Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-47

4-74 47. országos ülés Julius •?. 1863. ság tagja, mert jöhet eset, hogy a társulat tagjai közt, vagy a tagok és az igazgatóság közt per is támadhat, akkor ez oda vezetne, hogy részvényes se lehet a biró, mert sokkal inkább van érdekelve, mint részvényes, mert anyagi érdekei forognak szóban, mintsem akkor, ha történetesen a számadásokat megvizgálja. Én azt gondolom, itt semmi szükség sincs ily megszorításra, mert ha oly társulat pere foly, melynek ő részvényese, hol ő anj^agilag érdekelve van, azt hiszem, hogy mint érdekelt fél nem Ítélhet ép ugy, mint más ilyen esetben. A mit tehát az igazságügyminiszter ur felhozott, nem állván, én a módositványt elfogadom. (Helyeslés balról.) Horváth Döme előadó: A központi bizottság csakis ezen szempontból nem csatlakozott ezen §-hoz, hanem bőviteni akarta azt, hogy a birói pártatlanság a most a vidéken is mindinkább nagyobb mérvet öltő társulatok iránt fedezve legyen. Ezen szempont van kifejezve a §ban, s ezen tekintetből én a központi bizottság nevében ragaszkodom a szöveghez. (Helyeslés.) Elnök: Nem kivan senki hozzászólani? (Nem jelentkezik senki.) Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a t. ház a szerkezetet, ugy a mint a központi bizottság javasolja? A kik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A többség mellette van. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 12., most már a 13-ik szakaszt.) Horváth Döme előadó: A központi bizottság részéről nincs észrevétel. Pillenbanm Ferencz fo.: T. ház! E szakaszra csak csekély észrevételem lenne. Itt kizáratik a biró abból, hogy gondnokságot vagy gyámságot viselhessen, és az csak azon esetre engedtetik meg neki, h törvény által megilleti őt. En módositványt vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. Lehet olyan eset, midőn ezen szakasznak szabálya nem annyira a biró, hanem inkább az állampolgárok jogait korlátozza: lehet olyan eset, midőn valamely állampolgár egy bírót fölhatalmaz, hogy gyermekeinek legyen gyámja. En tehát, hogy nagyon rövid legyek, egyszerűen a következő módositványomat vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. A birói hatalom gyakorlásáról szóló 12., illetőleg 13-ik szakasz végére még a következő szavak tétessenek : „vagy végakarat nyilvánítás által jelöltetik ki olyannak." Bujanovics Sándor jegyző (olvassa FiUenbaum Ferencz b. módositványát.) Bobory Károly: A mint már több oldalról ki volt fejezve azon aggodalom, hogy e szakaszok, nevezetesen a 9. 10. 11. és 12-ik szakaszok által bizonyos kasztszellem fog kifejlődni a birói testületben, a mely azt a maradás elveihez való ragaszkodás által a kor követelményeivel megegyező minden haladásnak ellenségévé teszi: ezen aggodalmat alkalmat veszek magamnak ez úttal kifejezni, nevezetesen ott, hol a bírák a gyámság és gondnokságból kizárvák. Csodálkozom, hogy a miniszter ur, ki oly szivrehatólag ecsetelte családi örömeinek föláldozását, (Jobbrtl felkiáltások: Dologra!) igen csodálom, hogy ezen szellem erősbitésére szintén nem indítványozta a birák részére a coelibatus behozását. (Derültség.) Dietrich Ignácz: T. ház! Módosítást akarok e szakaszhoz benyújtani. A módositvány abban állana, hogy a 12., illetőleg 13. §-ban „egybekötve" után a további tétel kimaradna, és helyette jönne: „a biró nem viselhet gyámságot vagy gondnokságot, mely bírósággal van egybekötve." Kihagynám azon tételt, hogy „azon esetben viselhet a biró gyámságot vagy gondnokságot, ha a, gyámság vagy gondnokság törvénynél fogja megilleti." Ezt két okból kívánom tenni: az első ok, mert én egyátalában semmi olyan tisztet nem engedhetek meg a bírónak, a melylyel pénz, vagyonkezelés, számadástétel vagy képviselet volna összekötve, még ha törvényes gyám lenne is, mert tudjuk, hogy a törvényes gyámkodásban a legirtózatosabb bűnök követtetnek el; a másik ok, mert itt ismét törvényre történik hivatkozás. Ugy tudom, az igen t. igazságügyminiszter a XL

VIII. t. ez. 15 §-ára hivatkozott, mely azt rendeli, hogy polgári törvénykönyv fog alkottatni. Azon polgári törvénykönyvnek lesz feladata megmondani a gyám és gondnok kötelességeit, vagy számadási terheit és arról intézkedni. És itt megint bátorkodom a junetimra figyelmeztetni. Mily félszeg dolog az, midőn a törvényhozás törvényeket alkotván, azon szerves kapcsolatnál fogva, melyben egyik törvény a másikkal áll, kénytelen oly törvényre hivatkozni, a mely még nem létezik. Ennélfogva, én ennek kihagyását és erre vonatkozó módositvány om elfogadását ajánlom. (Olvassa.) Ezen szó után „egybekötve," a szöveg kihagyásával következő tétel következzék: ,,a biró nem viselhet stb." Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Azon ellenvetés, melyet képviselő ur fölhozott, véleményem szerint nem áll. Midőn törvényre hivatkozunk, természetesen fönálló törvényt értünk. A mostani törvény fönáll mindaddig, míg a polgári törvénykönyvben a gondnokság esetei máskép nem szabályoztatnak. Egyébiránt túlzásnak tekintem azt, mit képviselő ur indítványozott, szintúgy, mint a másik indítványt is. Vannak bizonyos jogok, melyek egyúttal kötelességeket involválnak. Ezek alól a birót nem akarnám fölmenteni. Ilyen például