Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-44

392 44. országos ülés Julius 6. 1869. felekezetek tekintetbe vételével, ha voltak ilyen esetek némely megyében. De igen különösnek tartom, tisztelt ház, hogy ha a tisztelt miniszter urnák szándéka volt i\ kinevezési rendszert foganatba venni, miért engedte meg 1867-ben, midőn már azelőtt kinevezés volt divatban, hogy ezen municipalis rendszer életbe hozassék ? Vagy tán csak ép azért, hogy igy mi még inkább meggyaláztatva, magánk dobjuk el ör 'kre ezen általunk annyira óhajtott rendszert s hozzuk vissza azon 12 esztendő alatt mindenki által gyűlölt institutiót ? Ha csak ez nem lehetett oka, mást nem képzelhetek : mert hiszen experimentatiőnak tekinteni ezen másfél évtizedet nem lehetett, mert mielőtt a megyei rendezés nem történt, addig a választásra nézve experimentatiot sem lehetett tenni. Tudhattuk az',hogy a mostani korlátolt candidationalis jog s a megyei bizottmányok mellett nem lehetnek correctek a választások. Ha tehát próbára akartuk kitenni a választást, lehetett volna kitenni a megyei rendezés után, akkor, midőn a megyei választás rendezve lesz. Fájdalom tehát visszahoztuk azon institutiót, vissza egyedül azért, hogy f meggyalázva mi magunk temessük el örökre. És miért? Kimondom őszintén, valamint kimondta Németh Albert képviselőtársam : csak is azért a parifásért, hogy minden a szerint történjék itt, mint a Lajtán túl, mindenben meg kell tartani a paritást: mert hiszen kedves dolgot teszünk azzal, hogy ha megtartjuk a paritást mindenben. Én tehát, minekutána a választásban semmi oly vesyélyest nem látok mint, épen azok kik attól oly nagyon rettegnek, miután a választást nem ezen alapon, hanem egészen kijavitott alapon akarom véghez vitetni, s miután ez által semmi késedelmet nem látok, mert ezen törvény a legjobb esetben úgyis csak 1874. évben lép éleibe, igy tehát csak 4 e's fél esztendő múlva, addig pedig a megyei rendezést is keresztül lehet vinni, s igy az sem áll gátul, hogy ez által hátráltatni akarjuk ezen törvény életbe léptetését, ennélfogva, megvallom, a választások mellett szavazok s Tisza Kálmán módositását pártolom. (Helyeslés a bal oldalon.) Eitel Frigyes: T. ház! (Halljuk!) Nem kívánok ahhoz szólani, hogy jobb-e a bírákat választani vagy kinevezni. Sok ellenkező nézetet hallottam már az átalános vitánál, ezen tárgy fölött, de bármily ellenkezők voltak is ezen nézetek, mégis megegyezett a jobb oldal ugy mint a bal oldal azon kívánságunkban, hogy legyen rendezett igazságszolgáltatás , legyenek jó bíráink. En azon véleményben vagyok, hogy már az átalános vita által is el van döntve, hogy ezt a czélt inkább fogjuk elérni kinevezés, mint választás utján ; és ezen okból csak a kinevezésről fogok szólni. Osztozom azon nézetben, miszerint a kinevezés a legjobb és leghelyesebb ut; de tapasztalásból tudjuk ait is, hogy a kinevezésnek sok hiánya és hibája lehet. Alkalmunk volt több rendszer alatt tapasztalást szerezni. Ismertem én is sok jó választott s ismét sok jó és rósz kinevezett birót. De abból kiindulva csak azt tartom szükségesnek, hogy azon hibákat és tévedéseket a melyek előfordulhatnak a kinevezéseknél, kikerülni törekedjünk. A dolog lényege előttem abban áll, hogy a legjobb, legalkalmasabb személyt találjuk meg egy birői állomásra, legyen az választás vagy kinevezés utján. Itt is szokott történni, mint a szentírás mondja : „nem hívtam és mégis jonnek

a de még tódulnak is. Bajos dolog sok személv közt mindig a legjobbat kitalálni, s azért én szükségesnek találom, hogy a kinevezés útja és eljárása is törvény által határoztassék s rendeltessék el. Barátja vagyok én is a törvényes eljárásnak, barátja vagyok az igazságnak és rendnek; de nem vagyok barátja a korlátlan hatalomnak, nem vagyok barátja a szabad kéznek: és ha ezt a 3-ik szakaszt ugy elfogadjuk, miként van, abbnn korlátlan felhatalmazás rejlik. Elismerem én, hogy a t. belügyminiszter urnák legjobb akarata és czélja: helyes alkalmas bírákat kinevezni: de azt is tudom, hogy a legjobb akarat mellett is hibázni lehet. Az igen t. igazságügyminiszter nem fog minden személyt ismerhetni, hanem csak irományokból, informatiókból Ítélhet, és igy tévedhet is. Ezenkívül azt gondolom, hogy a t. háznak néni csak joga, de kötelessége is őrködni és azon lenni, hogy a tévedések a kinevezéseknél elkerültessenek. A szőnyegen levő törvényjavaslat sok jót tartalmaz és kivált harmadik szakasza azt mondja, hogy csak honpolgárnak szabad bírónak lenni; meg van határozva az is, hogy miféle képességgel bírjon; de azonkivül nagyon kevés van mondva arra nézve: hogyan kelleljárni a kinevezéseknél. Hallottam azt is az átalános vitánál, hogy jó volna a népnek és a törvényhatóságoknak is befolyást engedni a választásokra. En is osztom e véleményt; de azt gondolom, ha a népnek és a törvényhatóságoknak is befolyást akarunk engedni, legjobb lesz arról már itt a törvényben gondoskodni. Ha ezt nem teszszük, tudjuk, hogy a végrehajtás leginkább és főleg csak a minisztert illeti, a végrehajtásnál nem lesz oly könnyű, nem lesz oly czészerü a népnek befolyást engedni; ha a népnek befolyást akarunk engedni, ezt legjobban fogjuk tenni, ha már itt a tői-