Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-45

414 45, országos ülés Julius 7. 1869. dánom, hogy ott az állapot olyan, hogy mindenki első pillanatra megláthatja. (Derültség.) Azt mondja, hogy rablók ott nem garázdálkodnak, hogy statáriumot nem kért a megye. Ez mind meglehet, tudtommal Nyitra megye csakugyan nem kért statáriumot, hanem azért a gazdálkodás ott még sem megy ugy, hogy az akár az én, akár Nyitra vármegye lakosainak várakozását kielégítené. Azt mondja Rudnay képviselő ur, hogy ott javulás állott be a provisorium óta. Miután e provisorium alatt ott nem voltam, nem vagyok képes aj felett Ítéletet mondani. De ha javult, annak csak örülök, és reméllem, hogy a javulás még nem szűnt meg és addig fog haladni, mig Nyitra megye csakugyan Magyarország egyik legjobb megyéje lesz. A mi már most magát a kérdést illeti, erre nézve, megvallom, különösnek találom, hogy a tárgyalás már most másod nap folytattatok ezen két szakasz fölött és a tárgyalás alatt talán öthat mindenféle módositvány adatott be. Ez nézetem szerint rendkívül megzavarja a tanácskozást, és midőn szavazásra fog kerülni a dolog, igen nehéz lesz valakinek elhatározni magát, hogy mi mellett szavazzon. (Közbeszólás jobbról; Dehogy lesz!) Hogy többet ne említsek, a kormányt támogató jobb oldal egyik vezérférfiu egy módosítást nyújtott be, mely lényegében megváltoztatja ezen harmadik szakaszt. Elnök: Nem változtatás ez, hanem egy uj szakasz. Simonyi Ernő : Én ugy értettem, a módositvány a S-ik §-ra szól; hanem akárhogy legyen a dolog, mindenesetre módosítása az a 3-ik §-nak, még pedig lényeges módosítása. (Ugy van! balról) Már most: ha a 3-ik § megszavaztatik, ugy a mint van, akkor Pest belvárosa képviselőjének indítványa bukik meg; ha Pest belváros képviselőjének indítványa szavaztatik meg, akkor a miniszter javaslata bukik meg. (Közbeszólás jobbról: Megfér a kettő együtt! Egy hang: Már vagy az egyik, vagy a másik!) Egyik a másiktól eltér, az kétséget nem szenved. De ezeken felül, a mint emiitettem, még talán öt különféle módositvány adatott be, és én azt hiszem, hogy a ház előbb követett szokása szerint is ezen két szakaszra nézve a törvényjavaslatot vissza kellene küldeni az osztályokhoz, hogy ezen módosításokat is tekintetbe vévén, azt újra tárgyalás alá vegye, (Közbeszólás: Nem szükséges!) és egy tervezetet bocsásson a ház elé, meky vagy egjrezteti a kettőt, vagy egyiket vagy a másikat eldobja ; szóval: combinálja a módosít ványokat az eredeti törvényjavaslattal, és azt újra a ház elé terjeszsze. (ügy van! balról.) Az mondatott ugyan tegnap a t. elnök ur által, hogy ilyen indítványnak már most helye nincs, miután f a törvényjavaslat már tárgyalás alá vétetett. Én azonban nem tudom, hogy miként lehet előbb módosítást beadni, mint akkor, , midőn valami tárgyalás alá vétetik; de különben nem is lenne értelme a házszabályok illető §-ának, ha azt máskép akarnók értelmezni: mert épen a tárgyalás alatt fejlődött ki annak szüksége, hogy valamely javaslat visszaküldessék az osztályokhoz, újra megfontolás végett. (Ugy van! balról:) Az én szerény nézetem tehát oda járul, hogy a ház méltóztassék nem ugyan az egész törvényjavaslatot, hanem azon §-okat, melyekre nézve ily eltérő nézetek uralkodnak a házban, (Helyeslés balról) a bizottságnak visszaküldeni. A tárgyalás azért tovább folytatható a házban. A mi már most magát ezen két §-t illeti, mely most tárgyalás alatt van, alig szükséges mondanom, hogy én azokat ellenzem: ellenzem pedig azon okoknál fogva, melyek a múlt napokban itt igen bőven kifejtettek, és melyeket egyátalán ismételni nem akarok. Csak megemlítem röviden, hogy ellenzem először azért, mert az a magyar alkotmányt alapjában megváltoztatja, mert az önkormányzás helyett centralisátiót, a választott birák helyett behozza a kinevezést. (Ugy van ! balról) Az igazságügyminiszter ur hosszú beszédben felelt mindenféle ellenvetésekre, melyek tétettek; de én nem hallottam egy ellenvetést sem, melyben a választott birák roszaságát, vagy a kinevezett birák jóságát bebizonyította volna a ház előtt. A mint mondám, nem akarok e tárgyban hosszasan beszélni, hanem csak röviden mondom: méltóztassanak körültekinteni és vizsgálni, hol vannak választott birák, hol vannak kinevezett birák Európában? Tisztán választott birák nézetem szerint csak Svajczban vannak. Svajcz századok óta élvezi az alkotmányos szabadságot, és virágzik alatta: nem lehet tehát azt mondani, hogy Svajczban a választott birák ártottak volna. Továbbá választott birák Amerikában vannak, és senki sem fogja mondani, hogy ott a szabadság nem virágzik, hogy a kormányzás roszul megy, vagy hogy Amerika nem bir elég erő vei, midőn egy, az európai történetben ismeretlen nagyságú forradalmat le bírt győzni azon alkotmány mellett, melynek birtokában van. Van még Európában egy alkotmány, mely nem régóta áll főn, és azért, mint volt is szerencsém mondani, nem lehet példaképen fölhozni, de mégis 40 év óta élvezetében van alkotmányának, és ez Belgium. Itt már nem egyenesen, hanem candidatió által módosított kinevezés utján történik a birák alkalmazása. Mikor ez igy van, ellenben pedig azok, kik a választás ellen szólnak, nem képesek egyébre hivatkozni mint Angliára, hol, miként múltkor szerencsém volt megmutatni, szintén nem