Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-33

34: 33. országos ülés június 22. 1883. (Zaj.) Én a képviselő urnák azon megjegyzésére akarok felelni, melylyel ( ő részünkről különös derültséget eonstatált. Én különös derültséget nem vettem ugyan észre; de ha valaki mégis derültséget mutatott, ez csak azért történt, mert . . . . (Felkiáltások, a szélső bal oldalon; Ez nem személyes kérdés! Nem szabad szólam! Zaj.) Elnök (csenget): A szabályok értelmében személyes kérdésben szólhat a képviselő ur. (Felkiáltások: De ez nem személyes kérdés!) Meglehet ; de — kérem — azt senki sem határozhatja meg előbb addig, mig meg nem hallgattuk a képviselő urat. (Helyeslés.) Jankovics Antal: Ismétlem, hogy ezen tárgy sokkal komolyabb, semhogy bárminő derültségre adhatna okot; és ha mégis alkalmat szolgáltatott erre, annak oka csak az lehetett, hogy a képviselő ür törvényjavaslatot terjeszt a ház elé, s mindamellett azzal végzi, hogy a minisztérium terjeszszen elő e részben törvényjavaslatot. (Derültség a jobb oldalon.) Ha valaki törvényjavaslatot nyújt be, akkor ne toldja meg javaslatját azzal, hogy a minisztérium nyújtson be törvényjavaslatot. Ez volt oka a derültségnek. (Helyeslés a jobb, ellenmondás, zúgás, zaj a szélső bal oldalon) Schvarcz Gyula : T. ház! (Felkiáltások : Eláll! Á jobb oldalról felkiáltások: Nem szabad czáfólatokba bocsátkozni!) Ha valakinek szavai félremagyaráztatnak, akkor, azt hiszem, a házszabályok értelme szerint joga van még egyszer szólani (Halljuk!) En részemről csak arra kértem a minisztériumot törvényjavaslatom második pontjában, hogy majd kimerítő törvényjavaslatot terjeszszen elő a miniszter ur. (Zajos derültséf/ a jobb oldalon és felkiáltások : Hisz épen ez okozott derültséget!) Ha megemlékeznek azokról, a mik az ugynevezendő osztrák császárság törvényhozásában történtek, hol a halálbüntetés szintén előleg ideiglen eltöröltetett, ha továbbá méltóztatnak megemlékezni a portugál törvényhozásról . . . (Zaj.) Elnök : Kérem, méltóztassék befejezni ezen fejtegetéseket, miután ez nem a személyes kérdéshez vagy a szavak félremagyar áztatása helyreigazításához tartozik• Schvarcz Gyula: Szólnom kell, mert nem akarom, hogy félremagyáraztassanak szavaim. Ha azon rövid indokolás, melyet előadtam, vagy maga az általam felolvasott javaslat szövege nyújt alkalmat a félremagyarázásra : akkor mindenesetre a házszabályok azon paragraphusánál fogva, mely a félremagyarázott szónoknak jogot ád a felszólalásra, méltóztassék pár szóval leendő további indokolásomat meghallgatni. (Derültség a jobb oldalon. Halljuk! a szélső balon.) En egyelőre röviden csak az elvet óhajtottam kimondani, mert meg vagyok győződve, hogy mindnyájan, pártkülönbség nélkül, és igy t. képviselő társaim a túlsó oldalon is osztoznak azon nézetben, miszerint ha. majd egy ostromállapot bekövetkeznék és akkor az aradi és uj épületi katastropha megujittathatnék, ezen elv fölött senki sem fogna nevetni. (Átalános zaj.) Elnök : A házszabályokra méltóztatott hivatkozni a t. képviselő ur, mint akinek a szavai elferdittettek: tessék tehát röviden megtenni a helyreigazítást. Schvarcz Gyula : Röviden helyreigazítom tehát a félreértést akként, hogy én csak röviden az elvet akartam kimondani, annak további kimerítő törvényjavaslat általi, kifejtését azonban történjék az akár személyes fogság, akár deportatio, akár száműzetés vagy egyéb helyettesítő intézkedések által, ez esetben az igazságügyi miniszter úrra kívántam bizni. Csiky Sándor : T. ház ! A hány ülést tart a tisztelt ház úgyszólván, mindenikben láttuk, hogy a ház asztalára elnökség utján tárgyalás végett, több rendbeli kérvény majd egyesek, majd testületek által terjesztetik elő. E kérvények sorában találtatnak olyanok is, melyeket a t. ház sürgősen elintézem! őkül határozott. Közel két hónapja már, hogy ezen meglevő kérvényi bizottság a t. ház által megválasztatott és mindamellett ekkoráig azon kérvényei;: tárgyában, melyek tárgyalás és véleményadás végett hozzá utasíttattak, épen semmi jelentést sem tett. E tekintetből tehát bátor vagyok a t. ház elé egy határozati javaslatot terjeszteni: kérem méltóztassék meghallgatni annak tartalmát. (Halljuk! Olvassa:) „Határozati javaslat. Beadja Csiky Sándor, Eger városának országgyűlési kéjwiselője. Igaz ugyan, hogy a házszabályoknak 155-ik g-ban a.zon időhatár, mely alatt a kérvényezési bizottság a hozzá vizsgálat végett intézett kérvények tárgyában véleményes jelentést tartozik a t. ház elé terjeszteni, szabatosan kijelölve nincsen, hanem csak az rendeltetik abban, hogy a bizottság időnkint terjeszsze a képv. ház elé véleményes jelentését; de igaz a mellett az is, hogy a házszabályoknak említett pontja nem értelmezhető akként, hogy a kérvényezési bizottságnak szabad tetszésétől legyen feltételezve annak meghatározása, akar-e vagy nem a hozzá vizsgálat végett áttett kérvények tárgyában véleményt adni ? és ha nem akar ez végleg el is* maradhasson ; ha pedig akar, ezt az illető ülés jelentései folytán hozandó határozat lehetőségétől el is zárhassa. Nehogy tehát a kérvényezési jog ily módon illusoriussá tétessék, indítványozom : mondja ki határozatilag a képviselőház, hogy a kérvényezési bizottság, véleményes jelentését minden szombaton elkeridhetetle-