Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-46

46. országos ülés Julius 8. 186S. 461 osztrák közigazgatási és törvénykezési rendszer, mely most némi módosítással elénk terjesztetett, szüleménye. Továbbá, t. ház, tekintettel kell lenni ez alkalommal arra is, hogy kikből fognak jövőre a bíróságok alakíttatni ? Én azt hiszem, alig lehet intentiója akár a törvényhozásnak, akár a kor- [ mánynak, hogy csupán, vagy főként ügyvédekből alakíttassanak a bíróságok, mert különösen e j szakmára képzett egyének, kikre talán a jövőben számolunk, jelenleg alig léteznek. Maradnak tehát anyagul leginkább az üggvédek s ezek közt is leginkább azok, kiknek kevés keresetűk lévén, vagy a kik a munkát már némileg restelvén, azért vállalnak hivatalt, mivel nem remélik, hogy az ügyvédi gyakorlat terén mint tevékeny ügyes emberek boldoguljanak. Én nem tartom ezélszerünek, hogy kizárólag ezekből alakíttassanak a bíróságok; hanem kívánnám, hogy az úgynevezett táblabírói osztályból is választassanak alkalmas egyének. Ha pedig ez fog bekövetkezni, akkor ismét igen könynyen rá lehet fogni bármely mezei gazdára, vagy földbirtokosra, hogy kereskedéssel, vagy iparüz- | lettel foglalkozik: mert napjainkban már azon ponton áll a mezei gazdálkodás, hogy kereske- i dés, vagy iparüzlet nélkül alig lehet czélszerüen gazdálkodni; ez által pedig ismét alkalom adatnék arra, hogy ezen czimen bele lehessen kötni a birói személybe és hogy annak függetlenségét j a felsőbbség korlátozza. Mindezeknél fogva ezen pontot kihagyandónak vélem, semmi esetre sem pedig itt meghagyandónak, hanem ha megmarad is, inkább a 11. §-ba foglalandónak, mely hasonnemü tárgyról szól. Végre még egy pontra, az f) pontra van észrevételem. Ez azt mondja, hogy a bíró nem lehet valamely politikai folyóiratnak sem tulajdonosa, sem kiadója, sem szerkesztője. Hogy kiadója és szerkesztője ne lehessen: azt magam is helyesnek tartom, mert nem lehet, hogy egyik és másik hivatásának is kellőleg megfeleljen ; de azt nem tartom helyesnek, hogy laptulajdonos se lehessen, mert minálunk is van már példa rá, külföldön pedig átalánosan szokásban van, hogy egyes hírlapokat társulatok bírnak. E szerint, ha szorosan magyaráznék e pontot, akkor a bírák ily társulatokból is ki volnának zárva. Ezeknél fogva bátor vagyok módositványomat a t. háznak ajánlani. (Helyeslés bal felől.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa y.ocsáry Lajos módosttványát): „A 7. §. helyébe tétessék: „7. §. A bíró hivatalos kötelezettségeinek teljesítését semmi más foglalkozás miatt nem mulaszthatja el. Egyátalában nem lehet pedig : ,,a) országgyűlési képviselő, vagy felsőházi tag; „b) pap; ,c) katona, kivévén a mennyiben 32 éves koráig a tartalékban vagy a honvédségnél való katonai szolgálatra a véderőről szóló törvény által kötelezve van; ,,d) gyakorló ügyvéd, vagy ügynök; „e) az államtól vagy testületektől fizetést húzó tanár; „f) politikai folyóiratnak szerkesztője vagy kiadója ; „g) nem viselhet más, akár állami, akár törvényhatósági vagy községi, rendes vagy tiszteletbeli hivatalt." Mihályi Péter jegyző (olvassa Zsedényi Ede mődositvanyát.) Zsedényi Ede : Átalánosan nem vagyok barátja azon társadalmi magán rendszernek, mely e törvényjavaslatban a birói karra nézve egész szigorral keresztülvitetett, különösen a jelen c) pont szerint, bíró egjdiázi tiszteletbeli hivatalt nem viselhet, tehát protestáns biró egyházi világi felügyelő sem lehetne, jóllehet azon egyházban a felügyelői hivatalok átalán tiszteletbeliek, melyek akár esperességekben, akár egyes egj^házakban oly független állású és tiszta jellemű férfiakra át szoktak ruháztatni, kik közt alkalmasint az igazságügyminiszter is ki fogja szemelni jelöltjeit a birák kinevezésénél, de kik a birói hivatalok elvállalásától elidegenittetnének, ha azokkal vallásos híveik iránti kötelességöket, melyet a polgár elsőrendű kötelességéhez számítva, összekötni nem tudna, egyébiránt is az egyházi világi felügyelő foglalatosságai semmi részt ellenkezésben nem lévén a biró kötelességével, módositványom elfogadását ajánlom. (Közhelyeslés.) Elnök í T. ház! Egy szót kérek. Három módositványunk van : az első az a) betűhöz, ez Ranieher Jakab ur által adatott be, s az a) pontnak egyszerű kihagyását indítványozza; indítványozó ur indokolta is módositványát, méltóztassék tehát ebhez hozzászólani; ha e felett határoztunk, átmehetünk a többire. Csanády Sándor : T. képviselőház! A jelen országgyűlési többség meggátolt bennünket abban, hogy a birói állomásoknak választás utján betöltése minden fokozaton eszközöltessék. Miután pedig a jelenleg tárgyalás alatt levő, átalánosságban már elfogadtatott törvényjavaslat, nézetem szerint, már a birói függetlenséget illusoriussá tette, nem kívánom, nem óhajtom e függést az országgyűlési terembe, a képviselőházhoz is átültetni. Átültettetnék az pedig az által, ha a Ranieher Jakab ur általi indítvány elfogadtatnék. (Jobbról : Nem fogadjuk el!) Hiszen, uraim, hogy jelenleg sem tökélete-