Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-12

82 12. országos ülés májas 20. 1869. birája a bíráló bizottság által kimondott ítéletnek. Hanem hogy még annak megvizsgálásába se terjedjen a ház tehetsége, vajon a bíráló bizottságok a ház által eléjök adott szabályokat, melyek nekik törvény gyanánt szolgálnak, megtartották e vagy nem ? és hogy ha meg nem tartották, a bizottságokat rendre ne utasíthassa, hogy ez se álljon a ház hatalmában: ezt nem értem. Hiszem kérem alásan, ha ez így áll, akkor csak a biráló bizottság (Szónok hangja megesultlík. Derültség.) Én nem tudom, mi nevetni való van ezen. (Derültség.) Azt elhiszem, hogy nem akarják hallani, és ha valaki az igazat kimondja, azt nevetéssel gondolják megczáfolhatni ; pedig nem ugy van, (Rendre!) és, bocsánatot kérek a t. háztól, de én azt hiszem, nem hangzik össze a ház méltóságával nevetéssel akarni megdönteni az okokat, melyeket megdönteni nem képesek azok, a kik nevetnek. T. ház! Hogy a t. ház maga is így értelmezte a ház azon szabályát, mely ezen felülvizsgálati és felügyeleti jogot megadja, jelesen a szabályoknak 61-dik pontját, melynek értelme szerint jelentést is kell a bíróságoknak adni a ház elé, hogy igy értelmezte, mondom, egy fenforgó eset is mutatja. A múlt ülés alkalmával Kemény Gábor képviselő társunk, mint elnöke a bíráló bizottságnak, itt a ház előtt szóval tett jelentést, és szóval tevén jelentést kijelentetett neki, hogy azt a ház nem fogadja el, és ehhez képest tegyen Írásbeli jelentést, és azt a szabályok értelmében indokolja. Ha a t. háznak arra nézve, vajon a szabályok megtartatnak-e a bíráló bízottságok által eljárásaikban, vagy nem? felügyeleti joga nem volna, ezt sem tehette volna; minthogy pedig tette, felügyeleti jogát gyakorolta ; s ehhez képest most sem tesz egyebet annál. Jelesen, itt van a Tisza Kálmán képviselő társam által felhozott 77. §-a a házszabályoknak, melyben határozottan ki van mondva az, hogy 30 napig a ház alakulása után történt választásokra vonatkozólag a választóknak kérvényezési joga épségben hagyatik. Már most esak, az a kérdés, eltelt-e már a kérdéses választás óta a 30 nap? Ha el nem telt, helye van a kérvénynek. Ha hiánya volt, mint a biráló bizottság jelentette is, hogy nem volt kellőleg felszerelve a kérvény, akkor alkalmazandó 80. §.-a a hászszabályoknak, mely azt mondja, hogy a tárgyalás folyama alatt felmerült hiányokat pótolni a meghatalmazottaknak jogában áll, hanem uj vádpontokat nem adhatnak be. Ezt mondja a szabály. Ha kétely van benne, felolvasom. Ez igy szól: „A megtámadott választásnak a beadott kérvényben följelentett hiányait a kérvény védői a tárgyalás folyama alatt a biráló bizottság előtt pótló adatokkal támogadhatják; de a kérvényben feljelentetteken kivül más kifogásokat többé elő nem adhatnak." Tehát az a kérdés, hogy tettek-e más kifogásokat a kérvényben előterjesztetteken kivül? A temesvári választók a kérdéses választásra nézve uj kifogásokat nem tettek, hanem csak pótolták azon meghatalmazó levélnek a biráló bizottság által subsummált hiányait teljes joggal és szabadsággal. Ehhez képest ezen jelentést azon meghagyással, hogy azt a bíróság 30 nap lefolyása alatt tárgyalja, nem a kérvényezési bizottsághoz, hanem, mint a más ülésben Vnkovics képviselő társunk által választók részéről beadott kérvénynyel is történt, egyenesen a biráló bizottsághoz kérem tárgyalás végett kiadatni. (Helyeslés a baloldalon.) Szalay Sándor: T. ház! Nem lehetek egy véleményben Csiky képviselő társammal arra nézve, bogy a ház a beadott bírálóbizottsági jelentés felett superrevisiót űzni képes. Erről egy szót sem találok a házszabályokban. A mi pedig a dolog másik részét illeti, tudniillik a temesvári választás ellen beadott kérvényt, miután a 30 nap még nem telt el, mely a házszabályok pontjában biztositva van, s miután minden kétségen kivül áll az, hogy e választás az országgyűlés megnyitása után történt: ennél fogva pártolom Tisza Kálmán azon indítványát, hogy e kérvény indokolása és uj kérvény beadására nézve a szabályszerű 30 nap megtartassák. Rudnay István: Tisztelt ház! En sem találok sehol a házszabályokban oly rendelkezést, melynél fogva a háznak jogában állana, superrevideálni a birálő bizottság Ítéleteit. Ezt az ellenkező nézetben levő képviselő urak is átalában elösmerik, mert midőn azt mondják, hogy superrevisióba nem akarnak bocsátkozni, elismerik, hogy a ház abba nem is bocsátkozhatik. Azt mondják azonban, hogy igen is mindenesetre jogában áll a háznak felügyelni a felett, hogy a biráló bizottságok alaki tekintetben helyesen járjanak el és hogy a házszabályokat megtartsák. De, nézetem szerint, ez sem lehet egyéb, mint szintén superrevisió. (Ugy van!) A superrevisió pedig történhetik alaki irányban, és történhetik meritorie. Ez mindenesetre alaki irányban volna superrevisió; én pedig törvényt nem ismerek, vagy oly szabályt, mely e tekintetben jogosítaná a t. házat. De nem is látom ennek szükségét. Kérdem azoktól, kik ellenkező nézetben vannak , vajon oly igen szükséges-e ez? Méltóztassanak tekintetbe venni azon alkotmányos országokat és parlamenteket, a hol a bírálás nem a házra, nem is a báz által alakított esküdtszékekre, hanem a rendes bíróságokra ruháztatott. Ugyan kérdem, vajon ott a ház fentartotta-e magának bármily irányban is a smperrevisió jo-