Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-47

47. országos ülés Julius 9. 1869. 487 „törvényerejű szokás", nem tartozik az eljáráshoz. Nézetem szerint a „törvényerejű szokás" nem lehet más, mint deeisio curialis. Ha deeisio curialis ma még fönállna, akkor, hiszem, volna értelme ezen kifejezésnek; de miután ez nem létezik már, miután csak a tabuiaris perekben használtatott: nem foghatom föl, mire vonatkozik ezen törvényerejű szokás, mert hol codificatio van, ott törvényerejű szokás nem létezhetik. Ezt tehát szeretném e pontból kihagyatni; egyébiránt azonban pártolom a szerkezetet. Rudnay István: T. ház! Már a 13. §-nál jeleztem módositványomat. Megvallom, sem az igen t. igazságügyminiszter ur, sem Tisza Kálmán képviselőtársam észrevételei, melyeket akkor módositványomra tettek, nem indíthattak engem arra, hogy ezeu módositványomat visszavonjam. Mindenek előtt röviden akarok válaszolni az igazságügyminiszter urnák. Á biró a törvényt két oldalról vizsgálja meg : vagy formaszerüleg, az az formáját, vajon alkotmányos módon, alkotmányos közegek közreműködésével hozatott-e \ vagy vizsgálja beitartalmát. Arra nézve, hogy a biró formaszerüen vizsgálja a törvényt : az európai közvélemény már tisztában van. Hivatkozom Anglia példájára. Az angol biró csakugyan a törvény formaszerüségének megvizsgálására fel van hatalmazva. Az igazságügyminiszter urnák azonban igazsága van a másodikra nézve, hogy az európai közvélemény nincs tisztában arra nézve, hogy megvizsgálhatja-e az itélő biró a törvényt, béltartalmát illetőleg, vagy sem ? Daczára annak, hogy az éjszak-amerikai Unióban el van fogadva az elv és tényleg gyakoroltatik is, hogy a biró a törvény béltartalmát is, az az : hogy az az alkotmáuynyal nincs-e ellentétben? megvizsgálhatja. Én ez utóbbit nem értem, hanem értem azt, mi Európában el van fogadva: a formaszerüséget ; azért is módositványomban nem egyebet fejeztem ki , mint alkotmányos módon hozott törvényt. Bátor vagyok még Tisza Kálmán képviselőtársamnak felelni, miszerint az ő aggodalma sem alapos, mert módositványomban az foglaltatik, hogy a 3. sorban a ,.rendelet" szó elé tétessék: „vagy törvény erejére emelt." Az országbírói szabályok által már törvény erejére vannak emelve azon rendeletek, melyek a múlt korszakból ránk maradtak, mert törvényeink e tárgyban még nem levén, azokat kénytelen volt a nemzet elfogadni. En, t. ház, meg vagyok győződve, hogy mi mindnyájan tudjuk, mi a törvény ; de épen azért, hogy tudjuk: mi a törvény, nem látom okát, miért kellene ezen pár szót magából a törvényből, melyben a birói har talom körüliratik, kizárni. En azt hiszem, épen ezen szövegezés emelné a birói hatalmat az alkotmány garantiájára. Azért bátor vagyok módositványomat a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk!) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Rudnay István módositványát:) ,,Ezen §. első sorában előforduló szó : „törvények" elé tétessék : „alkotmányos módon alkotott" és igy az ott előforduló ,,a" szó kimarad, a 3-ik sorban előforduló „rendeletek" szó elé tétessék: „vao-v eddig törvény erejére emelt."' Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : T. képviselőház! Már magának a központi bizottságnak szövegezése olyan, hogy a szerint ma lehetetlen volna az igazságszolgáltatást kezelni ; most pedig ezen módositványok ezen lehetetlenséget — ha ugy lehetne mondani — csak fokoznák. Simonyi képviselő ur indítványa a törvényerejű szokást is kihagyatni kívánja: akkor szeretném tudni, mit csinálunk a praxis criminalissal, mely csak szokáson alapszik. miután arra nincs sem törvény, sem rendelet ? Azonkívül méltóztassék felvenni, t. ház, hogy a központi bizottság azt mondja: a biró a törvények, a törvényerejű szokás és a törvényhozás külön meghatározása alapján keletkezett és kihirdetett rendelet szerint tartozik eljárni és ítélni, tehát minden oly rendelet, mely nem a törvényhozás meghatalmazása alapján keletkezett, érvénytelen. Ilyen rendelet pedig számtalan van : ilyen az ősiségi nyílt parancs, az örökösödési rendszer, a telekkönyvi rendelet, melyet az országbírói értekezlet csak a törvényhozás további intézkedéséig, és csak ideiglenes kisegítő gyanánt fogadott el, és a bíróságoknak meghagyta, hogy ahhoz tartsák magukat ; de azért azt mondani, hogy ezen rendeletek nem a törvényhozás meghatalmazása alapján keletkezvén, érvénytelenek, nézetem szerint, nem lehet. Ha ezen szövegezés mellett megmaradunk, ki vagyunk téve azon különös helyzetnek, hogy Erdélyben az igazságszolgáltatást egyátaíában i nem administrálhatjuk, mert ott most is az osztrák törvények vannak hatályban, és azokat sem az országgyűlés el nem fogadta, sem miniszteri rendelet fel nem ruházta érvénynyel ; hanem azok csak tényleg vannak életben mindaddig, mig a törvényhozás kellő intézkedés által azokat a térről le nem szorítja. Én tehát elismervén azt, mit Simonyi Lajos b. képviselő ur indítványozott : hogy t. i. > a törvény felett a biró ne ítéljen ; egyes eoncret esetekben mégis azt hiszem, hogy a biró jogaihoz tartozik, követni a fenálló szokást. Én részemről ezen 18-ik szakaszt egy má-