Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-28
464 28. országos ülés június 14. 18G9. Ennélfogva indítványozom, hogy méltóztassanak ezen két betűt: „I. K." meghagyni. Latinovics Vincze: T. ház! Előre bocsátom, hogy a központi bizottság javaslatát egész szövegében elfogadom; elfogadom pedig épen azon indokból, melyet a t. pénzügyminiszter ur előterjesztett a fölirásra nézve, felolvasván azon pénzek köriratát, más, nevezetesen a franczia, belga és olasz pénzekét, melyekkel a mi pénznemeink egyesittettek. Tudjuk, hogy a franczia czím szintén az: „par la graee de Dieu," és még sem látom ezen czímet a franczia pénzek szövegén kifejezve. Nem vallási ellenszenvből tettem én azon javaslatot a III-dik osztályban, hogy hagyassék ki ezen I. K.; Isten mentsen! én ugy tisztelem és szeretem Istenemet, mint az előttem szóló főtisztelendő ur (Derültség), hanem hogy a pénznemeken ott figuráljon az „Isten kegyelméből," azt nem tudom a vallásosság postulatumának tekinteni. Eu a czímek egyszerűsítése mellett vagyok, és épen azért ajánlom a közp. bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. ház! Én óhajtom, hogy mindenütt a valódiság mondassák ki, és mert tudjuk azt, hogy bizony az uralkodók nem Isten kegyelméből uralkodók, nem akarnám a pénzeken az említett két betűt használtatni. A t. pénzügyminiszter a társországoknak megnyugtatása tekintetéből jónak látta ezen szót használni: „Magyar királyság. 4 " Én azt hiszem, nagyobb megnyugvást fognak nyerni a társországok népei, ha e szót alkalmazzuk hogy : Magyar birodalom." (Maradjon a szerkezet!) Kemény Gábor b. előadó: Bátor vagyok megjegyezni, hogy a közp. bizottság nem valami philosophiai értekezés nyomán hagyta ki az I. K. betűket. Végre is Isten kegyelméből létezik minden, a mi van. és sem politikai, sem legitimitási, sem más egyéb ok nem volt e tekintetben irányadó, mint a múlt országgyűlésen hozott 1868: VII. t. czikk, melynek 3. §-ából kimaradt az I. K. betű. (Maradjon a szerkezet!) Elnök: Elfogadja-e a képviselőház a szerkezetet ugy, a mint a központi bizottság előterjesztette ? (Elfogadjuk!) Semmi ellenvetés sem lévén, elragadtatik. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a karmadile szakaszt.) Kemény Gábor b. előadó: A 3-dik §. utolsó előtti ós utolsó sorából e szavakat: „4 frt. és 8 írt.," kihagyatni véleményezi a bizottság, a mely szerint e szakasz igy lenne: „A jelvények és körirat ugyanaz, mi a 10 frkos aranyon, azon különbséggel, hogy a hátlapra 10 ír. helyett 20 fr. jő. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik a 3-dik §. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa, a 4. %-t.) Kemény Gábor b. előadó? Erre nincs megjegyzés. Gránczenstein Gusztáv: T. ház! Bátor vagyok a t. házat egy hibára figyelmeztetni, mely zavart okozhatna: t. i. '-/íooo r ész a negyedik sorban ugy áll: „kétezred," egy szóban, pedig két szónak kellene lenni, mert igy két ezred négyszer annyit jelent, mint igy : „kétezred." (Fölkiáltások: számokkal kell kitenni!) Elnök: E módosítással elfogadja a t. ház a negyedik pontot. (Elfogadjuk!) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 5. §-t.) Kemény Gábor b. előadó: Stylárís megjegyzése van a központi bizottágnak, mely szerint igy lenne a szerkezet: „Az 1868. VII-ik törvényezikk §-ai ugy módosíttatnak, hogy az azokban említett arany és egy forintos ezüst pénznemeken Magyarország czimere helyébe Magj'ar-, Horvát-, Sziavon-, Palmátorszagok és Érdél} 7 czimere tétessék." Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Azon kérésem van, hogy, mint már elébb emlitém, ne csak a czimer említtessék, hanem azt kellene mondani, hogy a 2. §. értelme szerint a köriratba is felvétessenek a társországok nevei. Az egy forintosokon, melyek a múlt évben verettek, ez ált: ausztriai császár és Magyarország királya, e helyett tehát teendő az, a mi a 2-ik §-ban mondatik. (Elfogadjuk!) Elnök: A t. ház elfogadja, azzal a toldalékkal, hogy a körirat hasonló lesz ahhoz, a mely a 2. §-ban foglaltatik. Következik a 6-ik szakasz. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 6-dik szakaszt.) Kemény Gábor b. előadó: Ezt kihagyni véleményezi a központi bizottság. Az a különbség van e közt és az 1868-ik VII. t. ez. rendelete közt, hogy itt „magyar királyi váltópénz" helyett „váltó pénz" van ajánlva, és amabban nincs megmondva, hogy koronás legyen a, váltó pénz, itt pedig meg van az mondva. A „magyar királyi váltó pénz" elnevezés megtartását a központi bizottság helyesnek látja, a korona rányomatását pedig szükségtelennek tartja törvényesen kimondani, miután az tényleg reánj^omatik. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Röviden akarom indokolni, miért látám szükségesnek az általam előterjesztett tőrvényjavaslatban e változtatást indítványba hozni. Azon törvényjavaslatban, melyet múlt esztendőben a pénzverésről beterjesztettem, nem volt más körülírás javasolva, mint „váltó pénz,"
