Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-47
47. országos ülés Julius 9. 1869 475 azon eset, midőn fogadott gyermek, vagy legközelebbi rokonának, testvérének gyermeke fölött kell gyámkodnia. Ez jog s egyúttal kötelesség is. Ha azonban a második indítvány elfogadtatnék, ez szintoly túlzás volna, mert visszaélésekre adhatna alkalmat. Egyátalában a birót, ki hivatva van az árvák vagyona fölött felügyelni, a számadásokat megvizsgálni, nem akarom felhatalmazni oly cselekvónyekre, melyek eléje nem tartoznak. Én tehát — hacsak a törvény fel nem hatalmazza gyámságra — nem akarnám följogositni akkor sem, a mikor végrendelet által bizatik meg gyámsággal. Kérem a t. házat, méltóztassék a két szélsőség között a középutat követni, melyet a központi bizottság jelöl ki. (Fölkiáltások: Maradjon !) Máttyus Arisztid: T. ház! Az igazságügyminiszter ur azt mondotta, hogy a fogadott gyermek fölötti gyámság nincs kizárva a törvényjavaslat ezen §. szerint. Én ezt be nem látom, mert szerintem a törvényes gyámság a fogadott gyermek fölötti gyámkodást nem foglalja magában. Ha valaki mint biró valakit gyermekül akar fogadni, a gyámsági jogot csak a törvényszék jóváhagyásával nyerheti meg. Mivel tehát ezen gyámsági jog nem a törvényből foly, hanem a törvényszék által adatik meg: az jóváhagyott gyámság. Azonban nem tartom túlzásnak azt sem, mit Fillenbaum b. kéjiviselő ur indítványozott, mert azt hiszem, kevés különbség van a közt, hogy valakit a törvény jelöl ki gyámságra és a közt, hogy valakit rokon, ha nem is legközelebbi rokon, végrendeletben kér fel egy árva feletti gyámkodásra. És ha ezt, t. ház, elfogadjuk, elismerem ugyan, hogy vas következetességgel az előbbi 5. §-nak fölteszszük a koronát, de a t. ház is elismerheti azt, hogy nemcsak a politikai életben, hanem az anyagi téren is annyira megkötöttük a biró kezét, hogy oly jogokat sem élvezhet, a minőket élvezhet minden honpolgár; sőt a humanitás terén is annyira megszorítottuk, hogy minden családi érzelmemnek és a nemes gondolkozású ember szivéből fakadó érzelmek s ezekből folyó tények gyakorlásában is meggátoltuk. Azért óhajtom, hogy a módositvány elfogadtassák, melyet Fillenbaum b. képviselő ur terjesztett elő. Azt hiszem, nem csak ezen §. elé, de mind a 6 §. elé — melyeket, ha méltóztatnak megengedni, sok tekintetben ugy lehet jellemezni fölfogásom szerint, hogy az a „graue Theorie" országából van véve — az élet, a magyar közszellem oly akadályokat fog gördíteni, hogy a, törvény végrehajtása igen nehéz vagy épen lehetetlen lesz. (Zaj.) Horváth Döme előadó : A központi bizottságot e szöveg ajánlására azon indok vezérelte, melyet előbb volt szerencsém kijelenteni, nevezetesen, hogy a birói pártatlanság egyes esetekben lehetőleg törvényhozásilag is körvonalozva legyen. Mind a két módositvány által azon esetet látom bekövetkezhetőnek, melyet a t. igazságügyminiszter ur jelzett: hogy túlfeszítjük a dolgot. Máttyus t. képviselő ur szives volt felemlíteni, hogy például fogadott gyermek irányában nincs törvényszerű kötelezettség; de ez nem döntő: mert máskép áll a dolog valakinek saját gyermekére nézve. Például az anya elhal, és a gyermek anyja után örökölne, a törvény, ha csak máskép nem intézkedik, az atyát jelöli ki törvényes gyámul. Ezen törvényes kedvezménytől megfosztjuk a gyermeket az által, ha a módositványt elfogadjuk. Ezen szempontból kívánom a szöveget meghagyatni. Forgách Antal gr.: Sajnálom, de ez esetben nem lehetek egy nézeten igazságügyminiszter úrral, mert a törvényjavaslat ily szövegezése által az állampolgárok jogai mód nélkül megszorittatnak. Remélem, hogy mint ez eddig a választások mellett történt, ugy jövőben a kinevezések folytán is csak oly birák fognak kineveztetni, kikben a közbizalom egyesül. Ha most ezen számos, a közbizalmat biró egyénektől elronnók a jogot, hogy őket gyermekeink gyámnokává választhassuk, mindenesetre nagy megszorítást hoznánk létre. Én tajjasztalásból tudom, hogy főleg a megyékben, a bírákban központosul a lakosság bizalma, és sok ember, rokonai nem lévén, azokat választotta gyermeke gondnokául, a kikkel rég idők óta peres dolgai igazságos elintézése által összeköttetésben állott, s kiknek függetlenségét ismerte : miért tehát e megszorítás? Részemről tehát nem helyeselhetem, hogy azért, mert egyes biró talán hibázhat, vagy e jogkörben visszaélést követhetne el. tagadjuk meg minden bírótól e jogot, melyet sokan bizonyára lelkiismeretesen fognak gyakorolni. Ezek folytán Fillenbaum b. képviselőtársain módositvány át pártolom. Szalay Sándor: Nem vagyok egy nézeten előttem szólott t. képviselőtársammal: mert e §. utolsó pontja azt mondja, hogy csak akkor lehet a biró gyám, midőn a gyámság őt törvény szerint megilleti. Ha törvényeinket tekintjük, látni fogjuk, hogy azok kellően intézkedtek, a gyámságról: megvan bennök, hogy mily utón haladjon az illető gyám. Én a biró függetlenségét látom az által korlátolva, ha itt megszorítás tétetik. Pártolom miniszter ur előadása folytán a szerkezetet. Gál János : Bátor vagyok alázatosan megjegyezni, hogy tőrvényeink szerint a testamentarius gyám még a törvényes gyám előtt van, és a törvény maga hatalmat ad az apa és 60*
