Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-34

8b 34. országos ülés június 23. 1869. gyökeresebb reformra van szükség, ez az ügy az, mely érintkezésbe hozván bennünket a külföld­del, anyagi érdekeinken kivül erkölcsi reputatión.k érdekeit is érinti. (Helyeslés jobb felől.) Nem ezélom, önök, vagy inkább a világ előtt lefátyolozni igazságügyünk mai szomorú, szánandó helyzetét; nem fogom önöket untatni azon végtelen panaszok felsorolásával, melyek évről évre ezrenkint folynak be hozzám, mind bel-, mind külföldről igazságszolgáltatásunk ki­áltó és égető hiányai ellen. Csak akkor kellene ezt tennem, ha capaci­tatióra volna e téren szükség; de hisz épen azon panaszok, melyek csak a múlt hetekben azon ol­dalról (A szélső bal oldalra mutat.) hozzám intéz­tettek, eléggé bizonyitják, hogy a gyors és gyö­keres reform szükségének érzete a házban mind­nyájunkkal közös. Mi a helyzet most ? Önök interpellálnak en­gem egyes visszaélésekért; én természetesen azt felelem, hogy elrendelem a vizsgálatot és ha a visszaélés valónak bizonyul, a legkomolyabb sza­bályokat íogom alkalmazásba venni. Tisztelt ház! Mint történik a vizsgálat és melyek azon ko­moly vagy legkomolyabb rendszabályok, melyek­kel a felelős igazságügyminiszter rendelkezik? Elküldi a panaszt a megyéhez, mert magával a törvényszékkel nem is szabad érintkeznie a megyék nagy hatalmának megsértése nél­kül. (Derültség jobb felől. Igaz! bal felől.) A megye átteszi a törvényszékhez, a törvényszék viszont jelentést tesz a megyéhez és szerencse, ha ennyi sok retortán keresztül hónapok múlva érkeznek be hozzám az iratok, melyekből a tény­állás iránt némi tájékozást szerezhetek. Volt eset reá, hogy többszöri sürgetésem daczára, csak a 11-ik hónapban kaptam a megyétől felvilágosí­tást, hogy ki teljesiti a vizsgálatot ? Azon megye, mely a visszaélésről vádolva van. Es ha a vizs­gálati iratokból néha csakugyan kiderül egy­egy visszaélés és a miniszter az illető képvise­lőt perbe fogatni rendeli, ismét ott áll a megye, e határozat ellen vagy remonstrál, vagy pe­dig eum honore, néha sine honore is félre teszi? (Helyeslés bal felől. Derültség jobb felől.) De ha elrendeli is a miniszteri határozat végrehajtását: ki itél a vádlott felett ? Ugyanazon, gyakran re­nitens törvényhatóság saját törvényszéke, ugyan­azon egyén tiszti társai, kik vádolva vannak. Valóban, t. ház, a mai viszonyok között a fe­lelős magyar igazságügyminiszternek hatásköre alig terjed tovább, mint oda, hogy a számos vissza­élésnek piruló és fájdalomtól reszkető tanuja legyen. Egy másik ok, a miért épen az igazság­ügy reformját tartotta szükségesnek előtérbe tolni, abban áll, hogy önök híjába halmoznák el az országot a legjobb anyagi vagy alaki törvé­nyekkel mindaddig, a mig nem gondoskodnak a bírósági közegek olyatéű szervezéséről, mely a törvények hű, gyors és pontos végrehajtásának megadja minden garantiáját. (Igaz! bal felől.) Hányszor hallottam e házban felemlíteni a szóbeliség, a nyilvánosság, a közvetlenség életbe léptetését a polgári törvénykezés terén, és hány­szor hangsúlyozták önök az esküdtszék meghono­sítását a bűnvádi eljárás körében! Mind olyan óhajok, t. ház, a melyekben a kormány teljes lelkéből osztozik és melyeknek mielőbbi létesítését őszintén és komoly feladatának tekinti, sőt azt dicsősségének tartaná. De vajon lehetséges-e kellő tájékozással és biztossággal az alaki jog kidolgozását meg­indítani mindaddig, a mig önök nem határoz­nak a bírósági szervezet felett, a melyhez az alaki jognak szükségképen idomulnia kell? Le­het-e addig az alaki jogban a különböző törvény­kezési közegek hatáskörét szabályozni, mig eme közegek a törvényhozás által megállapítva nin­csenek ? Az első bíróságok szervezése már csak azért is a legsürgetőbb, sőt elutasithatlan teendők so­rába tartozik, mert a mint tudjuk, hogy az 1868. LIV. t. ez. által életbe léptetett ideiglenes polgári perrendtartás az egyes bíróságok teendőit annyira kiterjesztette, hogy azok a mai hiányos szerve­zetükben e hatáskört betölteni alig lesznek ké­pesek, és igy félni lehet, hogy azon első lépés az igazságügyi reform mezején, melylyel a bajt orvosolni akartuk, azt inkább növelni fogná, ha a további reform lépésekkel még sokáig késni fogunk. (Helyeslés.) Mind ezen fontos tekinteten kivül volt még egy fontosabb, mely a kormány elhatározására döntő befolyást gyakorolt. A szellemi fejlődés ta­gadhatlanul mindig karöltve jár az anyagi emel­kedéssel, az anyagi jólét fejlesztése pedig az ipar és kereskedelem, a forgalom, a vállalkozási szel­lem emelését és különösen hazánkban nagy mérvű beruházásoktól és igy végelemzésbeii min­dig a hiteltől függ. Minél nagyobb, minél bizto­sabb az oltalom, melyben valamely államban a hitel részesül, annál könnyebben, annál bővebben, és annál kedvezőbb feltételek mellett nyitja meg forrásait. (Helyeslés.) Ez által pedig a jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatást adja meg. (Helyes! Ugy van!) Az igazságügyi reform tehát életkérdés je­lentőségével bír, mind anyagi,mind pedig közvetve szellemi emelkedésünk szempontjából is; és nem sza­bad felednünk, hogy e tér levén az, mely ben­nünket legtöbb érintkezésbe hoz a külfölddel, e tér az, melyben nem csak a mi érdekeink, hanem a külföld érdekei is koczkán állnak, e tér levén

Next

/
Oldalképek
Tartalom