Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-35

3E. országos ülés június 24. 1869. Sí Kormánypárti!) igen is kormánypárti, természetes dolog, azt óhajtom. Ivánka Imre: Kötelességből, kormánypárti ! Tóth Vilmos: Nem kötelességből kérem, hanem meggyőződésből, mert kötelességet a dologban nem ismerek és csak azt óhajtom felelni, hogy azon kormány, melynek vezetése alatt én Magyarországot szolgálom, ily dologban kötelességeket nem kivan. Ha Ivánka t. képviselő ur szerint ennek igy kellene lenni, szolgáljon ezen kivül azoknak, kik egy netalán a balpartból alakítandó minisztériumban egykor szolgálni akarnának. (Zajos hosszan tartó helyeslés a jobb oldalon.) De miután, mondom, én ellenzéki képviselő nem vagyok, természetesen azt óhajtom, miként a minisztérium ekként javasolja a törvényhatóságok rendezését, hogy egy részt sem az elhamarkodás veszélyeit, sem az elmaradás vádját elő ne idézze. Epén azért üdvözlöm az igazságügyminiszter urat, hogy oly törvényjavaslatot terjesztett a ház elé, a mely a törvénykezést a közigazgatástól elválasztván, s a municipiumok keretéből, hová az ujabb kori fogalmak, de különösen a tapasztalás mezején szerzett adatok szerint többé nem tartozik, kiemelvén, egyszerűsité és megkönnyité a municipiumok kérdésének megoldását. Mert én ismét egészen eltérőleg Várady Gábor nézetétől, minden rendszert akként vélek helyesen keresztül vihetőnek, hogy előbb az oda nem tartozó tárgyak eltávolíttassanak és elválasztassanak; épen azért a tárgyalás elhalasztását nem pártoltam, de nem pártolnám még akkor sem, ha meg lennék győződve, miszerint a municipiumok rendezésének kérdése anyira megérett, s az a körül kifejlett ós a közvélemény által elfogadott eszmék anyira tisztázottak, hogy azoknak aggodalom nélkül lehetne most már egy tőrvényjavaslatban testet adni. (Helyeslés jobb felől.) Hogy közigazgatási orgánumainkat a jelen kormányrendszerhez kell átidomítani, az természetes és csak is a „mikor" és „miként" lehet a kérdés. De hogy törvénykezésünk rendezése halasztást nem tűr, azt mindenki elismeri és épen azért én sem vélem elhalaszthatónak ezen égető kérdés megoldását, csupán azért, mert a törvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvényjavaslat még nincs a ház előtt. (Helyeslés jobb felől.) Áttérek már most a törvényjavaslatnak magának tárgyalására. Helyesnek és czélirányosnak tartom én a törvényjavaslatot mindenek előtt azért, mert elválasztja a törvénykezést a közigazgatástól. Oly alapelve és ismertető jele ez minden ujabb korú államnak, hogy nem létezik rendezett státus, a melyben a közigazgatási műszervek egyszersmind KÉPV. H. NAPLÓ. 18ff n. törvénykezési hatóságokként működnének, mert nagy biztositéka az az egyéni és politikai szabadságnak egyrészről, s a helyes igazságkiszolgáltatásnak más részről, ha a biró önálló, és eljárásában sem a kormánynak, sem pedig a közigazgatási hatóságoknak alávetve nincs, (Helyeslés jobb felől) s mert ezen elvet, t. ház! minden időben, mindenütt, és minden rendszer alatt, épen az ellenzéknek kötelessége védelmezni, én mint koimánypárti képviselő minden hosszasabb indokolás nélkül elengedőnek tartom, kijelenteni, miszerint azt helyesnek, sőt nélkülőzhetlennek tartom. De helyes és ezélirányos ezen törvényjavaslat azért is, mert a birói hatalmat nem választott, hanem a felelős miniszter ellenjegyzése mellett és a pártokon fölül álló király által élethossziglan kinevezendő birok által tervezi gyakoroltatni. Tudom, t. ház! hogy e pont az, mely a jelen viták oroszlányrészét fogja képezni. Nem mintha föltételezném azt, hogy létezik e házban valaki, ki önállónak, szakképzettnek és részrehajlatlannak a birót ne kívánná ; de azért, mert ezen czél elérését az egyik rész a választás, a másik rész a kinevezési rendszer által véli elérhetni. E pontnál lesz tehát, nézetem szerint, az eldöntő csata, mely annál inkább kitartó és heves lesz, mert nem hiányoznak a troubadourok, kik a kinevezési rendszerben, a megyei omniptentiának vélvén sírját felfedezni, ócska lantjok húrjainak zengése mellett, hős ellentállásra buzdítják a választási rendszerért küzdők sorait, zengedezvén nekik dalokat a régi joggyakorlat és dicsőségről egy részt, annak pusztulásáról ós elvesztéséről más részt, a mik azonban bővebb megvizsgálás után csakis dal és poézis maradnak. (Tetszés a jobb oldalon.) Én, t. ház, a kinevezési rendszernek vagyok barátja, (Derültség és fölkiáltások a bal oldalon: Tudjuk!) Igen örvendek, hogy ezen nyilatkozatom tetszést idézett a t. ellenzéknél, s ez méginkább buzdit arra, hogy megmaradjak e meggyőződós mellett. Én, mint mondám, a kinevezési rendszernek vagyok barátja, s mielőtt kimutatnám a kinevezési vagy választási rendszernek következéseit, előre kell bocsátanom azt, hogy azon feltételből indulok ki, hogy ugy a kinevezett, mint a választott biró elmozdithatlan legyen. Teszem pedig ezt, azért mert nem hiszem, hogy léteznék komoly államférfi, a ki a birót egy bizonyos meghatározott időre kívánná akár kineveztetni, akár választatni. A közművelődés gyors előrehaladása s a tudomány kifejlődése megkövetelik, hogy mindenki hivatása körében, főleg ha az közügyeket involvál magában, a lehető legnagyobb szakképzett11