Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-48

526 48. országos ütés Julius 10. 1863. tiója volt azon elvnek, hogy egy megye nem subordinált, hanem coordinált a minisztériummal. (Helyeslés jobb felől.) Vukovics Sebő: A belügyi államtitkár azt emelte ki különösen inditó okul arra nézve, hogy a minisztériumnak okvetlenül be kellett avatkozni a külöuböző törvényhatóságok által a választásokra nézve tett intézkedésekbe, mert különben megtörténhetik, hogy egyik megyében igy, másikban ugy foganatosíttatnak mindazon szabályok, melyek a választásokra nézve fenállanak. Véleményem szerint az igen érdemes statustitkár épen az ellen panaszkodik, a mi lényege a mi alkotmányunknak: mert én azt hiszem, hogy épen a változatosság, mely a törvény határán belül létezhetik az egyik és másik törvényhatóság határozata között, megegyeztethető a mi alkotmányunk szellemével s különösen nem ellenkezik azon joggal, melyet önkormányzati jognak szoktunk nevezni. 0 méltóztatott egy alföldi vármegyei esetre 1848-ban hivatkozni, melyre történetesen nekem is befolyásom volt. (Nagy zaj. Szónok nem hallható!) Elnök: Engedje meg a t. ház, hogy a háznagyot hivatalosan felszólítsam, hogy a tornáczon csendet csináljon. (Helyeslés.) Vukovics Sebő: Krassó vármegyében van az úgynevezett oraviczai bánya, melynek sok tisztviselője volt; és örömmel nyilváníthatom, hogy ezek azon időben egytől egyig a leghazafiasabban viselték magokat. Nem arról volt szó azon időben, hogy lakosoknak tekintessenek-e ezek vagy nem? mert arról kétség nem volt, mert nem csak lakosoknak, de hazafiaknak is tekintettek; hanem szó volt arról, hogy fizetésük jövedelemnek tekintessék-e vagy nem? Es ezen kérdés, véleményem szerint, igen alkotmányosan döntetett el azon időben, Szemére Bertalan boldogult barátom által, igennel. Ok tehát szavaztak is azon vármegyében. Épen azért mondottam, hogy bizonyos latitudot alkotmányos elveink szerint okvetlenül kell az egyes törvényhatóságok közt engedni; de a lényeg véleményem szerint az, hogy a kormány mely tekintetben gyakorolhat felügyeletet a választásoknál. E felügyelet azonban alkotmányunk szelleme szerint egyébre nem terjedhet, mint, hogy minden vármegye tartozzék alakítani közp. bizottságot, tartozzék kitűzni határidőt előbb az összeírásra azután a választásra, tartozzék kiküldeni előbb az összeírás, később a választás vezetésére bizottságot ; szóval ezen formális eljárásra kell hogy terjedjen a kormány, illetőleg a belügyminiszter felügyeleti hatalma. De mihelyt annyira terjed, hogy egyetlen egy embertől elvonja a voxot, kit a megye központi bizottsága szavazat képesnek elismert: akkor, véleményem szerint, az alkotmány határain túl lépett: (Helyeslés bal felől) mert én azon véleményben vagyok, hogy, ha valamely félnek szavazati jogát a központi bizottság megállapította, azt a kormány nem döntheti még, az ellen egyedüli orvoslást az igazoló bíróság eljárása nyújthat. Különben, megvallom igen elszomorított azon sok szemrehányás, melyet mi a túlsó oldalról kénytelenek voltunk több izben hallani, hogy nem vagyunk a reform és a valóban liberális észnek barátai. De igen különösnek tartom, hogy ma azon oldalról, mely a demokratiát sokszor szokta pengetni — én ugyan magam részéről ezt soha jelszóul nem választottam, az én jelszavam „Magyarország ós a szabadság" (Helyeslés) ebben, azt hiszem, ki van fejezve mind az, mit akár a nemzet akár a demokratia javára kívánni kell — azért támadtatott meg Pest megye, mert talán liberális szellemben értette a törvény rendeletét és az inasokat is segédeknek vette. (Derültség. Valaki jobbról: "Álért szükség volt azokra! Zaj. Halljuk!) Ez által én nem tekintem a törvényt megsértettnek; de bármily észrevételt lehessen tenni e tárgyban, én a kormánynak, melytől a legteljesebb részrehajiatlanságot követelem a választásokra nézve, mely részrehajlatlanság nélkül meg lehet, hogy legálisnak, de genuinusnak soha sem ismerhetném el a választást, legkevésbé sem ismerhetem el azon jogát, hogy egy megszorító értelmű rendelettel korlátozza a központi bizottság eljárását. Azért pártolom Nyáry Pál érdemes barátom indítványát. (Helyeslés balról.) Zichy Nándor gr.: T. ház! Ha valamelyikünk véletlenül távol lévén, most e terembe lépne, ugy hiszem, kellemesen érezné magát meglepetve, mert azt kellene gondolnia, hogy vagy igen soká aludt, vagy igen sok idő pergett le egyszerre és a ház roppant sokat végzett: mert vagy azt kellene hinnie, hogy valamely verificationalis kérdés forog szőnyegen, vagy azt, hogy azon várva várt és óhajtott pillanat érkezett meg, melyben a legkegyelmesebb bír. trónbeszédben kilátásba tett választási törvény reformja felett ^folynak a tanácskozások ; különben nem tudná megérteni, hogy tévedhet a ház, melynek ideje ugy is a közügyek elintézése által nagy mérvben és komoly irányban van igénybe véve, azon térre, miszerint egyik vagy másik választás körül elkövetett hibák vagy hibázható eljárás felett barátságos tárgyalásokba ereszkedjék, melyeknek eredményét én legalább előre kiszámítani nem tudom, és melyeknek gyakorlati érvénye, szerintem, nem lehet. Mi jelenleg az előttünk fekvő kérdés? Az hogy számos aláírással ellátott petitio igazíttassák el a törvénynek ide alkalmazható világos