Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-29
29. országos ülés június 15. 1869. 15 elő. E felett azonban most vitatkozni nem lehet. hanem azt mindenekelőtt ki kell nyomatni és szétosztatni. (Atalános felkiáltások: Hiszen csak módositvány!) Kemény Gábor b. előadó: Bátor vagyok megjegyezni, hogy Komárom város t. képviselőjének indítványa a központi bizottság jelentésének vég pontja nyomán keletkezett, mely pont igy szól: „Azon óhajt fejezi ki a központi bizottság, hogy a törvényjavaslatok: mellett a szükséges felvilágosítások és indokolások is terjesztessenek elő. Ugyanez értelemben kivanja ezt az indítvány, ha jól fogtam fel; de azt nem mondja ki, mi módon: szóval-e vagy írásban terjesztessenek elő az indokolások 1 ? és ezt, ha nem csalódom, a miniszter ur is helyesnek ismerte el, és mindig adott is vagy szóval, vagy Írásban ily felvilágotitásokat, most csak azon különbséggel, hogy nem előleg, hanem utólag adta a felvilágosítást ; de épen az imént ajánlkozott a miniszter ur, hogy ezentúl mindig előleg fogja a felvilágosítást adni. Nekem az ellen, a mit Komárom városának érdemes képviselője indítványozott, semmi ellenvetésem nincs, és magát az elvet elfogadom, ugy, a mint Komárom városának t. képviselője azt felállitá, a mennyiben a t. képviselő ur indítványában nincs meghatározva az, hogy írásban,vagy szóval adassék-e a felvilágosítás, hanem csak az, hogy előleg adassék. Ezzel ellentétben van az, a mit Irányi t. képviselő ur mondott, mert ő határozottan követeli, hogy mindig írásban adassék. Ez némileg nehezíti a dolgot, és sokszor nagyon is alkalmatlan lehet; ebben nem nyughatom meg, mert a központi bizottság nem bizott meg azzal, hogy ennek legyek szószólója. Várady Gábor: T. képviselőház! Csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy ha Ghyczy Kálmán t. barátom javaslatát nem méltóztatnak elfogadni, azon esetben elvettetik a központi bizottság javaslata is, mert nézetem szerint a kettő egy. Nem vagyok feljogosítva arra, hogy a központi bizottság értelmezésének szavakat adjak, de igenis jogosítva vagyok arra, hogy az előadó ur szavaira feleljek, mert a központi bizottság javaslatának nem az | az értelme, a mit az előadó ur annak tulajdonított. A jelentés ezt mondja: „végre azon óhajtást fejezi ki a központi bizottság, hogy a törvényjavaslatok mellett a szükséges felvilágysitások és indokolások is terjesztessenek elő." Tehát egyidejűleg terjesztessenek elő: mert ott van, hogy „mellette és ugyanakkor kell előterjeszteni az indokolást." Kemény Gábor b. előadó: Én is azt mondtam! Várady Gábor: Miután pedig nincs megkülönböztetés téve a törvényjavaslatoknak és az indokolás előterjesztésének módja közt, a törvényjavaslatok pedig nyomtatásban terjesztetnek a ház elé: az indokolást sem lehet máskép előterjeszteni. Ugyanazért pártolom Ghyczy Kálmán t. barátom javaslatát, a mely tökéletesen egy a központi bizottság javaslatával. (Helyeslés hal felől.) Nyáry Pál; T. ház! Meg kell vallani, hogy a valódi gyakorlati térre t. képviselő társunk Pulszky Ferencz lépett, inert ő hivatkozott Anglia példájára. Igen természetes, hogy midőn a miniszter törvényjavaslatot terjeszt elő, ő előre nem is tudhatja, mi kifogásokat fognak tenni, mi aggodalmakat kell eloszlatnia és milyen felvilágosításokat adhat: következőleg, a legtöbb esetben, az az ő tetszése szerint előre bocsátott írásbeli felvilágosítás, mondom legtöbb esetben, csupán csak formaság. Angliában egészen másképen áll a dolog. Angliában az egész ház változik át eornitévé, a mely comitéban jelen van a miniszter és indokolhatja már előzetesen az előterjesztett javaslatot és felelhet a részletes kérdésekre. Azt felejtette ki azonban t. képviselő társam, hogy nálunk a törvényjavaslatok tárgyalására nézve nem az angol gyakorlat áll fen. En azok közé tartoztam elejétől fogva, tartozom most is, a kik azt hiszik, hogy a törvényjavaslatok tárgyalásának azon neme, mely a mienk t. i. az osztály-rendszer, a legroszabb. Kilencz félé oszlik sors szerint a képviselőház, de kilencz felé nem oszolhatik a miniszter, a ki a törvényjavaslatot előterjesztette. Miután nem levén és nem lehetvén jelen minden osztály tárgyalásainál a miniszter, legtöbb esetben felvilágosítva az illető osztály nincs és nem is lehet, így állván a dolog és nem állván hatalmunkban ezen tanácskozási rendet most megváltoztatni, én azt tartom: a dolog természetével mégis legmegegyezőbb az, hogy a felvilágosítást, vagy a mint szokták mondani az indokolást, Írásban mindig terjeszsze elő a törvényjavaslattal együtt; a mi nem zárja ki azt, hogy midőn később felvilágosításra van szükség, azt a miniszter az illető osztályokban szóval is megtehesse. Ebből az következik, hogy legalább kevesebb alkalom lesz arra, hogy a miniszter oly kérdésekben hivassák fel felvilágosítást adni, a mi már az előleges exposé-ban is benne van. En részemről pártolom Ghyczy Kálmán indítványát, melyből kimaradt ugyan, hogy az indokolás mindig írásban is legyen, de minthogy ennek másképen nem is lehet értelme, világosan hozzátétetni kívánom azt is, hogy: Írásban. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : T. barátom Nyáry Pál azt mondta,
