Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-48

512 43. országos ülés Julius 10. 1869. hogy a kormánynak rendkívüli esetekben meg van az a joga, ily szerződéseket életbe léptetni, a törvényhozó testület által történendő vizsgálat előtt is. Már pedig az igen t. miniszter ur, nem ugyan tüzetesen de átalánosságban érintette, hogy rendkívüli esetek forogtak itt főn. mert forma hiányok léteztek, melyeket helyre hozni szükséges volt. De én ennél nagyobb rendkívüli esetet is ismerek, és gondolom ismeri az egész t. ház, mert ezen postaszerződés ugyan azonos a monarchia Lajtán túli tartományaira nézve is, és az ott már életbe is lép tettetett. Már pedig ha ezen szerződés ott életbe léptetett, ezt mi nálunk, miután a posták oly annyira összy esnek, hogy ugy szólván azonosak, lehetetlen életbe nem léptetni, mert különben a legnagyobb zavar történt volna a posták között. Én tehát ezt figyelembe véve, azt tartom, e tekintetben is igazolva van a kormány, annál inkább, mert a kormány régóta előterjesztette e szerződéseket,és igy nem a kormány az oka, hogy csak most vehetjük azokat tárgyalás alá. En tehát magam részéről minden észrevétel nélkül, annál inkább, mert maga az igen t. miniszter ur is megígérte, hogy jövőre tekintetbe fogja venni a központi bizottság óhajtását, mely, gondolom, mindegyikünk óhajtása: e törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Nem kivan még valaki a tárgyhoz szólni? (Senki sem jelentkezik.) Azt hiszem tehát, hogy ki van merítve a tárgy. Méltóztassanak azt most pontonkint felvenni, és azután elhatározni; vajon elfogadják-e a központi bizottság jelentése végén kifejezett kívánságát? Méltóztassanak mindenekelőtt azon szerződéseket elővenni, melyek már régebben életbe léptettettek és csupán beczibkelyezendők. (Helyeslés!) Ugy hiszem, nincs ellenvetés, hogy ezek a törvénybe beigtattassanak, (Helyeslés '.) annál is inkább, miután a szerződések mind itt, mind a felsőházban lényegben már elfogadtattak. Urházy György előadó (olvassa a a német vámegylettel 1868. mari. 9., Bajorországgal 1868. máj. 3., Nagy-Britanniával 1868. april 30., Svajczczal 1868. jul. 14. és 15-dikén kötőit szerződésekről szóló törvényjavaslatokat r

) Elnök: Nem magáról, a törvény lényegéről hanem csak beczikkelyezéséről lévén itt szó, csak formaszerü dolog az egész. Kérdem: elfogadja-e azokat a t. ház? (Elfogadjuk?) E szerint a beczikhelyezés megtörténik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a Dunafejedelemségekkel kötött posta-szerződés bevezetését. %

) ') Lásd az Irományok 39-dik számát. *) Lásd az Irományok 40. számának b) mellékletét. Urházy György előadó: A központi bizottságnak a bevezetés első sorára van észrevétele, a mennyiben beiktattatni véli ezen szót: „Duna-fejedelemségek," amennyiben az „Egyesült fejedelemségek," szó nem egészen fejezi ki azon értelmet, melyet tulajdonképen neki adni akarunk. (Helyeslés!) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a „Dunafejedelemségek" módosítást? (Elfogadjuk!) E szerint elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a szerződés l.ső csikkét.) Urházy György előadó: A központi bizottság részéről meg kell jegyeznem t. ház, hogy a szövegben több sajtóhiba fordulván elő, azok a második nyomtatványban kiigazittattak. Itt is a központi bizottság jelentése szerint ezen szó után: „császár" : „és" szót kivánt tétetni, de az már a második nyomtatványban ki van igazítva. Elnök: Elfogadja a t. ház az 1-ső czikket? {Elfogadjuk!) Az első czikk el van fogadva. Széll Kálmán jegyző {olvassa a 2-ik czikket.) Urházy György előadó : E szót „Stuata", mely sajtóhibából csúszott be, „Suczava" szóval helyettesitni kívánja a központi bizottság. Elnök: A második nyomtatványban már helyesen áll e szó. Elfogadja a t. ház a 2-ik czikket ? (Elfogadjuk .') A 2-dik czikk el van fogadva. Széll Kálmán jegyző {olvassa a 3—6-ik czikkvket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7-diket.) Urházy György előadó: T. ház! A központi bizottságnak e czikk utolsó sorára vonatkozólag stiláris észrevételei vannak, a menynyiben az „irányítás'- (Instradirung) szót nem tartja szabatosnak nyelvünkben, mi helyett a központi bizottság „irányzat" szót javasolt; eleinte azonban, véleményem szerint, talán még helyesebb volna, ha mi az irányítás szót „irány" szóval fejeznők ki; e szót: „abroszokat" táblázatt szóval cseréinők fel s akkor, ha a t. ház a központi bizottság, illetőleg szerény indítványomat elfogadni méltóztatnék, következőleg hangzanék a szöveg: „ Végre elkészíttetik s kölcsönösen közlik egymással a postai küldemények irányát jelző járat táblázatokat'" (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a 8—13-dik csikkeket, melyekre nem történik, észrevétel. Olvassa a 14-diket.) Urházy György előadó: A központi bizottságnak a 14-ik czikkre stiláris észrevétele van, a mennyiben itt nem „érték nyilvánítását* kell a szövegbe igtatni, hanem „értéknyilvánitást" és akkor következőleg hangzanék: „Az