Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-45

418 45. országos lilc's Julius 7. 1869. javaslat tárgyalásába bocsátkozott, többé kérése nem teljesíthető; hanem azt, hogy miután a módositványok tárgyalásába bocsátkozott a ház, az ő kérése magától elesik. A mi pedig azt illeti, hogy netán zavar történhetnék a szavazásnál, ez csak azon esetben állana, ha a központi bizottság szövegezése nem fogadtatnék el, mert mig nem tudjuk, hogy elfogadtatik-e ez vagy nem, addig a szavazásnál zavarról szó sem lehet. (Helyeslés.) Kiss Miklós: Mindenekelőtt a közvetlen előttem szólt t. képviselő társam által mondottakra leszek bátor észrevételt tenni, a menynyiben, nézetem szerint, egy kérdést nem helyesen fogott fel. Azt mondotta t. i., hogy ha a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 2. és 3-ik §-a elfogadtatnék, akkor a Pest belváros érdemes képviselője által tett módositvány, illetőleg 4-ik §. el fogna esni. Én részemről ezt nem igy fogom fel, miután Deák Ferencz t. képviselő ur világosan kimondotta, hogy a tárgyalás alatt levő 2. és 3-ik §-t elfogadja, és ama §-t mint 4-iket ajánlja; ennélfogva nézetem szerint a kettő egymással megfér. Magára a tárgyra vonatkozólag röviden kijelenteni, hogy a ház asztalán fekvő törvényjavaslat 2. és 3-ik §-át, ugy a mint szövegezve van, nem fogadhatom el, s az e részben beadott különböző módositványok közöl a Debreczen város első kerülete képviselője által beadottat teszem magamévá, s miután e tárgy már oly sokoldalulag és oly hosszasan meg lőn vitatva, csupán e részbeni szavazatom indokolására fogok szorítkozni. A történelem bizonyítja, hogy azon intézmények, melyek rögtönözve akár államcsíny, akár más utón hozattak be, főleg akkor, hogyha azok a népek szokásaival ellentétben állottak, rendesen nagyon rövid életűek voltak, s állandóságra csak oly intézmények számithatnak, melyek lassankint és fokozatos fejlődés utján mintegy a nép és a nemzet életéből emelkedtek ki. Ilyen a magyar alkotmány, mely évszázados fejlődés után jutott azon stádiumra, melyen jelenleg áll. Ezen alkotmánynak egyik sarkpontja és alapelve az, hogy mindenki felett csak a maga illetékes, önmaga által választott biró ítéljen. Ezen oly hosszas gyakorlat által fenállott és szentesitett szokás mintegy a nép vérébe ment át; az ily régi és hosszas gyakorlat által szentesitett szokás megváltoztatása, nézetem szerint, még azon esetben is, ha az önmagát már túlélte is, vagy a kor igényeinek többé meg nem felel, s igy korhadtságánál fogva módositandó, akkor is nem rögtönözve, hanem csak fokozatos átalakítás utján változtatható meg, ha az illető átalakító magát a visszaesés veszélyeinek kitenni nem akarja. Én részemről a választás intézményét nem tartom ily korhadtnak még, és ámbár egyrészről elismerem, hogy a törvénykezés, ugy mint most áll, igen hiányos, s ámbár meg vagyok győződve, hogy azt átalakítani szükséges : mind a mellett egyátalán nem látom szükségét annak, hogy azért, hogy a törvénykezés szabályoztassék, szükséges volna a választás intézményét gyökeresen átalakítani, hogy ne mondjam tökéletesen felforgatni. Engedje meg a t. ház, hogy a túlsó oldal egyik szónoka által mondott egy tételére nézve tegyek rövid észrevételt. Azt mondotta a t. szónok, hogy ezen törvényjavaslatot csak azért fogadja el, mert ugy van meggyőződve, hogy j'ó és pontos bírákat csakis kinevezés utján lehet előállítani. Nem akarok hasonló hibába esni, mint ő, és nem akarom annak ellenkezőjét állítani , hogy t. i. jó biró csakis választás utján állittathatik elő. Mert meggyőződésem szerint ez mind a két esetben megtörténhetik, bár a tapasztalás ugy mutatja, hogy gyakran egyik esetben sem történik meg. Annak bizonyitására, hogy csakugyan a kinevezett birák nem mindig exactok, engedje meg a t. ház, hogy felemlítsem csupán Pest vármegye és Kecskemét városa törvényszékeit, mert csak ezeket ismerem közelebbről. Pest megyének 1867. évi május hóban megI alakult alkotmányos tisztikara a provisorius törvényszéktől átvett 6363. törvénykezési ügy darabot. Megjegyzem, hogy ezt csak a törvényszéktől vette át; mert a szolgabiráknál kint volt peres ügyek még nem voltak ehhez számítva; miután azok egy része annyira rendetlen állapotban volt, hogy csak hónapokig terjedő registrálás és az iratok rendezése után voltak áttehetők. Ezen hátralékok Pest megye választott törvényszéke által mind elintéztettek, és mind a mellett, hogy azóta ezrenkint szaporodnak az ügydarabok, mind a mellett képes Pest megye törvényszéke akként eljárni, hogy a jelenlegi, illetőleg marezius 1-ső napi hivatalos kimutatás szerint, csak 2167 darab bátralék volt, és igy háromszorta kevesebb, mint a kinevezett tisztikar hivataloskodása idejében. Kecskemét város törvényszéke szintén 1867-ben alakulván meg, átvett 4462 ügy darabot, a melyek közt csupán árvaügy 1886 volt. Ezek a választott tisztviselők által mind elintéztettek és letárgyaltattak. És hogy Kecskemét város törvényszéke még mind ez ideig nem volt képes currensbe jönni, az csak azon nehézségeknek tulajdonitható, melyek az uj perrendtartás behozatala által idéztettek elő: Ennélfogva azon t. képviselő társam, ki az általam idézett elvet felállította, meggyőződne-