Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-38
148 38. országos üiés június 28. 1869. dotta t. i. Sehvarcz Gyula képviselő ur beszédében, hogy a miniszter azért kívánja jelenleg csak ideiglenesen betölteni ezen birói állomásokat, hogy [ korteseket szerezzen a birák által. Kérem, ha a < miniszter akarja — a mint nem hiszem, hogy akarná — akkor nem csak az ideiglen, de a véglegesen kinevezett bírákat is felhasználhatná, (Derültség bal felől. Felkiáltások: Fel ám!) ha különben a birák csak ugyan arra adnák magukat, hogy ezen illetékességökhöz nem tartozó dologba beavatkozzanak. Ellenben Sehvarcz Gyula képviselő ur csakugyan elismerte beszédével azt, hogy ő a választott bírákat igen is fel akarja használni korteskedésre, érezve magában azt, a mit másokra csak ráfogni akart. Szerintem a miniszternek csak köszönettel tartozhatunk azért, hogy az ideiglenesen történendő kinevezések által lehetségessé teszi, a szakavatatlanoknak bizonyult bírákat ezen provisorium alatt hivataluktól elmozdíthatni. T. ház! Nem akarván e tárgynál tovább időzni, mivel azt előttem szólott több elvbarátom már ugy is bőven kifejtette, csak azt jegyzem még meg, hogy jó s pontos igazságszolgáltatásunk csak akkor lesz, ha a felelősség elve ugy felfelé, mint lefelé kötelezővé tétetik. Első sorban felelős a magyar miniszter, felelős ő nem csak az országnak, de felelős a külföldnek is, (Nevetés a bal oldalon) t. i. a külföldi közvéleménynek. (Zajos derültség a bal oldalon.) Én teljesen meg vagyok győződve, hogy a túlsó oldalon teljesen megértettek. De hogy felelős lehessen HZ igazságügyminiszter azon visszaélésekért, melyeket a majdan kinevezendő birák elkövetnek, kell, hogy ezen állomások kinevezés, és nem választás utján legyenek betöltendők. Miért is én magam részéről átalánosságban, a részletes vita alapjául, a központi bizottság által beterjesztett törvényjavaslatot nem csak elfogadom, de pártolom is. (Helyeslés a jobb oldalon.) Tisza Kálmán : T. ház ! Midőn a szőnyegen forgó nagy fontosságú tárgyhoz hozzászólni akarok, legelsőbben is azt kell megjegyeznem, hogy ugy látom, miszerint az igen t. többség tagjainak legnagyobb része, ide értve magát a mélyen t. kultusminiszter urat is, vagy nem tudja, vagy nem akarja tudni: mi képezi most tárgyalásunk alapját 1 ? Ugyanis ők a fő súlyt majdnem kizárólag arra fektették: mennyire szükséges és halaszthatlan a bíróságok szervezése 1 és azután tárgyalták állítólag, Ghyczy Kálmán t. barátom indítványát, mondom tárgyalták, miután megjegyzem még, hogy néhány nap előtt kimondották volt, hogy nem tárgyalható, s azután tárgyalták ugy, mintha ő azt indítványozta volna, hogy a bíróságok ne szerveztessenek addig, mig a megyék rendezéséről a t.javaslat előterjesztve nincs: holott tárgyalás alatt ma nem a bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat van, hanem van a birói hatalom gyakorlásáról szóló és Ghyczy tiszt, barátom indítványa azt tartalmazza, hogy e törvényjavaslatot tárgyaljuk majd együtt a bíróságok szervezéséről és a megyék rendezéséről szóló törvényjavaslatokkal, és, hogy utasíttassák oda a miniszter, hogy ezen két utóbbi törvényjavaslatot, épen ezért minél előbb terjeszsze a ház elé. Én részemről csak azon csodálkozom, hogy az igen t. igazságügy miniszter ur nem veszi rósz néven, hogy elvrokonai, hogy minisztertársa ily keményen vádolják minden beszédeikben: mert azt mondani, hogy a bíróságok szervezése halaszthatlan életszükség, miután a miniszter ur erről a törvényjavaslatot még be nem terjesztette, annyi, mint őt vádolni. (Helyeslés és felkiáltások bal felől: Igaz!) Különben én igen jól értem, mi annak oka, hogy a t. jobboldali szónokok beszélnek nem arról, a mi a tárgyalás alapját képezi: nem is Ghyczy Kálmán indítványáról, hanem beszélnek valamiről, a mi nem is létezik. Oka egyszerűen az, mert ha szorítkoznának arra, hogy beszéljenek a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatról, lehetetlenség volna azt mondani, hogy okvetlenül sürgősen keresztül kell menni ezen törvényjavaslatnak, mert azt az igazságszolgáltatás érdeke, ezt a bajok orvoslása kívánja. Mert hiszen nincs ember, ki be ne látná, hogy ha ezen t.javaslatot megalkotjuk is, azt életbeléptetni nem lehet; kell tehát oly themáról beszélni, a mivel a sürgetést, ha kis fordításával is a dolognak, igazolni lehessen. (Helyeslés bal felől.) Az ok különben uyilvános titok előttünk, említve is volt már, azért igen röviden érintem. Érzik, látják, hogy ezen t.javaslat és annak különösen azon elve, mely szerint a bíróságokra nézve a választást el akarják törölni, az ország közvéleményével ellenkezik: nem szabad tehát a közvéleménynek időt adni arra, hogy nyilatkozhassak; hanem előre reá kell e törvényt erőszakolni. (Helyeslés bal felől.) Tagadhatják önök, hogy az ugy volna, de be nem bizonyíthatják, hogy nincs igy, mert indokolni a sürgősségét magából a dolog természetéből nem lehet. (Helyeslés bal felől.) Valóban furcsa helyzetben van a mi országgyűlésünk. (Halljuk!) Ennek a politikai bölcseségnél és tudja Isten miféle bölcseségnél fogva nem csak szabad, de kell is engedni az ország határain kívülről jövő befolyásnak, és még a törvény végrehajtását sem szabad követelnie e befolyások miatt; ennek engednie kell az állítólagos európai közvéleménynek. Midőn ezt teszi, ez
