a következők. (Halljuk! Halljuk!) A birói hatalom a megyei szerkezet egyik fő és lényeges részét képezte eddig. Ha már most a birói hatalmat külön szervezzük, ez által a megyék elvesztik fontosságukat és ezen utón a megyék institutiója veszélyeztetik, azon institutió, melynek köszönjük alkotmányunknak a múltban fenmaradását, és a melytől várjuk a jövőben az önkormányzat és vele a szabadság biztosítását. (Halljuk! Halljuk!) En, t. ház, elismerem ezen ok fontosságát, elismerem azt is, hogy az előzmények, melyekből ezen okoskodás kiindul, helyesek. Nem szenved kétséget, hogy a birói hatalom elvétetvén a megyéktől, sok hivatal, a melynek fontossága eddig éppen abban állt, hogy a közigazgatási és birói funktiókat magában egyesitette, elveszti tekintélyét és megengedem, félni lehet, hogy a hivatalok fontosságával egyesek előtt tán a megye is el fogja veszteni érdekességét, mondom, egyesek előtt. (Tetszés a jobb oldalon.) Az is áll, hogy oly organisatióját a birói hatalomnak, a 19-dik században, én magamnak képzelni sem tudok, a mely által a megyék hatalomköre szűkebbre ne szoríttatnék. Csak a következteté12
