Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-35
88 35. országos üiés június 24. 1B69. kérdésnek elhalasztása, ez, az én meggyőződésem szerint, nem szenved semmi kétséget. És most legyen szabad még egyre figyelmeztetnem a t. házat. (Halljuk!) Ha az 1848. törvényhozás, melyre tisztelettel és büszkén tekintünk vissza, ezen utat követte volna, melyet Komáron városa tisztelt képviselője ajánl, akkor mind azon törvények, melyekre most öntudattal hivatkozunk, nem léteznének, (Elénk helyeslés) nem léteznék legalább semmi esetre a parlamentáris kormányról alkotott törvény, mely kétség kivül a megj^ei kérdéssel még sokkal szorosabb összekötetésben áll, mint a birói kérdés. (Igaz! jolbról) Ezeket előre bocsátva, át megyek magára a tárgyra. (Halljuk!) Mondatik, hogy a birói hatalom és a megyék szervezésének kérdése csak együtt tárgyalható: mert e kérdések a legszorosabb kapcsolatban állanak egymással ugy, hogy nem is különíthetők el a nélkül, hogy ez a megoldás czélszerüségének ne ártana. Hogy e két kérdés összeköttetésben áll egymással, az nem szenved kétséget. Egyátalában nincs föntosabb politikai kérdés, mely egymással összeköttetésben ne állna; sőt az államszervezetnek minden egyes része közt oly összefüggés létezik, hogy minden hiány, mely a szervezet e^y részében mutatkozik, szükségkép hat minden többire is, mi szükséges következése annak: hogy az állam nem élet nélküli gépezet, hanem élő organismus. Helyes tehát azon állítás, hogy a birói hatalom és a megye szervezésének kérdése összeköttetésben állnak, Kétségbe vonhatatlan még azon állítás is, hogy ezen összeköttetés Magyarországban, hol a birói hatalom a megyék körében jelenleg nagyobb, mint bár hol; sőt még tovább megyek és megengedem, hogy e két kérdés más országokban is hajdan szorosabb összeköttetésben állott egymással, mint más kérdések. Mind az, a ki a helyhatóságok kérdését tanulmányozta s az alkotmányos államok fejlődésének történetét ismeri, tudja, hogy a birói és helyhatósági hatalomnak egyesítése nem valami Magyarország által feltalált intézkedés, hanem, hogy az hajdan mindenütt létezett. A XVHI-dik századig a birói hatalom mindenütt a hatóságnak kiegészítő részéül tekintetett és ugy rendeztetett el. Ez így volt mindenütt és mindaddig, míg azon elv, melyet a tudomány fölállított, hogy a szabadságnak legfőbb garantiája a hatalomnak elosztásában keresendő, mig ezen elv, melyet szabatosan először Montesquieux formulázott, a praktikus életben el nem fogadtatott, azaz, mig az ujabb alkotmányos állam nem vette kezdetét. Így megczáfolhatatlan azon állítás, hogy mind azokra nézve, kik az ujabb állani eszméjét nem fogadják el, mind azokra nézve, a kik a régi hatósági rendszerhez ragaszkodnak, e két kérdés csakugyan elválaszhatlan kapcsolatban áll egymással. A régi államnak feladata: biztosítani az egyeseknek hatalmát bizonyos körben, és mert a hatalmat semmi által annyira biztosítani nem lehet, mint a különböző hatalmak egyesítése által, a középkori állam pártolói egészen belesen járnak el, ha a birói hatalomnak a hatóságok köréből elvonását veszélyesnek állítják. De ugyanazon okok, melyek, ha a régi állam eszméjéhez ragaszkodunk, szükségessé teszik, hogy a két nagy fontosságú ügyet egymással összekössük és együtt tárgyaljuk, ugyanazon okok, vagy legalább ép oly fontos okok teszik tanácsossá azt. hogy, ha az ujabb kor értelmében alkotmányos államot akarunk megállapítani vagy biztosítani, e két kérdést egymástól elválaszszuk. (Elénk helyeslés jolh felől.) Még sokkal világosabban tűnik ez ki, ha a kérdést közelebbről tekintve, kissé gyakorlatibb oldaláról nézzük: mert az előbbiek talán nagyon is doctrinalisnak látszanak. Mily czél után törekszik a törvényhozás a birói hatalom szervezésénél? és mi a törvényhozásnak közvetlen czélja a helyhatóságok^ különösen a megyék szervezésénél ? A birói hatalom szervezésénél a czél, melyet a törvényhozásnak követni kell, az, hogy a törvények átalános rendeletei minden egyes előiorduló esetben gyorsan, pontosan és igazságosan alkalmaztassanak. Ez az egyik feladata. A másik az. hogy az igazságszolgáltatás az egész országban egy és ugyanaz legyen. Senki, a ki a birói hatalom mikénti szervezéséről parlamentalis testületekben valaha szólott, nem vonta még kétségbe azon elvet, hogy minden nemzet, mely egy bizonyos körben jogosítva van a törvényhozásra : jogosítva van arra is, hogy oly pereket, melyek saját törvényeinek alapján kezdettek meg, saját törvényszékei által ítéltesse el. Ezen elv oly átalános. hogy még'Amerikában is az alkotmány világosan kimondja, hogy minden oly kérdés, a mely az unió által alkotott, valamely törvény következésében támad, csak az unió bíróságai által ítéltethetik el; ámbár az unióban nem egyes törvényhatóságok, hanem valóságos államok állnak az unióval szemközt. Mert az amerikai polgárok, bár mennyire ragaszkodjanak is egyes államaiknak nem csak autonómiájához, hanem egy bizoiryos pontig souverainitásához is: mégis átlátják azt,hogy az unió mint egységes állam megszűnnék létezni azon pillanatban, melyben a birói hatalom egysége az unióban nem léteznék. Valamint a törvényhozási hatalomnak egysége szükséges corroiláriuma a nemzet egységének: ugy a birói hatalom egysége szükséges corolláriuma a törvényhozói hatalom egységének,
