Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-48

48. országos ülés Julius 10. 1869. 517 hozza vagy legalább megbirálja a t. ház által kinevezett bíróság. Ez helyesen itél-e vagy nem, abban, más felülvizsgáló bíróság nem létezvén, meg kell nyugodni, miután a képviselőház a bí­róságokra épen azon jogot ruházta át, mely a tör­vény értelmében a házat különben magát illetné. Alkalmazva már most ezt a fenforgó esetre, a dolog így áll. Én nem hiszem, hogy az országban egyetlen egy központi bizottság is le­igyen, mely nem volt volna kénytelen értelmezni a választási törvényeket némely pontokra nézve, amelyekben a választási képesség követelménye "nincsen tisztán körülírva. Nagyon természetes, hogy miután minden választás iráib , a melyek így a központi bizottmányok felügyelete alatt haj­tattak végre, ide kérvények be nem terjesztettek, .azokról a háznak tudomása sem lehetett. Pest me­gyében történt három vagy talán több választás ellen azonban terjesztetett a ház elé kérvény, és mindegyikben az volt a fő kifogás, hogy Pest vár­megy ének központi bizottmánya utasítást adott az összeíró bizottságnak. Ezt, mint figyelmet nem érdemlő kifogást, két bíráló bizottság félrevetette, kettő pedig e kifogást olyannak tartotta, a mely­ért a ^választás megsemmisítendő. Én vélekedésemet ezen eljárásra nézve an­nak idején kimondtam, azt most ismételni nem tartom szükségesnek. Tehát hogyan áll a dolog? ügy áll, hogy akármikor, ha ezután történik választás és ezen bíróságok megmaradnak, ha va­lamit a központi bizottmányok nem aképen tesz­nek, mint ezen bíróság egyik vagy másikának föl­i fogásával megegyeznék, meg fog semmisittetni 'a választás és pedig ugy, hogy megtörténhetik, hogy ugyanazon okok mellett lesznek igazolva más képviselők. Hogy ezen végkép segítve legyen, azt hi­szem, nem a jelen pillanatnak feladata; de a ház feladata az, hogy kimondja ezen kérvényre nézve, hogy a törvény mind a központi bizott­mánynak, mind a minisztériumnak hatóságát, vo­natkozólag a választásokra, eléggé körvonalozta, a képviselőháznak határozati joga pedig tovább nem terjedhet, mint oda, hogy, ha hozzá kór­vények terjesztetnek, azon kérvényekre nézve (is; így tehát concret esetekben, a 47. §. szerint intézkedjék; következőleg ezen ide más czélból terjesztett kérvényben foglalt kérelemnek helyt nem adhat. (Helyeslés balról.) Igen sokat hallottak bizonyosan ezen mon­tgtre-petitióról, mely 3000 és nem tudom hány em­iber által íratott alá. Én azt tartom, a kérvénye­zési jog tulajdona minden egyes embernek és a képviselőház soha sem fogja azt tekinteni: hogy há­nyan kérvényeznek valamit, hanem azt, hogy mit kérvényeznek ? (Ugy kellene lenni! balról.) Egy idő óta mintegy divatba jött egy bizonyos clique ré­széről, mindent, a mit Pest vármegye tesz, rosz­nak, helytelennek, törvénytelennek akarni bebizo­nyítani és én itt tisztán kimondom, (Halljuk; jobbról!) hogy, a mi a követválasztásokat és a mi a központi bizottságok eljárását illeti, én me­rek hivatkozni az egész országra és valamennyi megyei központi bizottságra, hogy sehol azzal a praecisióval, (Nevetés jobbról) sehol azon lelki­ismeretességgel nem jártak el, mint Pest várme­gyében. (Zaj. Nevetés jobbról, piszegés balról.) Hozzá teszem, hogy ki tudnám mutatni, hogy épen ellenkezőjeért annak, a mi miatt két pestme­gyei képviselőtársam választása megsemmisíttetett, a kormány által kiadott rendelet következtében, megsemmisíttetett a központi bizottság eljárása, ha jól tudom, Temesvárott. En, Pest megye ré­széről nem panaszkodhatom, mert az történt, a minek meg lehetett és kellett történni azon vi­szonyban, melybe helyeztetek a törvény által a központi bizottság a kormányhoz. A folyamodók, gondolom, épen azok, kik most kérvényeznek, a központi bizottság határozata ellen folyamodást tettek a minisztériumhoz. A minisztérium le­küldte a központi bizottságnak a folyamodást, megjegyzéseket tett a központi bizottságnak tudva levő határozataira; de korántsem azt mondta, hogy parancsol: mert tudta, hogy a parancsolásnak joga e részben a kormányt nem illeti, esak a felügyeleté. Több pontra figyel­meztette a központi bizottságot, hozzá téve, hogy ha észrevételeit el nem fogadja, abban az esetben, ha a választások iránt kérvények adat­nak be, és azon kérvények következtében azok megsemmisíttetnek, a felelősség terhe nem a kormányt, hanem a bizottságot fogja illetni. Azt hiszem, ezt tökéletesen az alkotmány körében és szellemében tette. De azt el nem fogadhat­nám soha, hogy a kormány azon körbe avat­kozzék, a mely kirekesztőleg a bizottságot illeti: t. i. a qualificatió megbirálásába. T. ház! Ezen kérvény czélja az, hogy a j kormánynak adassék hatóság, melylyel az nem ( bírhat törvény szerint, t. i. jövendőben beavat- j kőzni a választási ügyekbe. En ezen czélzással csaknem azonosnak tar­tom a kérvényi bizottságnak véleményét. S ezért azon vélemény, vagy határozati javaslat ellené­ben egy általam szerkesztett határozati javasla­tot kívánok elfogadtatni. (Olvassa:) ,,A képvi­selőválasztásokra vonatkozó 1 S-iS-ik évi V. t. ez. által mind az, ezen törvény rendeleteinek végre­hajtására, s átalában a választási ügynek min­den ágazatábani kérdésére s vezérletére megbí­zott központi választmánynak törvényes hatás­köre, mind a minisztériumnak e részbeni, a tör­vény rendeleteinek az illetők általi teljesítésére való felügyeletnél tovább nem terjedhető törve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom