Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-48
514 48. országos illés Julius 10. 1889. kihagyandó, helyette „ép" szó igtatandó. (Helyeslés.) A 39-dik ez. 2-dik sorában „csonkításainak* szó sajtóhiba lévén, „csonkításnak" szóra igazítandó. (Helyeslés.) A 43-dik ez. 5-dik sorában az „érdekeltséggel" szót „érdekkel" szóval véli fölcserélendőnek. (Helyeslés.) A 45-dik ez. 3-dik bekezdésének 2-dik sorában „elveszés történt" szavak kihagyandók; helyettök „elveszett" szó igtatandó. (Helyeslés.) A 46-ik ez. 2-ik sorában az „álapitmányai" szót „határozatai" szóval kívánja fölcseréltetni. (Helyeslés.) Ugyanezen ez. 4-ik bekezdésének 1. sorában „A fizetés pengő (érez) pénzben" stb. helyett a következő módosítást ajánlja: „A fizetés érczpénzben (ezüst) stb. (Helyeslés.) A 48-dik czikk végén az egyesült Dunafejedelemségek főposta és távírda igazgatójának neve hibásan áll Falcoiano helyett. Elnök: A t. ház tehát a felolvasott czikkeket a köz]3onti bizottság módosításaival elfogadta. Kis János: Bátor vagyok a házszabályok 139. §-ára hivatkozni, melynek értelmében a ház jelenleg nem határozatképes, mert nincs 100 tag jelen. Méltóztassék tehát intézkedni, hogy a ház tanácskozhassak. (Felkiáltások: Többen vagyunk, mint százan !) Elnök (becsengeti a folyosókon levő képviselőket.) Babes Vincze : T. ház ! Nincs a részletekre nézve észrevételem, nem is lehet, mert a szerződés már életbe lépett és lényegében nem is módosítható; azonban volna egy kérésem a végrehajtást illetőleg. Nevezetesen a 10 és 29. §-ok oly homályosak, hogy a közönség nehezen fogj'a megérteni, és nehezen fogja hasznukat vehetni. A 10. §-ban némi előnyök adatnak némely közelebb fekvő tájékok lakóinak. A vonal ki vau ugyan jelölve, azonban a közönség ezen vonalat nehezen fogja ismerni, hacsak a minisztérium nem lesz oly szives, talán körlevelek utján, kijelölni azon postaállomásokat, melyekre nézve a fölemiitett előnyök érvényesíthetők. Már eddig is támadtak ez ügjdoen kérdések, és a közönség nem tudott magán segíteni. Ez volt észrevételem a 10-ik §-ra. A 29. §. a hírlapok postadíjáról rendelkezik. Ez is oly homályos, hogy ha tüzetesebben nem fog körüliratni, vagy valamikép felvilágosittatni, a postahivatalok azt alig fogják kellőleg alkalmazni tudni. Ugyanazért csak óhajtáskép fejezem ki, hogy a t. miniszter ur ez iránt intézkedni méltóztatnék. Gorove István közgazdasági miniszter: Nem csak fogok intézkedni, hanem már intézkedtem is. Egyébiránt talán nem a 10., hanem a 11. §-t tetszett a képviselő urnák érteni, melyben meg van határozva a határvonal, melyen belül a kedvezmény érvényesíthető. E tekintetben az illető postaigazgatóságok és postahivatalok már utasítva vannak, és azt hiszem, ennek folytán azok, kik ezen vonalt használni fogják, meg tudják, hogy őket e részben kedvezmény illeti meg. A második pontra nézve szintén megadatott az illető hivataloknak a kellő felvilágosítás. (Helyeslés.) Elnök: Következik a központi bizottság jelentése a Szerb fejedelemséggel kötött postaszerződés tárgyában. Urházy György előadó: T. ház! Mielőtt a Szerb fejedelemséggel kötött postaszerződésre átmennénk, van szerencsém jelenteni, hogy ezen szerződés csaknem szóról szóra megegyez az előbbivel; mindazonáltal vannak lényeges különbségek a kettő közt, melyeket ez alkalommal kijelölni bátor vagyok. Nevezetesen a szerb fejedelemséggel kötött postaszerződésben meghatározott levél vitelbér csaknem ugyanazonos a mienkkel, a mi roppant előny Szerbiával szemben a postaíörgalomra nézve, mely ennek folytán kétségkívül növekedni fog. A másik különbség a két szerződés közt azt, hogy a Szerbiával kötött szerződésben az utánvét meletti küldemények is meg vannak állapit harmadik különbség pedig, hogy ezen szerződésben a pénzutalványok is hasonlókép szabályozva vannak. Ezen előnyök, mint a központi bizottság jelentésében is ki volt jelentve, e szerződést nagyon fontossá teszik, épen Magyarországra nézve. Széll Kálmán jegyző (olvassa a Szerb fejedelemséggel kötött postaszerződés czimét 1 ). Urházy György előadó : A czimben a központi bizottság ő felsége helyett ezt kívánja tétetni: „ő fensége." (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a szerződés 9. czikkét.) Urházy György előadói A. központi bizottság javaslata szerint a 9-ik czikk 2. bekezdésében a „grammé" szó „dramma" szóra változtatandó, s ezen kifejezés az egész szerződés szövegében megtartandó. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa 18-dik czikhet.) Urházy György előadó: A 18-ik czikk második sorában „dijkerületről" helyett „dijterületről," a második czikk második kikezdé1) Lásd az Irományok 40-ik számának d) mellékletét.
