Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-33
33. országos ülés Június 22. 1869. 33 •september 6-án, mely kiadatott az igazságügyminiszternek olyképen, hogy az végrehajtassák. E -kérvényben kéri lefoglalt vagyonának, irományaidnak és értékpapírjainak visszaadatását. Ez mind ekkorig nem történvén meg, erre vonatkozólag a következő interpellatiót vagyok bátor benj r uj tani. (Olvassa:) „Csiky Sándor képviselőtársam az 1848 — 9-iki szabadságharcának küzdelmeiben, mint akkoron is Eger városának országos képviselője, mind a törvényhozás terén, mind a harcz mezején, hazafiúi kötelessége szerint részt vévén, s e miatt a világosi katasztrófa után, 1850. évben katonai erővel M.-Orsován elfogatván, hadi törvényszék elé állíttatott, és ezen törvényszék által jószág vesztésén felül halálra, kegyelem utján pedig hat évi várfogságra ítéltetett, — ily módon az elfogatása idején nála talált mindennemű értékes irományai, készpénze, eredeti kötvényei, nyugtái, kincstári utalványai stb. ingóságai is elkoboztatván tőle, azokat mai napig sem kaphatá, több rendbeli kérvényezései daczára is vissza, hogy ezeknek részére leendő hiány nélküli kiadatását, mint ő felsége 1856. évben kegyelem utján megparancsold, mint a képviselőház 1868. évi szept. 6-án hozzá intézett kérvénye következtében, ugyanazon évi deczember havában az igazságügy- és honvédelmi minisztereknek kötelességükké tévé. „Minthogy azonban nevezett képviselő társam sem ő felsége, sem a képviselőház rendeletének semmi sikerét sem tapasztala ekkorig, és így fen irt ingóságai, még eddig sem adatának neki vissza; kérdem ez okból mind a honvédelmi, mind az igazságügyiminiszter urakat: „a) Vajon ő csász. és kir. felségének, ugy a képviselőháznak fen érintett rendeletét akarják-e tényleg teljesíteni 1 és ha igen: mikor ? ,,b) Mi oka volt eddig annak, hogy a nevezett képviselő társamtól hadi törvényszékileg lefoglaltatott ingóságokat, mai napig sem adták még neki vissza 1 és végre : ,,c) mi oka volt annak, hogy szó alatti képviselő társamnak fönebb emiitett kérvényében kiirt 185%. években, a midőn neki, már csak a fen irt elkobozás miatt is, semmi tettleges birtokában levő ingó, vagy épen ingatlan java sem volt, reá mégis illetéktelenül rótt adóbeli terhek fizetése alól, melyek fejedelmi kegyelem erejével a most ismételve említett 1856. évben szintén megszüntettettek, még e napig sem oldattatott feH a Elnök: Az illető miniszter urakkal közöltetni fog. Schvarcz Gyula: T. ház! Igen rövid törvényjavaslattal óhajtom igénybe venni a t. ház figyelmét. Azon tanulságok után, melyek hazánkban a még élő nemzedéknek jutottak oszKÉPV. H. NAPLÓ. 18ff- II. tályrészül, ezen tragikai tanulságok után azt hiszem, nem fogja időszerűtlennek nevezni senki azon törvényjavaslatot, melyet itt bátor vagyok benyújtani. A törvén yjavaslat, mint mondám, igen rövid, alig egy pár sorból áll. (Olvassa:) „Törvényjavaslat a halálbüntetés eltörlése tárgyában, politikai bűntényeknél. „ 1. §. Politikai bűntényeknél a halálbüntetés eltöröltetik. „2. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazság ügyminiszter megbizatik és e tárgyban a ház elé még a jelen ülésszak alatt kimerítő törvényjavaslatot terjeszteni utasitta tik." (Zajos derültség a jobboldalon.) A ház túlsó oldala élénk derültséggel méltóztatik fogadni ezen javaslatot. Nagyon köszönöm, hogy meg méltóztattak ismertetni e részbeli felfogásukkal. (Helyeslés a szélső bal oldalon; ellenmondás a jobb oldalon.) Csak két-hávom szót vagyok bátor mondani javaslatom indokolására a házszabályok értelmében. Igaz, hogy magát a halálbüntetést a büntetőjog elméletben egynémely tanfelekezet szorosan a testi büntetésekhez szokta sorozni, és a szerint én e javaslatot módos 1 tvány alakjában megtehetném akkor, midőn a testi büntetések eltörlése fog tárgy altatni. De azon körülménynél fogva; hogy némelyek ezen osztályozást nem tartják igazolhatónak, én sikeresebbnek véltem a kérdést egy külön törvényjavaslatban szőnyegre hozni. Igaz az is, a halálbüntetést nem csak a politikai bűntényekre nézve, de egyátalában eltörölni óhajtjuk; de erre nézve nagy nehézségek támasztathatnak, sőt talán már most is léteznek különösen nálunk, a hol nincs deportatio; nincsenek czélszerű fogházak és nincs is kilátás, azoknak közel időben leendő életbe léptetésére. Igaz az is, hogy a ház jelen ülésszakának hátralevő napjai teendőkkel túlterbelvék; de én azt hiszem, a t, ház mégis elég fontosnak fogja találni e kérdést arra, hogy tagjai pártkülönbség nélkül forrjanak öszve, a politikai eszély és emberszeretet egy combinált magasztos pillanatában a csak imént is katonai bíróságokkal és ostromállapottal fenyegetett haza , megnyugtatására. Azért kérem, hogy e törvényjavaslat kinyomassák és a napirendre kitűzessék. Elnök: Ki fog nyomatni és a napirendre tűzetni. Jankovics Antal: T. ház! Én a tárgyhoz nem szóltam volna. (Felkiáltások a szélső bal oldalon: Nem is lehet!) Engedelmet kérek, ha mégis szólok, mert ez személyes kérdés. (Felkiáltások a baloldalon: Ez nem lehet személyes kérdési Szólni nem szabad!) Magam személyére nézve nem vehettem ug}"an azt, a mi itt mondatott, hanem mivel egész átalánosságban volt mondva, az mégis személyes kérdés, mely mindenkit illet. 5
