Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.

Ülésnapok - 1869-38

38. országos ülés j unius 28. 1369. 147 legalább hasztalan keresett Magyarhonban igazságot. De hazánk földmivelő népe is megadja ennek árát, mivel rendezetlen igazságszolgáltatásunk következtében, kereskedőink nem bírván a külföld előtt hitellel, gazdáink nyers productumaikat vagy épen nem, vagy csak felette nyomott áron képesek értékesíteni. Nem hiszem, t. ház, hogy léteznék köztünk, képviselők között, csak egy is, kinek választóitól első rendben vett erkölcsi utasítása nem az lett volna, hogy első rendben az igazságügyet rendezzük, illetőleg ha szabad e kifejezéssel élnem, a régi rósz ós elavult helyébe ujat és sokkal jobbat alkossunk. Hogy tehát az igazságügy terén reformálnunk, illetőleg azt újból alkotnunk kell, erre nézve, azt gondolom, közöttünk vélemény külömbség nem létezik; ez mindnyájunk előtt anxiorna. De t. ház, reformáljunk, vagy alkossunk újból akként, hogy a reformok csakugyan gyökeresen orvosoljanak a bajokon, ne ártsanak még inkább. A gyökeres reform tekintetéből mindenekelőtt szükséges, hogy az igazságszolgáltatás és közigazgatás ügye, mint egymással összefüggésben épen oem álló ügyek, egymástól elkülönítve tárgyaltassanak; mivel pedig kétségen kívül áll az is, hogy hazánk ügyei között az igazságügy az, mely legfontosabb, de egyszersmind legsilányabb is: kell hogy törvényhozásunk első sorban azt rendezze. Örömmel üdvözlöm tehát részemről a magyar felelős kormányt e téren, hogy ő is belátva az igazságügy rendezetlen voltát, benyújtott egy különösen a bírói felelőségről és a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot, mely a ház asztalára letétetvén, jelenleg tanácskozásunk tárgya. Nem titkolhatom el, t. ház, örömömet a felett is, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslat, kivéve annak 3-ik §-át, mely szerint a birák az illető felelős magyar miniszter ellenjegyzése mellett a király által neveztetnek ki, a t. túloldal helyeslésével is találkozott. (Ellenmondás a hal oldalon.) Igen is, kivéve ezen pontot. A mi, t. ház, a birák kinevezését illeti: erre nézve nem csak hogy nincs semmi ellenvetésem; de egész őszintén megvallom, hogy azon esetre, ha a birák ezentúl is választás és nem kinevezés alá tartoznának, magát a törvényjavaslatot csonkának s a kor igényeinek meg nem felelőnek tartanám. Azt jegyzem még meg továbbá a t. túloldal szónokainak, hogy szakavatott, s.független birák, a minők csak kinevezésből folyhatnak ki, képesek még hiányos törvénj^ek mellett is az egyes polgárok érdekeit megóvni; holott bátran merem mondani, hogy a legczélszerűbb törvények mellett a választási párttusákból kifolyó birák nem csak nem képesek ezen érdekeket megóvni, de azokat okvetlenül veszélyeztetik. Azt méltóztattak továbbá a túlsó oldalon levő képviselő urak ragyogó beszédeikben állítgatni, hogy nem a választott birák, de a hiányos törvények szolgáltatnak okot a sokféle panaszokra. Legyen szabad erre nézve azon szerény, de egyszersmind határozott megjegyzést tennem, miszerint még sokkal hiányosabb törvények mellett is nem állana magyar hazánk justitiája oly discreditben, ha azt nem választott, hanem kinevezett birák kezelnék (Ellenmondás a bal-, helyeslés a jobb oldalon.) s nem fordult volna elő azon különös, de hazánk becsületére nem váló eset, hogy t. i. a müncheni törvényszék az ismeretes Chorinskyféle per alkalmával azért nem fektetett súlyt, és mellőzött tökéletesen egy magyarhoni választott szolgabíró s esküdt által kiállított bizonyítványt, mivel, ugy mond, Magyarhonban, a törvénykezés még meg nem felel a kor igényeinek. Hisz önök 48-as pártiak szintén segítettek 48-ban felelős kormányt alkotni, s most, midőn az meg van, nem csak meg nem akarnak vele barátkozni, hanem mint jelenleg bizonyítják, épen az 1848 előtti intézményeket akarják fentartani, (Okó! balról. Igaz! jobbról.) Önök azok, t. képviselők, a túlsó odalon, kik felelősséget kivannak a magyar minisztertől, felelősséget t. i. azon visszaélésekért, melyek az önök által annyira magasztalt választott bn.úk által követtetnek el, akkor, midőn azokra közvetlenül a megyei bizottmányok, közvetve a nepotismus, a magyar felelős miniszter pedig soha befolyással nem bir. Azt mondják önök, hogy a kinevezés alkalmával is fognak visszaélések előfordulni. Megengedem, hogy elő fognak egyes vagy többes esetek fordulni, hogy az igazságügyminiszter nem épen a legszerencsésebb választást fogja tenni; de bátran mondhatom el viszont azt is, hogy a megyei bizottmányok választásából kifolyó birák csak is kizárólag a pártszenvedély alapján jönnek létre, nem vétetvén tekintetbe a nép érdekei, szerepelvén mindig a pártszenvedély, cast, nepotismus, de még ezeknél sokkal alacsonyabb érdekek is. T. ház! Épen eszembe jut — és vissza is térek rá — a tegnapelőtti ülésben, a tul oldalon ülő Schvarcz Gyula t. képviselő ur beszédének azon pontja, melyben az igazságügyminiszternek szemére vetette azt, hogy ő t. i. 4 évig csak ideiglenesen akarja a bírákat kinevezni. T. ház! Azt hiszem, az ő álláspontjából véve a dolgot, a t. képviselő ur nem is gondolt arra, hogy ő a kormánynak csak is satisfactiót ad, maga magát pedig sújtja. (Balról: Halljuk!) Azt monfc* 19*