Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-48

5 \ 8 48. országos illés Julius 10. 1869. nyes hatósága elég világosan és határozottan körvonalozva levén; a képviselőház pedig a választásokra nézve, azon törvény 47. §-a szerint, illetékes határozati jogának gyakorlatára csak azon választások iránt, melyeknek törvényessége bármely tekintetben kérdésbe vétetik, levén kérvényezés utján felhívható; miután folyamodók kérése ezen maga a törvény által kijelölt vonalon túl terjed : annak hely nem adathatik." T. ház! Azok után, a miket előre bocsátottam, azt hiszem, nem lesz többé szükség indokolásra , mert azon határozati javaslatnak szavai magának a törvénynek Lehet valaki talán köztünk azon gondolatban, hogy a törvényhozást illeti a törvény magyarázata, tehát a képviselőházat is. Ugy van ; de a képviselőház magában még nem törvényhozás; a kéjiviselőház csak része a törvényhozásnak; a képviselőháznak hatósága a 48-iki V-ik törvényczikkben körülirt képviselővála,sztási ügy körében, szorítva van egyedül csak a 47. §-ra; az összes törvényhozás, igen is, nem csak megmagyarázza a törvényt, hanem azt meg is semmisítheti, és mást alkothat helyébe; de addig, mig a törvény fenáll, a képviselőháznak magának is respectálnia kell azt, és magának nem követelheti azt, a mi csak az egyetemes törvényhozást illeti: a törvény magyarázatot. Én, ennél fogva, határozati javaslatomat, a bizottmány véleménye helyébe, a t. háznak elfogadás végett, ajánlom. (Helyeslés a bal oldalon.) Széll Kálmán jegyző (olvassa Nyáry Pál határozati javaslatát.) Zsedényi Ede: T. ház! Többször emeltetett a túlsó oldalról azon vád, hogy mi ezen oldalon nem járunk el a 48-iki törvények értelmében: és ime ma tetten kaptuk az ellenzék egyik vezér szónokát, hogy az 1848-iki törvények rendeleteinek világos sértését pártolja. (Okó! bal felől.) Az 1848-iki V. törvényezikk 46. §-a a választási törvény teljesítésére való felügyelettel a minisztériumot bízta meg: és jjeclig a törvény ezen 4G. §-a igy szól: „A jelen törvény rendeleteinek az illetők általi teljesítésére a minisztérium felügyel s az e végett megkívántató utasításokat és rendeleteket az illető központi választmányokhoz intézi;'

1 tehát a qualificatió iránt is intézkedik. (Élénk ellenmondás bal felől.) Már engedjék meg, ha a választási törvények teljesítése a minisztérium felügyelete alatt történik, akkor a qualificatió megítélése is a minisztériumot illeti. (Ellenmondás bal jelöl. Helyeslés jobb jelöl.) És már most Pest megye központi bizottmánya nem csak a miniszter szerepét vállalta magára, de még azon túl ment: egy körrendelet által a választási törvényeknek önálló előleges átalános magyarázatot adva, azt tűzte ki szabályul a választókat összeíró küldöttségnek; sőt még azon is túl ment: és egyesek folyamodására, kik ezen eljáró küldöttség rendeleteinek törvénytelensége ellen panaszkodtak, nem a törvényre hivatkozott, mikor azokat elutasította, hanem a körrendelet értelmében utasította el. (Es visszaélés !) Holott magának a minisztériumnak sincs jogában egy törvénynek átalános és önálló magyarázatot adni, — csak egyes panaszoknál, egyes concret esetekben, a törvény végrehajtását azon értelemben rendelheti el, melyet ő azon concret egyes esetekben a törvénynek megfelelőnek tart. (Ugy van! jobbról.) Bocsásson meg Pest megye Ráczkeve kerületének érdemes képviselője, hogy én a központi bizottság eljárásának alakját törvényesnek el nem ismerhetem: mert általa az tüzetett ki: magyarázni a törvényt, tehát egy uj gyakorlatot felállítani, és pedig a törvényhozásra való tekintet nélkül és igy uj, eddig nem ismert jogokat kivívni a központi bizottság számára. Ez roppant fontosságú tárgya a pestmegyei központi bizottság eljárásának, mert tettleg eldöntő erejűvé tette a törvénynek általa adott magyarázatot, tettleg zárta ki a minisztériumot felügyeleti jogának gyakorlatából, és igy azon eszmezavart segíti elő, mely a törvényhozás, a minisztérium és a megyék hatáskörének korlátai iránt uralkodik. Midőn a 48-iki Ili. törvényezikk hazánk legfőbb kormányzatát a magyar felelős minisztériumra ruházta át, csak nem akarta azt azon benevolus spectator szerepére juttatni, a mefyre a néhai helytartó tanács és caneellaria a vármegyék rendetlenkeclése irányában kárhoztatva voltak? és midőn ugyanazon törvényezikk 32. §-a szerint a minisztert, ki törvényes kötelességének teljesítését elmulasztá, vád alá helyezendőnek elrendeli, jogosan mondom Nyáry Pál képviselő urnák, hogy nem a 48-ik törvény szellemében járt eí, midőn a minisztériumot azon hatalomtól meg akarta fosztani, hogy a választókat törvény adta választói jogukban a központi bizottság viszszaélései ellen ótalmazhassa, hogy a központi bizottságokat törvényes körükhöz kösse s a túllépőket ahhoz vissza szorítsa. Igen szépen beszélt a központi bizottság jogairól és kötelességeiről, a szabad választás elvéről. De megvallom, hogy nem kell a különböző hivatások felett megtévedni. Nyáry Pál: Megtévedni? Zsedényi Ede: Igenis, megtévedni: mert azt hiszem, itt nem kielégítő, de elhatározó eszközökről van szó; és midőn mi jogokat terjesztünk és az újítások ezen pályáján mindig tovább