Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-47
482 47. országos iiíés juSius 9.1889. zését el nem fogadta volna, s helye újból betöltetik.* Elnök: Elfogadja-e a t. ház az eredeti szövegezést, a mint az a minisztérium által előterjesztett? (Fölkiáltások: Elfogadjuk!) A kik elfogadják méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A t. ház elfogadja az eredeti szövegezést. Most átmegyünk a 14., illetőleg a 15. §.-ra Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 14. szakaszt.) Horváth Döme előadó : A központi bizottság a 14-dik §. második sorában „kívül" szó után „és módon" közbetételét ajánlja. Tisza Kálmán: T. ház! Ezen §-hoz van nem annyira módositványom, mert az első szótól az utolsóig meg akarom hagyni, hanem pótlásom. Jelesen az általam előadandó okoknál fogva szeretném e §. után, de még a §-ba a következőt tenni: „a királyi curia tagjai azonban az országgyűlés mindkét házának kívánatára hivatalaikból elmozdíthatók. Az ily esetben követendő eljárás külön törvén)" által fog szabály oztatni. '• Én azt hiszem, a bírói szervezésnél egyátalában első és alap feltétel, a biró elmozdithatlansága; de a másik feltétel, hogy az igy elmozdithatlanná tett biró felett visszaélések esetében határozni lehessen: a hivatalával visszaélt birót lehessen attól megfosztani. Az alsó bíróságok tagjaira eszközölhető ez, maguk a rendes bíróságok által, de a felsőbb bíróságok tagjaira nézve ez nem lehet, mert felettök nincs már bíróság és ha azért, hogy felettök ítélni lehessen egyet felállítunk is, ak':or ismét a felett nem lenne itélő bíróság; tehát alig maradhat fen más mód, mint az, mely gyakorlatban is van például Angliában : hogy azok az országgyűlés mindkét háza felirata folytán a fejedelem által elmozdittassanak. Én azt hiszem, hogy nálunk is ily eljárás életbe léptetése volna legczélszerübb a felső bíróságokra nézve. Angliában nincs törvény által meghatározva, hogy ez mily módon történjék; én azonban részemről indítványozom, hogy nálunk ez törvény által mondassék ki, hogy mi módon kelljen ennek töitenni. Indokolásául és igazolásául annak, hogy én ez által a legfelsőbb törvényszékek biráit ok nélküli secaturáknak kitenni nem akarom, hogy nem akarom a birák függetlenségét az országgyűlés esetleges majoritásának alárendelni, bátor vagyok indokolás gyanánt a legfőbb elveket megemlíteni, melyekből kiindulva óhajtanám ez eljárást szabályozni, s a mely elvek másutt az életből fejlődtek ki, de nálunk ezt az élet nem fejleszthetvén ki, szükséges azokat törvény által meghatározni. Első és mindenek felett álló elv az, hogy egyes biró, vagy birói visszaélés ellen lehet az eljárás megindítása végett akár egyes törvényhozási tagnak felszólalni, lehet akár a ház, akár a kormány intézkedése által létre jött kir. commissio által tett vizsgálat folytán az eljárásnak megtörténni, lehet akár egyesek akár többek kivánata folytán megindittatni; de csak akkor s oly módon lehet, ha egyes speciális tisztán kijelölt esetekről van szó, ós ha az azon esetben elkövetett vétek olyan, mely ha bebizonyittatik, a bírónak hivatalából elmozdittatását igazolja. A másik elv, hogy míg ez lehetséges addig a ház soha senkitől oly kérvényt el nem fogadhat, s alapján eljárást nem indíthat, mely nem egyes speciális esetben kér orvoslást, hanem egyátalában a bíróságok tekintélyét s becsületét támadja meg. Továbbá, hasonlóan igen határozott elv az, mely szem előtt volna tartandó, hogy azon felelősségnél fogva, melylyel a kormány átalában az igazság szolgáltatás irányában van, és az abból folyó kötelezettségnél fogva, hogy a bírákat a helytelen megtámadás és rágalom ellen védeni tartozik, mielőtt bármily esetben is az iránt nyilatkoznék , hogy az eljárás egyik vagy másik ellen megindítását pártolja-e vagy ellenezi, tudomást szerezzen magának, saját utján az ügy miben létéről. Továbbá ily elv az, hogy bármi úton indíttatott légyen meg a biró elleni kereset, soha a ház el nem határozhatja, sem egyik, sem másik esetben, a biró elmozdítása iránti fellépést, míg saját maga, vagy — mint Angliában van — mint teljes ház, vagy mint annak bizottsága a vizsgálatot végre nem hajtotta, meg kell ennek ennek történni, még ha már más testületek által vizsgálat hajtatott volna is végre. További elv, hogy a vizsgálat alá vonandó bíróval közölni kell minden lépést, és ha kívánja, őt személyesen vagy megbízottja által ki kell hallgatni. Még egy elv van, a mely már inkább az eljárásra vonatkozik, hogy bár lehet panaszt indítani bármelyik házban, de magának a felhívásnak a képviselőház keblében kell initiáltatni. És végül, ha elhatározta is mindkét ház, hogy helye van, az elmozdításnak, azon feliratban, a melyben a fejedelemtől az elmozdítás kéretik, indokoltan elő kell adni mindazon okokat, a melyeknek alapján az ilyen elmozdítás kéretik. En azt hiszem, t. ház, ha ezen elvek alapján — melyek természetesen csak a legfőbbek azok közöl, melyek alkalmazandók lennének — az eljárás törvényesen szabályoztatnék, ezzel azt érnők el, hogy a legfőbb törvényszék tagjai irányában is lenne arról gondoskodva, hogy ha hí-