Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-35
35. országos ülés június 24. 1869. 85 Egyátalában t. ház, ha mi a törvényszékek rendezésénél a régi jogot veszszük csak tekintetbe, akkor — nem is említve a királyi városokat, melyek egyenjogúak a vármegyékkel — még a rendezett tanácscsal biró községeknél is a törvényszéket fen kellene tartani: elég helytelenül: mert mig egy nagy vidék lakói messze földre lennének kénytelenek vándorolni peres ügyeik elintézése végett, addig egyes kis rendezett tanácscsal biró városkákban, melyek egyszersmmd a megyék székhelye, két tanács is volna, néhány ölnyi távolságra. (Helyeslés.) Ha csak a régi jogokat tartottuk volna szem előtt, t. ház, akkor a nádort, országbírót, tárnokot és prímást azon joguktól, hogy bírákat nevezhessenek a curiához, nem foszthattuk volna meg. Ha, t. ház, a i8-ki törvényhozás csak a régi jogokat tartotta volna szem előtt, akkor a megyéket nem foszthatta volna meg a követválasztási és utasítás adási jogtól, s nem alkothatta volna meg egyátalában azon törvényeket, melyeknek czélszerűségéről önök is meg vannak győződve, mert gyakran hivatkoznak reá, de melyeknek minden következményét, ugy látszik adoptálni még sem akarják. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ha, t. ház, a törvényhozás, mely a trónbeszédre adott válaszában a reformokat irta fel zászlajára, és mely törvényhozástól nem csak az ország, nem csak azon idegenek, a kiket immár érdek köt e hazához, hanem az egész civilizatió is fenhangon követeli, hogy ama felirat elvei a gyakorlatnak is megfeleljenek, ha mondom a törvényhozás csak a régi jogokat fogja szem előtt tartani, akkor működésének önmaga szükiti korlátai 1 :. Mert t. ház, a roformoknak legnagyobb ellensége a merev jog. (Helyeslés a job, oldalon.) A bajt idejekorán megismerni : ez az államférfi bölcsessége, az orvoslás utján; nem vakmerően ugyan, de bátran előre haladni: ez a reformer kötelessége. A bajt felismertük, az orvosság megválasztásában példánk a müveit Európa, és ha ez példának elég, akkor uraim ..előre" az igazságügyminiszter ur által kijelölt irányban ! Lehet, hogy a sötétben látók megdobálnak, de a jövő — és ezt oly erősen hiszem, miként Istenemet — a jövő nem tagadandja meg tőlünk a becsületes államférfiak egyedüli jutalmát; az elismerést. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobb oldalon.) Szilágyi lágyos % T. ház! Azt hiszem, bogy azt senki kétségbe nem vonhatja. mikép alkotmányunk az 1848-dik évi törvények által democratiai alapokra fektettetett: (Zaj. Halljuk!) ugy azt sem, hogy egy állam csak annyiban és oly mértékben nevezhető alkotmányosnak, a mennyiben és a mily mértékben befolyással bír az államfenségi jogok gyakorlatára; az ily államfenségi jogok pedig csakis a törvényhozó, ítélő és végrehajtó hatalom gyakorlatában nyilvánulhatván : önként következik, hogy hazánkban, ha azt akarjuk, hogy az democratiai alapokra fektetett alkotmányos monarchiának tartassák, a politikai jogokkal biró népnek mind a törvényhozó , mind az itéiő, mind pedig a végrehajtó hatalom körében befolyással kell bírnia; s ha eddig hazánkban a népnek a bírói hatalom gyakorlatában semmi befolyása nem lett volna, még ez esetben is nekünk, mint a nép képviselőinek, arra kellen d hogy törekedjünk, hogy ezen jogot a nép szániára megszerezzük, nem pedig arra, hogy a nagy hangzású szó. „reform u czége alatt a népet egy eddig e hazában gyakorolt jogtól megfoszszuk. Megfosztjuk pedig akkor, ha a tanácskozás tárgyául kitűzött törvényjavaslatot, melynek 3. szakasza az itélő birák kinevezését az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett a királyra bízza, elfogadjuk: mert ez által a megyéknek azon önkormányzási jogát, mely szerint ők a magok kerületében a bíróságokat szabadon választották, egy tollvonással megszüntetjük, a helyett, hogy a felsőbb bíróságoknál a birák beállítását illetőleg is a népnek alkotmányos befolyást biztosítani igyekszünk. (Helyeslés balról.) Teszszük ezt azért — mint onnan a túlsó oldalról állíttatik — mivel hazánkban az igazságszolgáltatás nagyon primitív állapotban, és nem a mostani európai jogtudományi és igazságszolgáltatási színvonalon áll. En azt hiszem, tisztelt ház, hogy azon czél, mikép hazánkban jó, igazságos és gyors bírói hatalom szerveztethessék — mert a jelenlegi igazságszolgáltatásnak én is valaminagy pártolója nem lehetek — nem ezen utón érhető el: ugyanis arra, hogy az állam polgárainak feltétlen bizalmát megnyerő birói hatalom szer*veztethessék, nézetem szerint szükséges — a polgári és büntető anyagi és alaki rendszeresen codificált törvényeken kivül — hogy a birói hatalom gyakorlatára hivatott egyének bírjanak azon elméleti és gyakorlati képzettséggel, azon jellemmé], azon függetlenséggel, mely egy bíróban megkívántatik; s végre, hogy azok birják a nép bizalmát. Ez okból szükségesnek tartom, hogy a legszorosabb qualificatió törvényben megállítása mellett az 1-ső folyamodásu bíróságok a rendezendő megyei képviselő-testület által ne restauráltassanak, hanem élethossziglan választassanak, még pedig azért, mert egy megyei testület tagjai sokkal jobban tudnak egy személynek jelleme felett — melyet én egy bírónál uélkülözhetlennek tartok — miután az közöttük élt és működött, ítéletet tenni, mint egyetlen ember, az
