Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-45
400 45. országos ülés Julius 7. 1869. Sopron szab. kir. városa közönségének alázatos kérvényét bemutatni, melyben a hazai törvényhatóságok mielőbbi rendezését és ezúttal a városoknak ugy törvényhatósági, mint városi minőségükben a jogegyenlőség kimondott elvének minden megszorítás nélkül alkalmazása mellett, az eddigi mostoha bánásmód alól felszabadítását kéri. Jankovics Gyula: T. ház! Van szerencsém Bács-Bodrog megyében kebelezett Zenta mezőváros közönségének — Ada és O-Kanizsa városok közönsége egyetértésével beterjesztett kérvényét bemutatni, melyben az országosan szervezendő törvényszékek egyik székhelyéül Zenta városa kitűzését s ennek nem teljesithetése esetében a Szabadkán székelendő törvényszék egy osztályának áthelyezését, virágzó kereskedése, könnyű közlekedése, geográfiai szempontból a szomszédos községekhezi közelsége, s magának a városnak kiterjedése, és lélekszámhoz képesti nagysága tekintetéből kéri. Stoll Károly: T. ház! Van szerencsém Szatmár megye éjszakkeleti részén fekvő több községnek alázatos kérvényét bemutatni, melyben Nagybánya szab. kir. bányaváros közönségének szintén a fenforgó ügyben f. é. 1856/869 k. sz. a. a mélyen tisztelt képviselőházhoz intézett kérvényét pártolva, a végleges bírósági szervezés alkalmával, Szatmár megyében, a gyors igazságszolgáltatás igényeinek megfelelőleg, a Szatmár megye éjszakkeleti irányában felnyúló vidék s községek számára felállítandó külön önálló első folyamodásu törvényszék székhelyéül Nagybánya szab. kir. bányavárost, mint azoknak legmegfelelőbb központját, kijelöltetni kéri. Nagy János: T. ház! Van szerencsém bemutatni Kretter Károly pozsonymegyei szeredi pékmester kérvényét, melyben az általa 1848. évben honvédek számára kiszolgáltatott kenyérért kijáró 245 frt 70 krnyi követelésének megfietését kéri. Irányi Dániel: T. ház! Van szerencsém Bakony-Tamási község választó polgárainak kérvényét bemutatni, melyben a bíróságok s törvényhatóságok szervezésénél a népképviselet utján a választást kérelmezik. Máttyus Uzor: Ismét vagyok oly szerencsés Baranya megye két községe részéről nevezetesen Bogdány község részéről 100 aláírással és Szent-Iván községéről 54 aláírással ellátott kérvényt benyújtani, melyekben az illetők igazolják, hogy pártunk helyesen cselekedett, midőn egész erélylyel küzdött azért, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat elnapoltassék s a biróválasztás joga a nemzetnek föntartassék. Szluha Ignácz: T. ház! Tolna megye több községének számos polgára által aláirott kérvényt van szerencsém benyújtani, melyben a bírói hatalomról szóló törvényjavaslatot a törvényhatóságok rendezésével együttesen tárgyaltatni, nemkülönben a szabadválasztási jogot fentartatni kérik. (Éljenzés a szélső hal oldalon.) Madarász József: T. képviselőház! A lefolyt kérvények következtében én is vagyok szerencsés Fehérmegye kebeléből Magyar-Almás 75, Sáska 51, Pákozd 81,'Zámory 222, és LovasBerény 351 választó polgára és lakosának kérvényét benyújtani, melyben a felsorolt kérvényekhez járulva ők is a tárgyalás alatt levő miniszteri törvényjavaslatot elvettetni, s annak a városok, községek és székek rendezésével együttes tárgyalását kérik; kérik pedig azt is, hogy az az ősi önkormányzat és választási joggal intéztessék el, meg lévén győződve, hogy a kinevezés azon nemzet tagjainak keblében, kik eddig a választást gyakorolták, soha gyökeret nem verhet. Kérik a ház által a nép választási jogát a biróválasztásnál fentartani. (Helyeslés bal felől) Mukics Ernő: T. ház! Szabadka város közönségétől, melyet képviselni szerencsém van, azon aggasztó tudósítást vettem, hogy az ottani adó, a törvényhatóságok mellőzésével kormányközegek által rendkívüli utón hajtatik be. (Halljuk!) Ezen közegek, mint értesültem, jobbára kiszolgált császári osztrák katona tisztek, kik & nép nyelvét sem értik. Én, t. ház, eltekintve attól, hogy az adóbehajtás, az aratás alatt, még osztrák absolut uralom alatt is mindig szünetelt, eltekintve mondom ettől, nem tartom sem helyesnek sem igazságosnak azon eljárást, hogy a nép épen a munka ideje alatt az adóbehajtás kellemetlenségének és zaklatásainak legyen kitéve. Nem tartom helyesnek azért, mert a nép ezáltal a munkától visszatartatik; és nem tartom igazságosnak sem azért, mert a földmivelő osztály, mely hazánk népének ugy szólván zömét képzi, nem képes adóját addig lefizetni, a mig nem aratott. És ha mégis valamely rendkívüli eszkőzök alkalmazásba vétele által adóját fizetni kényszerül; ez csakis anyagi állapotának kárával és megrontásával történhetik. Ennélfogva a következő interpellátiót intézem a pénzügyminiszter úrhoz, sajnálva, hogy nincs jelen. (Olvassa.) „1. Tudtával és rendeletéből történik-e az adó rendkívüli behajtása Szabadkán, daczára annak, hogy az aratás ideje beállott? „2. Miért alkalmaztatnak Szabadkán az adóbehajtáshoz kormányilag kinevezett napidíjas közegek, a városi hatóság mellőzésével, a város rovására? miután az ottani közönség az adófizetés iránti készséget sohasem tagadta meg ? „3. Szándékozik-e a miniszter ur az aratás
