Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-46
46. országos ülés Julius 8. 1889. 4i7 tület, adjon véleményt a miniszternek, mint hogy azt egyes egyének tegyék, kiknek illetékességét megbírálni képtelenek vagyunk már csak azért is, mert nem tudjuk, hogy kicsodák. T. ház! Azon időben, midőn mi a megyei intézménynek újjá szervezését élénken óhajtjuk, midőn mi a municipiumokban szintúgy, mint a parlamenti kormány-rendszerben a szabadság biztositékát látjuk; azon időben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a miniszteri felelősség maga még nem egyedüli biztositéka a szabadságnak ; hanem azonkívül oly intézmények is létezhetnek és kerestethetnek, melyek a szabadságnak és a szabadság egyik legnagyobb tényezője : az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására szolgálnak. Ily intézményt látnék abban, melynek ezen módositvány által magvát tennők le. Én tehát Deák Ferencz képviselő társam módositvány át pártolom. (Éljenzés a jobb oldalon,) Szilágyi Virgil: Nagy fontosságúnak tekintem Pest belvárosa érdemes képviselőjének nem indítványát, hanem azon előterjesztését, melylyel az indítványt a ház figyelmébe ajánlotta. Egyik legfőbb indokunk arra nézve, hogy a kinevezési rendszer elfogadása ellen küzdöttünk, az volt, miszerint ' a miniszter felelősségében garantia nincs. E tekintetben azon igen fontos nyilatkozatot, melyet Pest belváros érdemes képviselője tett és melylyel azt elismerte, constatálta Debreczen város érdemes képviselője. Erről tehát nem szólok, De a mellett, hogy a miniszter felelőssegében a kinevezési rendszerre nézve garantiát nem látunk, volt egy más igen fontos motívum, melylyel a kinevezés ellen küzdöttünk. Ez pedig az, hogy nem létezik jogéletünkben az esküdtszéki intézmény; nem létezik azon intézmény, mely különösen a politikai vádakat illetőleg legfőbb, talán egyedüli biztosítékot képez a polgári szabadságra nézve. Mondatott ennek ellenében, hogy: hiszen majd lesz esküdtszéki intézmény. És ime Pest belváros érdemes képviselője kimondja, hogy e tárgyra nézve nem lesz esküdtszék, hanem lesz állambiróság, mely azonban az esküdtszéki intézmény összes előnyeit nélkülözi. E tekintetben is fájdalmasan veszem tehát tudomásul a nyilatkozatot, mert ez is megerősít azon hitben, hogy helyesen cselekedtünk, midőn küzdöttünk a kinevezési rendszer ellen. Ezek előrebocsátása után, azokon túl, miket a benyújtott módositvány ellen Debreczen város érdemes képviselője előadott; még csak egy szempontot említek. Jól tudjuk, hogy a kinevezéseknél a legnagyobb veszély, a legtöbb baj, mindig a protektiókból származik. A protectiónak nagyobb tér nyílik még ott is, hol a miniszter a lehető legnagyobb igazságszeretettel igyekszik eljárni. Ha veszszük ugyanis, hogy a kinevezésnél egyének egyénekkel, a befolyás különböző mértékével biró folyamodók állnak szemközt: világos, hogy a végeredményben mindig azon egyén húzza a rövidebbet, bár nagyobb képességgel birjon is, kinek kevesebb protectiója van és győz az, kinek több protektiója van. Már pedig egy miniszter pártolását illetőleg, a folyamodó képessége iránti meggyőződését megszerezni, nagy protectiókkal nem biró egyénnél is lehetséges; míg, ha az állambíróság tizenkét tagjának protektióját kell megszerezni, a nagy befolyás fog győzni mindig a kevesebb befolyással, bár nagyobb képességgel szemben. Ez pedig csak a protectionális rendszernek kifejlődésére fog szolgálhatni. Én tehát az indítványt ezen oknál fogva sem pártolhatom. (Jobbról: Szavazzunk!) Simay Gergely: T. ház! (Felkiáltások: EllálH) En csak álláspontomat védem, melyet a tárgyalás alkalmával volt szerencsém jelezni, és ez a királyi kinevezés, minden megszorítás nélkül. Parlamentáris országban, nézetem szerint, a korona tanácsosa nem lehet más, mint egyedül a felelős minisztérium. Tagadhatlan pedig, hogy egy oly intézmény, mint az állambiróság, inplicite legalább részben a korona tanácsosává válnék azáltal, hogy a kinevezés körül ezen testületnek befolyás engedtetnék; mert nézetem szerint vagy tartoznék respectálni a miniszter azon testületnek véleményét, és akkor nincs szabad keze, mely nélkül semminemű felelősség, annál kerésbbé pedig a morális felelősség nem képzelhető; vagy nem tartoznék respectálni, és ekkor ezen intézkedés merőben fölösleges. De különben is, t. ház, az állambiróság maga is épen azon forrásokból merítvén az informátiót, melyből maga a miniszter is merítheti, t. i. a centrumból: mindezeknél fogva én nem kívánnám a miniszter kezeit megkötni, hogy ezáltal ki engedjük bújni a felelősség alól. Én a módositványt el nem fogadom. (Jobbról felkiá Itások: Szavazzunk !) Szalay Sándor: Szavazatomat kívánom csupán indokokolni s igy igen rövid leszek. A Pest belvárosa érdemes képviselője által beterjesztett indítványt nem pártolhatom: mert én a miniszteri felelősségnek határozott barátja vagyok. A mint előttem Simay Gergely képviselő ur helyesen megjegyzé, az állambiróság is ugyanonnan meríti véleményadását, honnan a miniszter és igy fölösleges. De én különösen ellene vagyok ez intézménynek másodszor költségvetési szempontból, mert ezen intézmény az ország polgáraira különös terheltetéssel járna. Harmadszor korlátolva látom ez intézmény által a miniszter
