Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-12

80 12. országos Ülés május 20. 1869. felszólalt Kemény Gábor t. képviselő urnák nem pártolhatom azon véleményét, mely szerint egy képviselőválasztás ellen csak egy kérvény adathatik be, mert ez által elzáratnék a többi választók előtt az ut, hogy kérvényöket beadhassák, hogy ha már előre 10 választó adott be kérvényt. De ez által kijátszathatnék a választási törvény akként is, hogy ha az illető megválasztott képviselő egy kérvéuyt adat be önmaga ellen, mely niDcs kellőleg felszerelve, ez^ által már a többi kérvénynek útját vágja. Én azt hiszem, hogy e tekintetben a szabályok egészen világosan szólanak: kimondják ugyanis, hogy azon képviselők ellen, kik igazoltattak, kérvény többé nem veendő be, azok ellen pedig, kik igazolva nincsenek, 30 napig a kérvény még beveendő. A mi a temesvári választást illeti, nézetem szerint a felett kétség nem forog fen, hogy az a 77. szakasz alá sorozandó ; és pedig azért, mert ezen szakasz kimondja, hogy az országgyűlés folyama alatt megválasztott ellen 30 napig még kérvényekbeveendők. A temesvári választás, mint jól tudjuk, 26-án történt és igy az országgyűlés folyama alatt, mert az országgyűlés 20-ra hivatott össze, s a trónbeszéd 23-án mondatott el. Kérdem tehát az előttem szólott tisztelt képviselő urat, honnan fogja számítani az országgyűlés folyamát ? Nézetem szerint az országgyűlés folyama mindenesetre onnan számítandó, midőn a trónbeszéd elmondatik. Miután pedig a temesvári választás a trőnbeszéd elmondása után történt, ennek következtében ezen választás a 77. §. alá sorlandó, és pedig annál inkább, mert az 1848. törvény e tekintetben nem tartatott meg teljesen, mely világosan kimondja azt, hogy a választások négy'héttel az országgyűlés összehívása előtt eszkozlendők. Ez sok helyt nem történt, és pedig miután nem történt, különös figyelmet kell fordítanunk külöuösen azon választásokra, melyek ezen szabály alá, a 77. §. alá esnek. Ennek következtében, miután a házszabályok e tekintetben világosak, én Tisza Kálmán képviselő társam felfogásában osztozom. Deák Ferencz: T. ház! Ugy látszik, valamennyien egy értelemben vagyunk arra nézve, hogy a biráló bizottság ítéletén változtatni nem lehet, nem szabad. (Ugy van!) Erre nézve tehát minden tárgyalás nem csak fölösleges, de igazán helyén kivül való. (Helyeslés.) Kérdés támadt a házszabályok egy pontjának miképen értelmezése felett, ha még szükséges volna is, a felett intézkedni. Ez jelenleg a kitűzött tárgyak sorába nem tartozik. Az én nézetem ugyan az, hogy ha kérvény adatik be valamely választás ellen, e felett is a bíróság itél és nem a ház; sőt még a fölött is a bíróság itél, vajon a kérvény beadható volt-e vagy nem : mert a házat akartuk megmenteni attól, hogy egyes kérdések fölött ítéletet hozzon, a mi igen sok kellemetlenséggel és időhalasztással jár. Ha jövőre meg akarjuk a házszabályokat változtatni, vagy a szabályokat világosabban, tisztábban kifejezni, erre nézve indítványt lehet tenni és azt tárgyalásra ki kell tűzni; de most midőn nem ez van kitűzve, és midőn a bíróság ítéletét megváltoztatni nem lehet, és a fenforgó kérdések mellett egy más csak ugy per incidentem el nem dönthető : nem tartom helyén, hogy fölötte vitatkozásba bocsátkozzunk, hanem menjünk át a napirendre. Es akár e tárgyra nézve beadott kérvényt utasítsuk a rendes útjára, akár pedig tárgyalás alá tűzzük ki a szabályok javítását; de csak ugy per incidentem nem tárgyalhatjuk: mert nincs tárgyalás alá ki| tűzve és a bíróság Ítéletébe bele nem szólhatunk. I (Helyeslés. Felkiáltások: Napirendre!) Simonyi Ernő: T. ház! En is osztozom az előttem szóló képviselő ur azon nézetében, hogy a ház nem superrevideálja a bíróság Ítéletét ; de igen is felügyel arra, vajon a bíróság a neki kiadott szabályok szerint jár-e el vagy nem? (Derültség.) Ha a háznak azon joga sincs, hogy felügyeljen arra, vajon a meghatározott szabályok szerint járnak-e el a bíróságok vagy nem % akkor az többé nem biróság, (Közbeszólás : Hát mi f) akkor az nem a törvényes szabályok szerint itél, hanem kénye kedve szerint jár el. (Derültség.) Engedelmet kérek . . . 'E kérdésre vonatkozólag én is osztozom azon nézetben, hogy ez a 77. §. alá esik, mert kétségtelen az, hogy a választás az országgyűlés folyama alatt történt. Midőn elő! szőr jelentetett be e választás a t. háznak, már | akkor is kérdés tétetett az iránt , már akkor is azon kifogás tétetett a beadott kérvény ellen, hogy nincs kellőkép felszerelve. Hanem érezte jól a t. ház, hogy e választásra nézve, habár az arról szóló jegyzőkönyv az alakulás előtt adatott is be, nem lehet ugy eljárni, mint azon választásokra nézve, melyek a törvény egyenes rendelete szerint az országgyűlést megelőzőleg legalább négy héttel történtek: mert azon kelléket, hogy a választások 4 héttel előbb történjenek, a törvény mnlhatlanul megkívánja, és épen ezen 4 hétre alapították az előbbi országgyűlések azon szabályokat, melyek rendelik, hogy az idő közben történt választásoknál a 30 nap tartassák meg. Ezen választásnak, mely az országgyűlés menete alatt, azaz már megnyitása után történt, igen természetesen a törvény azon rendelete alá kellett volna esni, mely azt mondja, hogy a választás az országgyűlés megnyitását legalább 4 héttel megelőzze, következőleg azon jegyzőkönyv törvényesen rendben nem volt; az pedig, mi a jelentésben mondatik, hogy t. i. a jegyzőkönyv