Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-48

48. országos Ülés július 10. 1869. 525 De ő még tovább megy és a kormánynak akar adni a választásokra befolyást. Erős meggyőződésem az, hogy ha ez megadatnék a kormánynak, akkor a választások teljesen falsificáltatnának. Nem akarom azon példát követni, mely szerint visszaélések történtek a választások alatt. Tudjuk igen jól, hol és mely részről történtek ezek, de nem akarok recriminatiókba bocsátkozni, és azért egészen tárgyilag akarom a tisztelt házat figyelmeztetni: mily nagy veszélybe hozná az a választási szabadságot, ha a kérvényezési bizottság ezen indítványa elfogadtatnék: mert az — és ezt határozottan mondom ki — meghamisítaná a választásokat és akkor azon többség, mely ily módon létrejönne, nem lenne képviselője az országos többség közvéleményének. Igen jól tudjuk azon veszélyeket, melyek onnét keletkeznek, ha az országgyűlés többsége ellenkezik az ország többsége közvéleményével. (Elénk helyeslés a bal oldalon.) Azt hiszem tehát, hogy ezen határozatra nincs is jogosítva a ház, mert az egy oly törvényes intézkedés, a mely az előbbi törvényt lerontja, és a mely azt eredményezné, a mitől Isten mentsen, hogy a ház nem lenne kifejezése az ország többsége akaratának. De nem fogadhatom el ezt azért sem,, mert nem tartom alkotrmkryszerünek, sőt igen helyesnek vallom azon határozati javaslatot, melyet igen t. képviselőtársam Nyáry Pál elénk terjesztett, annál is inkább mert az határozottan megczáfolja azon téves állítást, mintha valaki közölünk a központi bizottságoknak souverain hatalmat akarna tulajdonítani, megczáfolja azon tétele által is, miszerint minden egyes concret esetben alkalmat ád a képviselőháznak, hogy határozzon az egyes választások felett. Ennek következtében helyeslem a kérelmi bizottság véleménye ellenében beadott határozati javaslatot. (Helyeslés a hal oldalon.) Zsedényi Ede: Simonyi Lajos b. tagtársunk reám vonatkozó szavaira azt válaszolom, hogy vagy érteni nem akart, vagy nagyot hallván nem érthetett, mert nevetséges dolgot abban nem találhatott, midőn az 1848. V. törvényezikk 46. §-a szerint azt mondottam, hogy a választási törvény rendeleteinek végrehajtására való felügyelettel a minisztérium megbízva lévén, szükségkép a qualificatió iránti rendeleteinek felügyeletével is birnia kell, hogy a miniszter nem adja meg a képességet, de nem is tűrheti, hogy a központi bizottmány a törvényeket tagadhassa meg. Én tisztelem a vélemény és vitatás szabadságát, elfogadom azt minden következésével, de szavaim elferdítése ellen tiltakoznom kell, midőn a törvénynek rendeleteire oly értelemben hivatkozik, mint azt első izbeais mondotta, melyben az 1848. választási törvényt maga az 1848-iki minisztérium is hajtotta végre. Tisza Kálmán: A tárgynak érdemébe nem bocsátkozom, mert ahoz nincs jogom; csak felolvasom szóról szóra azon két pontot, melyre nézve azon véleményben volt igen t. Szlávy barátom, hogy roszul idéztem volna. A rendeletben ez áll: „Hasonlóan újra tárgyalandók mindazon mérnökök felszólamlásai, kik be nem igazolt honosultságuk miatt az összeírásból kizárattak, s miután m. k. államhivatalra történt kineveztetésük honosultságokat föltételezvén a választók lajstromába felveendők, vagyis más szóval, a menynyiben az által, hogy a magyar kormány által m. k. hivatalnokokká kineveztettek, honositottaknak tekintendők. A másik pont pedig ez: „Hasonló eljárás követendő azon felszólamlásokra nézve is, melyek a teiekkönyvezett birtokosi tulajdonjog hiánya miatt több bejegyzések ellen tétettek." Tehát teiekkönyvezett birtokosi tulajdonjog bebizonyítása kívántatott. Teleki Domokos gr: A pestmegyei bizottságnak és központi választmánynak magatartása és átalában a pestmeg^yei választások igen is jól tudva levő dolgok; ezek a hazában számosan felmerült visszaélés közt is oly specificumot képeztek, melyet a közfigyelem nem mellőzhet. Én részemről azon meggyőződésben vagyok, hogy a minisztérium túlságos engedékenységgel viseltetett, midőn ezen visszaélések ellen már régebben nem lépett fel. (Ellenzés a bal, helyeslés a jolb oldalon.) így tehát, t. ház! a kérvényezési bizottság által adott vélemény csak ezen hiányt kívánja pótolni, midőn azt fejezi ki. hogy a minisztérium magát a törvény tiszta értelméhez tartsa, hogy az V-ik törvényezikk 36-ik §-ának tegyen eleget, mely világosan a minisztériumot minden ezen törvényben előforduló rendelkezésnek végrehajtására és végrehajtatására bízza meg. E tekintetben, t. ház, igen jellemző körülmény merült fél. mely a pestmegyei választásokat, t. i. nagyon is jellemzi: hogy magok a megválasztott képviselők közöl többen abban keresték erősségüket, hogy választásukban azon utasítást mit a megye kiadott, nem teljes mértékben követték. Én azt hiszem, fontosabb, jiraegnansabb ok arra, hogy valósággal viszszaélések történtek, nem hozható fel. mint midőn magok a képviselők abban keresik erősségöket, hogy az ő választásuknál azon utasításnak pontjai nem követtettek. Ennélfogva tehát én, t. ház! a kérvényezési bizottságnak véleményét, a mely tökéletesen a törvényen alapszik, teljesen pártolom: mert ugy hiszem, t. ház, nem azok védik a megyei szervezetet, kik azoknak visszaéléseit védik, Pest megyének a választások körüli eljárása glorifica-