Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-44

44. országos Ülés Julius 6. 1869, 393 vényben mindazt felveszszük, mit jónak vagy fontosnak találunk a kinevezésre nézve. Én nem akarok arról szólani, hogy mi minden maradjon ki. Az én csekély vélekedésem szerint, csak néhány főbb pontot akarok emliteni a mit kívántam volna, hogy e törvényben benne legyen. Az első a mit kívánok, az, hogy legalább az első fokú bíróságokat — a mennyiben csak lehet, a mennyiben csak kívánni lehet — vegyük és nevezzük ki, a tulajdon törvényhatóságok törvényszéke köréből; kívánom továbbá, hogy a nemzetiségekre is — a mennyiben a törvényhatóságokban laknak — tekintettel legyünk; kívánom továbbá, hogy az is foglaltassák egy olyan törvénybe, hogy az út, melyen a kinevezések fognak történni, nyilvános legyen; de kívánom, hogy minden kinevezés csak pályázat utján történjék: legyen szabad akár kinek, a ki képesnek érzi magát valami birói állásra, versenyezni. Hallottam továbbá, kivált a bal oldalról, hogy a minisztérium talán kívánna magának t a birói kinevezések által egy sereget szerezni. En nem osztozom ezen véleményben; de azt gondolom, épen azoknak megnyugtatására, kik ezen véleményben vannak, nem fog ártani, ha azt is kiteszszük a törvényben, hogy politikai nézetek vagy pártállások nem szolgálnak akadályul valamely birói állomás elnyerésére. Nem akarok több pontot felhozni: ezek a főbb pontok, melyekről kívánnám, hogy a törvénybe bejöjjenek. Ezen szempontból vagyok én is bátor a t. háznak egy inditványt benyújtani, mely abból áll, hogy a 3-ik § után, melyet én is egészen elfogadok, mondassák ki külön szakaszban: „az itélő bírák kinevezési rendszeréről külön törvény fog alkottatni." Az eljárás módját külön törvénybe kívánnám foglaltatni, melyben azután mindazon inditványt, melyet Deák Ferencz képviselő ur tett, mind azt, melyet Gál János képviselő ur tett, de más pontokat is tekintetbe lehetne venni. Nem akarok belebocsátkozni a felsorolt pontok bővebb indokolásába, mert nem tartom czélszerünek, hogy ezen pontok most a törvénybe felvétessenek ; csak egyet vagyok még bátor felemlíteni, mert azt e házban még nem hallottam. (Ralijuk!) Az egész törvényjavaslat nem szól semmit arról, hogy a bizalomnak is befolyása legyen a kinevezésekre. Tudjuk, hogy nem csak a képzettség, hanem főleg a ne'pnek bizalma is nagy befolyást gyakorol a birói hivatal üdvös vitelére. Ezen okból kívánnám, hogy leginkább azon első pont, hogy az első fokú bírák tulajdon törvényhatoságukból vétessenek: elfogadtassék. A népKÉPV. H. NAPLÓ. 18fi II. nek akaratát és bizalmát egyes személyek iránt törvényben nem lehet kimondani; de igen azt: hogy a népnek kivánalma, hogy a bírák legyenek tulajdon törvényhatóságukból valók, hogv legyenek nemzetbeliek és nem idegenek, mert a nép nem akar magának idegen birák által Ítéletet hozatni. Bezárom beszédemet és benyújtom indítványomat, melyet a t. ház kegyes elfogadásába ajánlok. Bujanovics Sándor jegyző (felolvassa Eitel Frigyes indítványát.) Szilády Áron : T. ház! Az átalános vitánál egy mélyen tisztelt képviselő ur kérdéseket pendített meg: a közvélemény létezéséről vagy nem létezéséről, melyekre azonban feleletet adni nem tudott. Állította, vagy legalább gyanította, hogy szerinte tulajdonképen nem is lehet tudni: mi a közvélemény s hogy tán nincs is közvélemény ez idő szerint hazánkban. Bár—mióta a többség tisztelt vezére egy időben azt állitá, hogy a közvéleményt mindenki azon 5—6 ember gondolkozása s nyilatkozatai után fogja fel, a kikkel naponkint érintkezik — nem sok kedvet érzek magamban a közvélemény definiálgatásához: mindamellett az itt ujabban hallott nyilatkozatok gondolkozóba ejtettek a felöl. Igazságot akartam adni a t. képviselő ur amaz állításának, hogy legalább a báz túlsó oldalán csakugyan nem létezik ez alkalommal közvélemény, midőn az a részletes vita megindítása óta annyira szétágazott, hogy a hány szónok, annyi módositvány került onnan ki; most Eitel Frigyes előttem szólott képviselő ur nyilatkozata kezdé azon szétágazást valamennyi jobboldali módositvány elfogadása által összpontosítani s azon reményt nyújtani, hogy csak meg fog teremni a túlsó oldalon is a megállapodás. A t. képviselő nr maga is megtette módositványát ; de elfogadta a mellett Deák Ferencz, Hilibi Gál János és mások módositványait is. Ki kell fejezni azon elismerést is a t. képviselő ur iránt, hogy a legtöbb jó indulatot sjó akaratot a tulső fél részéről egyenesen az 6 előadásából tapasztaltuk magunk iránt: mert Ö, bár törvénybe iktatni nem kívánja, annyit mégis kimondott, hogy a pártállás ne legyen akadály a bíróságok betöltésénél. De hogy az elismerés adóját lerójam Gál János t. képviselő ur iránt is, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azon helyes szempont, melyből kiindult, meglátszik indítványán és beszedjem habár vele egyátalában nem érthetek egyet. 0 ugyanis világosan kimondta : hogy nem a mostani hiányos municipiumokat veszi kiindulási pontul. Ez az, t. ház, a miben Gál J. képviselő ur túlhaladta a tul oldal 50