Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-29

29. országos ülés június 15. 1869. 15 elő. E felett azonban most vitatkozni nem lehet. hanem azt mindenekelőtt ki kell nyomatni és szétosztatni. (Atalános felkiáltások: Hiszen csak módositvány!) Kemény Gábor b. előadó: Bátor vagyok megjegyezni, hogy Komárom város t. képviselőjének indítványa a központi bizottság jelentésének vég pontja nyomán keletkezett, mely pont igy szól: „Azon óhajt fejezi ki a központi bizottság, hogy a törvényjavaslatok: mellett a szükséges felvilágosítások és indokolások is ter­jesztessenek elő. Ugyanez értelemben kivanja ezt az indítvány, ha jól fogtam fel; de azt nem mondja ki, mi módon: szóval-e vagy írásban ter­jesztessenek elő az indokolások 1 ? és ezt, ha nem csalódom, a miniszter ur is helyesnek ismerte el, és mindig adott is vagy szóval, vagy Írásban ily felvilágotitásokat, most csak azon különbség­gel, hogy nem előleg, hanem utólag adta a fel­világosítást ; de épen az imént ajánlkozott a mi­niszter ur, hogy ezentúl mindig előleg fogja a felvilágosítást adni. Nekem az ellen, a mit Komárom városának érdemes képviselője indítványozott, semmi ellen­vetésem nincs, és magát az elvet elfogadom, ugy, a mint Komárom városának t. képviselője azt felállitá, a mennyiben a t. képviselő ur indítvá­nyában nincs meghatározva az, hogy írásban,vagy szóval adassék-e a felvilágosítás, hanem csak az, hogy előleg adassék. Ezzel ellentétben van az, a mit Irányi t. képviselő ur mondott, mert ő határozottan köve­teli, hogy mindig írásban adassék. Ez némileg nehezíti a dolgot, és sokszor nagyon is alkal­matlan lehet; ebben nem nyughatom meg, mert a központi bizottság nem bizott meg azzal, hogy ennek legyek szószólója. Várady Gábor: T. képviselőház! Csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy ha Ghyczy Kálmán t. barátom javaslatát nem méltóztatnak elfogadni, azon esetben elvet­tetik a központi bizottság javaslata is, mert né­zetem szerint a kettő egy. Nem vagyok feljogo­sítva arra, hogy a központi bizottság értelme­zésének szavakat adjak, de igenis jogosítva va­gyok arra, hogy az előadó ur szavaira feleljek, mert a központi bizottság javaslatának nem az | az értelme, a mit az előadó ur annak tulajdo­nított. A jelentés ezt mondja: „végre azon óhaj­tást fejezi ki a központi bizottság, hogy a tör­vényjavaslatok mellett a szükséges felvilágysitá­sok és indokolások is terjesztessenek elő." Tehát egyidejűleg terjesztessenek elő: mert ott van, hogy „mellette és ugyanakkor kell előterjeszteni az indokolást." Kemény Gábor b. előadó: Én is azt mondtam! Várady Gábor: Miután pedig nincs megkülönböztetés téve a törvényjavaslatoknak és az indokolás előterjesztésének módja közt, a tör­vényjavaslatok pedig nyomtatásban terjesztetnek a ház elé: az indokolást sem lehet máskép elő­terjeszteni. Ugyanazért pártolom Ghyczy Kálmán t. barátom javaslatát, a mely tökéletesen egy a központi bizottság javaslatával. (Helyeslés hal felől.) Nyáry Pál; T. ház! Meg kell vallani, hogy a valódi gyakorlati térre t. képviselő tár­sunk Pulszky Ferencz lépett, inert ő hivatkozott Anglia példájára. Igen természetes, hogy midőn a miniszter törvényjavaslatot terjeszt elő, ő előre nem is tudhatja, mi kifogásokat fognak tenni, mi aggodalmakat kell eloszlatnia és milyen felvilágosításokat adhat: következőleg, a legtöbb esetben, az az ő tetszése szerint előre bocsátott írásbeli felvilágosítás, mondom legtöbb esetben, csupán csak formaság. Angliában egészen máské­pen áll a dolog. Angliában az egész ház válto­zik át eornitévé, a mely comitéban jelen van a miniszter és indokolhatja már előzetesen az előter­jesztett javaslatot és felelhet a részletes kérdé­sekre. Azt felejtette ki azonban t. képviselő tár­sam, hogy nálunk a törvényjavaslatok tárgyalá­sára nézve nem az angol gyakorlat áll fen. En azok közé tartoztam elejétől fogva, tartozom most is, a kik azt hiszik, hogy a törvény­javaslatok tárgyalásának azon neme, mely a mienk t. i. az osztály-rendszer, a legroszabb. Kilencz félé oszlik sors szerint a képviselőház, de kilencz felé nem oszolhatik a miniszter, a ki a törvényjavaslatot előterjesztette. Miután nem levén és nem lehetvén jelen minden osztály tár­gyalásainál a miniszter, legtöbb esetben felvilá­gosítva az illető osztály nincs és nem is lehet, így állván a dolog és nem állván hatalmunkban ezen tanácskozási rendet most megváltoztatni, én azt tartom: a dolog természetével mégis legmegegyezőbb az, hogy a felvilágosítást, vagy a mint szokták mondani az indokolást, Írásban mindig terjeszsze elő a törvényjavaslattal együtt; a mi nem zárja ki azt, hogy midőn később fel­világosításra van szükség, azt a miniszter az illető osztályokban szóval is megtehesse. Ebből az következik, hogy legalább kevesebb alkalom lesz arra, hogy a miniszter oly kérdésekben hi­vassák fel felvilágosítást adni, a mi már az előleges exposé-ban is benne van. En részemről pártolom Ghyczy Kálmán indítványát, melyből kimaradt ugyan, hogy az indokolás mindig írás­ban is legyen, de minthogy ennek másképen nem is lehet értelme, világosan hozzátétetni kí­vánom azt is, hogy: Írásban. Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter : T. barátom Nyáry Pál azt mondta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom