Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-12
12. országos ülés május 20. 1869. 81 ellen semmi kifogást tenni nem lehet, hogy az rendben van, az alaptalanj nem áll: mert a törvény világos rendelete, hogy 4 héttel az országgyűlés megnyitása előtt történjék a választás, nem teljesittetett. (Napirendre!) Miután pedig az mégis megtörténik, hogy később is történnek választások, e végett intézkedett előbbi országgyűlésünk, ü °gy 30 nap tartassák meg, mielőtt a képviselő igazoltnak jelentetnék ki. Ezen szabályt hozta a ház a múlt országgyűlés végével, midőn a 77. §-t alkotta, mely azt mondja, hogy idő közben történt választások ellen kérvény csak a választás napjától számítandó 30 nap alatt adathatik be. így állván a dolog és ezt elismervén maga a birőság is, mely előtt tárgyaltatott: a kérdés csak az, hogy ezen 30 nap alatt beadott kérvény, mely formahiány miatt elvettetett, végleg véget vetett-e ezen tárgynak vagy nem 1 A bíróság magával ellenkezésbe" jön, mert elismeri, hogy a házszabály és törvény szerint köteles volt a 30 napot fentartani, hanem azt mondja, hogy: „e 30 nap közben felvettük a kérvényt, mely formára nézve hiányos volt" —- mely hiányt azonban 30 nap alatt 30-szor lehetett volna helyrepótolni — és ezen formahiány miatt a kérvényt nem is tárgyalta, hanem elvetette. Ezen eljárásnak nézetem szerint sem törvényes, sem kimagyarázható logikai alapja nem volt, (Napi rendre!) Igazán nem látom át, mit kivannak azok elérni, a kik az ilyen módon történt választást rá akarják tukmálni a házra ? (Mozgás. Felkiáltások: Utasítsa rendre az elnöki) Elnök: Kérem a képviselő urat, legyen szives szavait ugy megválasztani, hogy engem ne hozzon azon kellemetlen helyzetbe, hogy erre figyelmeztetni kénytelenittessem. Simonyi Ernő: Igen sajnálom, t. ház, de megeshetik rajtam, hogy oly szót használok, mely a t, házat sértheti; azonban ez szándékom soha sem volt, s kérem, méltóztassanak azt annak tulajdonítani, hogy hosszú idő alatt nem szokván a magyar nyelvet használni, könnyen megeshetik rajtam, hogy oly szót használok, melyet használni nem is akartam, és melynek semmi esetre sem akartam sértő értelmet tulajdonítani. Azt kérdem tehát, t. ház, mikép járt el a bíróság ezen ügy elintézésében ? (Zaj.) Patay István; Ugyan ne beszéljenek közbe! Én nem vagyok ugyan elnök, de ez nincs helyén. Simonyi Ernő : Nem bocsátkozom a dolog érdemleges tárgyalásába, mert elismerem, hogy ide nem tartozik; hanem, mint mondám, nem ismerhetem el azt, hogy a bíróság felett a ház ne ügyelhessen fel, arra nézve, hogy a szabályokat megtartotta-e vagy nem ? A szabályok 48-ik pontja azt mondja , hogy a bíróság megKÉPV. H. NAPLÓ. 18-f-f. i. határozza a sorrendet és a napot, midőn a tárgyat bírálat alá veendi, és arról az illetőket vagy azok meghatalmazottjait, értesíti. Vajon ugy történt-e ezen tárgyalásnál vagy nem? Én ugy vagyok értesítve, hogy azon meghatalmazás az elnök urnák bemutattatott, még pedig eredetiben. Az elnök ur tudomást vett róla; de arról, hogy még azon nap fog a kérvény tárgyaltatni, a meghatalmazottnak egy szót se szólt. Már, uraim, ha ez igy van —a minek, ugy hiszem, ki kellene derülni a jegyzőkönyvből, melynek felolvasását a házszabályok értelmében kívánom — ha ez ugy van, hogy t. i. ezen tárgyalás nem a 48-ik §. értelmében vétetett fel, ha az illető idejekorán nem tudósíttatott, mikor jelenjók meg a biróság előtt, hanem csak későn küldetett egy szolga szerte a városban, hogy keresse az ügyvédet; ha ez igy történt, és ha ezen történtek után a t. ház csupán formalitási tekintetből a 77. §. világos értelme ellenére igazolni akarja a választást: (Ellenmondás a jobb oldalon. Halljuk!) én azt a ház szabályaival és a törvény rendeletével összeegyeztetni nem tudom. Zámory Kálmán: Ha áll azon okoskodás, hogy a ház megalakulása előtt jogérvényesen nem határozhat, ugy állani kell természetes azon következtetésnek is, hogy azon cselekvényeket, a melyek a ház megalakulása előtt történtek, nem veheti a megalakult ház határozatainak kiindulási pontjául. A helyes eljárás e tárgyban véleményem szerint akkor az lett volna, hogy miután Klapka képviselő ur már az országgyűlés folyama alatt választatott meg, vette volna vissza a korelnöktől igazolványát, és a másnap megalakult ház elnökének nyújtotta volna azt át. Ekkor nem lett volna szükség ezen jelenlegi discussiora. Én világosan emlékszem azon tényre, hogy akkor az hozatott fel. miszerint akkor lehet ezen tárgyhoz jogérvényesen hozzá szóllani, ha a ház megalakult. Ezt épen Deák Ferencz képviselő ur monda. Akkor tehát nem szólhattunk a tárgyhoz, mert a ház nem volt megalakulva ; most pedig azért nem szólhatunk hozzá, mert a ház meg van alakulva. (Helyeslés a bal oldalon.) En ebben igazságot és következetességet nem látok. A választások szentségét csak is a kérvényezési jog biztosítja : én tehát Tisza Kálmán indítványához képest a 30 nap szoros fentartásat kivánom. (Helyeslés bal felől.) Csiky Sándor: T. képviselőház! A mit Deák Ferencz képviselő társunk emiitett és a házszabályokból meritve okoskodását, állított, jelesen, hogy itt a ház fölülvizsgáló bírálatot a biráló bizottságok Ítéletei felett nem mondhat, fölülvizsgáló hatalmat nem gyakorolhat : abba én teljesen belenyugszom. Miért? Mert a szabályok azt tartalmazzák, hogy a ház nem felülvizsgáló 11
