Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-48

48. trszágos ülés Julius 10. 1869. 513 ajánlott leveleknek értéknyilvánitást nem szabad viselniük." (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a szerződés 15-dik cztkkét, melyre nem történik észrevétel. Olvassa a 16-dikat.) Urházy György előadó: A 16-dik czikk második sorában az „elveszés történt" aem levén magyaros, a központi bizottság ezt „elveszett" szóval kívánja fölcseréltetni. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a 17-dik czikket, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 18-dikat.) Urházy György előadó: A 18. § 2-ik sorában ,,ő császári" szavak után „és" szót kívánja igtatni a központi bizottság. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 19-ik csikket.) Urházy György előadó: A 19-dik ezikk 2-ik bekezdésének 1. sorában több sajtóhiba fordulván elő, azt igy véli kiigazitandóknak : „Áruértékük ne legyen. Szalag alatt vagy oly módon legyenek borítékolva" stb. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Ezek mind oly chablonszerü rendeletek, melyek majdnem kizárólag a kezelésre vonatkoznak és igy azoknak felolvasása talán fölösleges is. (Helyeslés.) Ha a t. ház kívánja, csak azon czikkek fognak felolvastatni, melyekre a központi bizotságnak észrevétele van. (Helyeslés.) Ilyen pl. mindjárt a 21. czikk. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 21-ik czikket.) Urházy György előadó: A 21-ik czikkben a „vannak rendeltetve" helyett „intéztetnek" szó beigtatását ajánlja a közp. bizottság. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a 23-ik czikket.) Urházy György előadó : A 23-ik ezikk szövegezésében lényeges sajtóhiba fordulván elő, a köz]), bizottság más szerkezetet ajánlt kezdetben, azonban összehasonlítván később ezt a Szerbfejedelemséggel kötött postaszerződés 24-ik szakaszával, ezt sokkal helyesebbnek találta. Fel fogom olvasni a Szerbiával kötött szerződésből a 24. §-ot és azt a központi bizottság által ajánlott szöveg helyett elfogadtatni kérem: először azért, mert jobb; másodszor pedig azért, mert igy a két szerződés szövege egyforma lesz. A központi bizottság szerkezete helyett tehát következendő lenne elfogadandó: „mindennemű levelezésre nézve a bérmentesítés a szerződő országokban használt postai levéljegyekkel eszközölhető." Az eltérés csak az, hogy a központi bizottság által ajánlott szövegben az mondatik „minden levelezések bérmentesítése," itt pedig „mindennemű levelezésre nézve" és hogy az utóbbi szerkezetben az „illető" szó kimarad. KÉPV. H. 3SAPLÓ.18f| U. Pest Imre: T. ház! Én azt hiszem, e §. értelme nem az, hogy minden szerződő országban lehessen akár az egyik, akár a másik ország jegyeivel bérmentesíteni a postai küldeményeket ; hanem az, hogy nálunk csak a mi levél, jegyeinkkel, a dunai fejedelemségekben pedig csak az ottani jegyekkel lehet bérmentesíteni. A mit pedig méltóztatott felolvasni, abból azt lehetne következtetni, hogy vegyesen lehet használni a levéljegyeket, a mi pedig a franczia eredeti szerződésben másként van kifejezve. (Jobb a közp. bizottság által ajánlott szerkezet!) Urházy György előadó : Csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy a szerb szerződésben egészen másképen van a szakasz szerkesztve, mint a közp. bizottság ajánlja. Pest Imre: A franczia eredetiben e szó „respective" fordul elő, s ezt a közp. bizottság szerkezete tökéletesen kifejezi. Elnök: Arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy a fordítás kétféle nem lehet: vagy a felolvasott szöveg jó, vagy az, mely a szerb szövegezésben foglaltatik; és akkor mindenesetre a jobbnak kell mindkét helyen állani. (Helyeslés.) Ghyczy Ignácz: A mint én látom, a különbség itt csak abban áll, hogy az egyik szerkezetben ez áll : „az illető országokban," a másikban pedig ez: „szerződő országokban," Ha nem csalódom, mind a kettő kifejezi azt: mit akarunk azzal kifejezni, hogy pl. olyan jegyek tétessenek a levelekre, melyek azon országokban használtatnak, a honnan a levelek elküldetnek. Noha én különséget a két szerkezet között nem látok, mégis inkább a közp. bizottság szövegezését fogadnám el: mert szabatosabban kifejezi ezen szakasz értelmét. (Elfogadjuk!) Urházy György előadó : T. ház! Méltóztassanak tehát a közp. bizottság módositványát elfogadni és azt a Szerbiával később kötendő szerződésben is alkalmazni. Ezen módositványom igy hangzik: „Mindennemű levelek bérmentesítése a szerződő országoknak illető levéljegyeivel eszközölhető." Elnök: Elfogadja a t. ház a központinti bizottmány által ajánlott szerkezetet? {Elfogadjuk!) A közp. bizottság szövegezése tehát elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a szerződés 27, 37, 39, 43, 45, 46, 48-ik czikkeit) Urházy György előadó: A 27-dik ez. 1. sorában sajtóhiba: „levezések" „levelezések" helyett : ugyané czikk 3-dik sorában a „portó" szó után kihagyandó: „illeték." (Helyeslés.) A 37-dik ez. 2-dik sorában a „csak" szó 65