Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-48

516 48. országos ülés Julius 10. 1869. Tisza Kálmán : Nem tudom, menetre és jövetre értetik-e ezen 50 írt., vagy pedig a menetre is külön és a jövetre is külön? Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Együtt. Tisza Kálmán: Ha mindkettőre értetik, nem teszek észrevételt. Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni, akkor mégis styláris javítást kell tenni: ugy kellene t. i. nézetem szerint tenni, hogy „jövet-menetre 50 írt." Ghyczy Ignácz : Jövet-menetre összesen 50 frt. (Helyeslés.) Elnök: Tehát igy fog kijavíttatni. A törvényjavaslat a főrendekhez fog átküldetni. Következik a kérvónyi bizottság jelentése a pest- és torontálmegyei kérvények tárgyában. Ürményi Miksa előadó: A kérvényi bizottság nevében van szerencsém, a t. háznak jelentést tenni. (Olvassa a kérvényi bizottság jelentését, Püisy Béla és több ezer pestmegyei választónak a választók 'összeírása körüli eljárás miatti •panasza, illetőleg kérvénye tárgyában. r

) A bizottság e kérvényt a belügyminisztériumhoz áttétetni véleményezi.) Nyáry Pál: ííem tudom, szükségesnek tartja-e a t. ház, hogy az irományok fölolvastassanak; én, részemről, ismerem az egész ügyet, annál fogva azt feleslegesnek tartom. A mi a kérvény tartalmát illeti, az kétségen kivűl igen alkalmas tért nyit azoknak, a kik kedvelik az üres vitatkozást; (Felkiáltások: Rangosabban! Nem halljuk!) de azt hiszem, t. ház, nekünk feladatunk az, hogy, ha valamely tárgy fölött határozunk, azon határozat olyan legyen, mely a főnálló törvények által szabott körvonalon túl nem lép. Ha ezen szempontból veszem a kérvény tartalmát: annak czélja épen az, hogy a t. ház határozat által sértse meg a fenálló 48-iki V. t. ezikket. Az emiitett t. ez. — mindnyájan tudjuk — a képviselő választásokra nézve három tényezőt jelöl ki. Az első tényező a központi bizottság: a törvény a központi bizottságot bízza meg a választási törvénynek minden ágazatában a vég| rehajtásra, a választás ügyének kezelésére és rendezésére nézve. A második tényező, mely a törvényben említtetik, a kormány, a minisztérium. A minisztérium hatásköre mire terjed, a törvény szavai szerint? Tisztán arra: felügyel, hogy az illetők által a törvény rendeletei teljesittettek-e vagy nem? A harmadik tényező maga a képviselőház azon esetben, ha a választások nem hajtatnak ugy végre, mint a törvény rendeli; ') Lásd az Irományok 42. számát. ezen esetben az intézkedés a képviselőházat illeti. Mikor jöhet a képviselőház elé a választási kérdés ? Természetesen csak concret esetekben, midőn t. i. a képviselőházhoz, egyik vagy másik választás törvényessége ellenében az illetők által kérvény intéztetik. Ez eset forog-e itt fen? (Felkiáltások jobbról: Igen!) Itt nem ez az eset. A képviselőház a múlt évben sokkal alkalmasabbnak tartotta azt, hogy a választások ellen beadott kérvények nem maga a képviselőház, hanem az e czélra választott kilencz bíróság által biráltassanak meg. Én ugy tudom, talán csak egyetlenegy vagy legalább igen kevés eset van hátra, melyben ezen bíróságok eddig ítéletet nem hoztak volna. f En annál fogva egyátalában nem tudom megfogni, mi tárgya lehetne a t. ház határozatának most, midőn nem arról van szó, hogy egyik vagy másik képviselő választása ellen tétetik kifogás, hanem átalában az állíttatik, hogy a központi bizottmány, mely törvény által van I a választási törvény végrehajtásával megbízva, nem jól magyarázta a törvényt, és némileg, ha tisztán nem mondatik is ki, az czéloztatik e kérvény '• által, hogy hasonló esetekben jövőre a központi bizottság eljárása fölötti őrködés a kormányra bízassák. Azt gondolom, e sark körül forog az egész ügy és erre kell szorítkoznunk a határozatban. Én tehát a mit eíőadandok, e körre fogom szorítani. Kérdést nem szenved, hogy az 1848, törvényezikk sok tekintetben tökéletlen. Nem elveit tekintve tökéletlen, de azért, mert nem eléggé részletezett a választási képességnek meghatározásában. Van benne néhány pont, melyről azt lehet mondani, hogy egyenesen a végrehajtók magyarázatára van bizva. Hogy az a testület, melyet valamely a törvény végrehajtására maga a törvényhozás bízott meg, egyszersmind meg van bizva arra is, hogy értelmezze a törvényt, azt senkisem tagadhatja. Az értelmezésben, mint mindenki, ugy a központi bizottság is tévedhet. A kérdés csak az: hogy a tévedésnek vagy általa elkövethető hibának helyre hozása kit illet? A kormányt illeti-e vagy a képivselőházat? A kormányt nem illetheti, mert világosan ki van mondva a 46. §-ban, hogy a kormány egyedül a választási törvénynek az illetők átalános végrehajtására nézve gyakorolja a felügyeletet. Hogy amegbirálás kit illet, mindjárt a 47. §-ban van kimondva az által, hogy ott, a hol kérdésbe vétetik a törvényessége valamely választásnak, az iránt a képviselőház intézkedik. Következőleg azt a hibát, mely hibát a központi bizottság elkövet vagy elkövethet, azt mintegy appellata utján helyre