Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-47

47, országos Hlés Julius 9. 1869. 483 vatalukban visszaélést vagy vétséget követnének el, hivataluktól elmozdittathassanak; de lenne gondoskodva ugy, hogy sem folytonos zaklatás vagy rágalomnak kitéve, sem függetlenségök tekintetében veszélyeztetve nem volnának. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Tisza Kálmán módositványát.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: T. ház! Azon alapeszmét, mely ezen indítványban foglaltatik, én nem csak elfogadom, sőt azzal már foglalkoztam is. Mert én a birói felelősséget nem ugy értem, hogy legyen az alsófoku biró felelős és a felsőbb biró felelősségtől ment; hanem azon a birói felelősségről szóló törvényben, melyet szerencsém volt a ház asztalára letenni, a birói felelősség alkalmazásánál, az appellatorium fórumra a legfelsőbb törvényszék tagjaira nézve, nem tudtam egy elfogulatlan és érdekletlen bíróságot találni. Két módozat van, a xaély szerint a birói felelősség szabályozható. A* felsőbb bíróság felett vagy az állambiróság vagy a parlament itél. Ez minden esetre nagyon kényes kérdés, s bár melyiket fogadják is el e két módozat közöl, mindegyiknek alapos és helyes megoldása sok tanulmányt és hosszú időt igényel. Magát az alapeszmét azonban nem csak hogy nem utasítom vissza, sőt azzal már foglalkoztam is. Annálfogva arra vagyok bátor a t. indítványozó urat felhívni: méltóztassék ezen indítványát, mely csak eszmét fejez ki, de a modalitásokat tökéletesen nem fejti ki, visszavenni, mert ennek a 14. szakasz szövegezése ugy sem praejudieál, minthogy abban határozottan kimondatik: „A törvényesen kinevezett biró a törvényben meghatározott eseteken és módon kívül hivatalából el nem mozdítható." Én okvetlenül fogok törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé arra nézve, hogy a legfelső birokra nézve az elmozdítás hogyan történjék, s azon alkalommal fogjuk ezen eszmét részletesen megvitathatni. Most igen bajos volna elhatározni azt, hogy, vagy az egyik, vagy a másikház, vagy mindkét ház együttes beleegyezése kívántatik. Kérem azért a képviselő urat: méltóztassék indítványát visszavenni azon időre, a midőn a részletes törvényjavaslat a ház elé lesz terjesztve. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Bizonytalan időre nem Ígérhetném meg, hogy vissza veszem, hanem azt igen is ígérem, hogy kész vagyok visszavenni a birói felelősségről szóló törvény tárgyalásáig. (Helyeslés.) Horváth Döme előadó: Egy értelmet zavaró hiba fordul e szakaszban elő, mely nem correct kifejezés. Ugyanis az mondatik itt: „a törvényben meghatározott eseteken kivűl és módon." Talán jó lesz igy kiigazítani „a törvényben meghatározott eseteken és módokon kívül." (Helyes !) Elnök: Méltóztatnak e szakaszt igy elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Következik a 15. §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 15. §-t.) Horváth Döme előadó: A központi bizottság ajánlja hogy : a 15dk § második bekezdésének 1-ső sorában a „határozata" szó kihagyassék. Ugyan az első és második sorban e szavak helyett: „van helye akkor is" ez tétessék: ' „csak akkor van helye" ; s ugyanazon bekezdés végsora folytatólag még következőleg bővíttessék: „vágyjon." Ugyanazon 15. §. 3-ik bekezdésének 3-ik sorában a „negyed" szó helyett „harmad" tétessék. Benedek Gyula: T. ház! A 15. §ban, mely a birák kinevezéséről szólt, csak is a birák egymás közti viszonya van tekintet alá véve. De van egy más viszony is, tudniillik a hivatalnokok és ügyvédek közt létező viszony. Tudjuk, t. ház, hogy az ügyvédek oly viszonyban állanak a bírákkal, mely köztök netaláni egyetértés alapján, melyhez az azok közti vérrokonság, oldalrokonság, vagy sógorsági viszony nagy tért nyit, sok mindent vihetnek keresztül a magán érdekek rovására, sok visszaélés történhetik. Az ügyvédek ebbeli befolyásukat a társas törvényszékeknél nem érvényesíthetik annyira, mint épen az egyes bíróságoknál. Erdélyben egyes bíróságok léteznek, tehát ezt én közvetlen tapasztalásból tudom; főleg ezen indok vezérel engem arra, hogy e következő módusitványt megtegyem. Bujanovics Sándor jegyző (felolvassa Benedek Gyula módositványát) „A 15-dik szakasz 3-ik tételéhez csatoltassék: „avagy ugyanazon törvényszék jogterületében székelő gyakorló ügyvédek valamelyikével fel vagy lemenő ágbeli rokonok vagy egymással negyedízben oldalrokonságban vagy másodízben sógorságban állanak." Bogdán Vincze: T. ház! Nekem ezen szakaszra vonatkozólag módositványom nincs; de bátor vagyok egy kis megjegyzést tenni. E szakaszban érintetnek a rokonsági és sógorsági viszonyok, melyeknél fogva a birósági személyzetben a meg nem férhetés megállapíttatik; de tudjuk, hogy ezen ízek távolsága egymástól különbözőleg számíttatik az egyházi és különbözőleg a római törvények szerint is. Én tehát csak ennyit vagyok bátor itten megjegyezni, minden félreértés és magyarázás kikerülése tekintetéből, hogy fejezzük ki, s legalább a naplóban nyoma legyen : milyen törvények szerint kívánja 61*