Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-46
462 46. országos ülés Julius 8. 13S9. sen függetlenek a képviselő urak, azt hiszem, mert azt a legközelebbi napokon történtek is eléggé tanúsítják. (Felkiáltások jobbról: Bendre!) Rendén van ez, uraim, mert tényeket vagyok kész felhozni, tessék azokat megczáfolni. (Halljuk!) Ugyanis alig néhány napja annak, de tán, ha jól emlékszem, ma is volt rá eset, hogy az egyes képviselő urak bizonyos indítványokat tettek le a ház asztalára, és azokat igen nagy erélyességgel támogatták is; de midőn a dolog szavazásra került — mert a körülmények ezt máskép kívánták, — saját indítványuk ellen szavaztak. (Derültség a bal oldalon. Zaj és felkiáltások jobb felöl: Nem áll!) Ez tény: méltóztassék megczáfolni. (Jobbról felkiáltások : Ki volt az ?) Miután akarják önök, felhozom magának az igazságügyminiszter urnák mai napi eljárását : Mellette nyilatkozott a saját maga által készített törvényjavaslatnak, és bár a Deák Ferencz képviselő ur által beadott módositvány ellentétben állott az ő törvényjavaslatával, mégis ez utóbbi mellett szavazott. Pulszky Ferencz: Ez gyanúsítás ! Csanády Sándor: Ha még több p éldát akarnak, ott van Zuvies példája az erdőket illetőleg. (Jobbról felkiáltások: A dologra!) A dologra van ez, uraim, csakhogy önök nem igen szeretik az ilyesmit hallani. (Helyeslés a szélső' bal oldalon.) Elnök: Képviselő ur nézete megállhat talán mint magán nézet, de ez ép oly jogos vagy hibás nézet lehet, mint bármely más képviselő ur nézete, és itt egyátalában egy képviselőnek sincs joga a másik nézete felett ítélni. Bízzuk ezt a közvéleményre. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Én csak meggyőződésemet mondtam el, és azt el fogom mondani még száz és ezerszer is. Pulszky Ferencz: Még sem lesz igaz ! Csanády Sándor: Már maga azon körülmény, hogy igen sokan a képviselő urak közöl, sőt maga Lónyay miniszter ur is a törvényjavaslat mellett szavazott, daczára annak, hogy választói kérvényt küldtek a képviselő házhoz az ellen. Pulszky Ferencz: Hát még utasításra is szoruljunk? Csanády Sándor: Miután tehát én a képviselői függetlenséget egyátalán sem tartom megegyeztethetőnek azzal, hogy valaki bíró lehessen; de még azt sem, hogy más hivatalt viselhessen : Rannicher képviselő ur módositványát nem fogadom el. Szeniczey Ödön: Én azt hiszem, t. ház, hogy egy képviselőnél, tiszta, szándékának és józan értelmének mellőzhetlen föltétele az, hogy ha saját indítványának vagy eszméjének tökéletlenséget belátta, a helyett egy másikat, jobbat, tökéletesebbet fogadjon el. (Ugy van!) Ha helyén volna itt efféle vitatkozásokat tovább fűzni, minőket Csanády képviselő ur kezdeni jónak látott s ha átalában jogosítva volna egyik képviselő arra, hogy a másiknak szavai felett ítéletet mondjon, én a függetlenségnek oly értelmezését, minőt annak Csanády ur adott, nem függetlenségnek, hanem konokságnak nevezném. Azonban e dolgot most elejtve, csupán magára a kérdéses tárgyra szorítkozom. A bírói hatalomról szóló törvényjavaslat <. szakasza ezt mondja: „Bíró nem lehet egyszersmind: a) országgyűlési képviselő." Én eltekintek most attól, hogy egy tisztán demokrat alapon i alkotott parlamentből törvény által senkit sem I lehet kizárni, ha igazi demokraticus gondolko; zással járunk el e kérdésben; és csak arra akaI rok még Csanády képviselő urnák felelni, a mit ő egyetértőleg a törvényjavaslat szövegével és I a központi bizottságnak javaslatával, a képviselő állásra vonatkozólag mondott, ki akarván zárni I a képviselőházból oly • egyéneket, a kik a kormánytól függnek. Nem akarok hivatkozni Anglia példájára, a melyre Rannicher ur hivatkozott. hanem Poroszország példáját hozom fel, hol nagyon jól tudjuk, hogy a kinevezett bírák Bismarknak nézetei ellen mily erős ellenzéket képeznek. Különben nem is szándékom épen más államok példájával indokolni azt, mit bennem az | élettapasztalat alapján a józan ész meggyőző! déssc érlelt; és igy épen a gyakorlati életből vett I példákkal akarom illustrálni azon javaslatot. | melyet a t. ház elé terjeszteni bátor leszek, mely ; körülbelől igy hangzanék: „A biró nem lehet a) I országgyűlési képviselő." E szabály alól kivétet! nek .... — én ugyanis nem osztozom töké; letesen Rannicher ur indítványában, hanem e i §-nál, kivétel alakjában fejezem ki inditványo' mat, mondván: e szabály alól kivétetnek — „a í másod fokú bíróságok tagjai." (Ellenmondás a b l oldalon.) Indokolom pedig ezen javaslatomat ! következőkkel: Ha javaslatom el nem fogadtatik, kizárjuk a képviselői testületből a legnevezetesebb jogi | capacitásokat; mert fel keh tennünk, hogy a kinevezés utján alakított birói kar valószínűleg az j ország legjelesebb jogi capacitásait fogja magában foglalni; továbbá nem valószínű az, hogy az ügyvédi osztály jelesebb capacitásai oda hagynák ! hoszas szorgalom és siker folytán szerzett agen! túráikat a képviselői állás rövid ideig tartó elői nyeiért. Ezen két tételnek természetes követkeI zése az, hogy az országház valószínűleg csali dilettáns jogi capacitásokat (Ellenmondás) fog maga körébe gyüjthetni. Azon időszakban pedig,
