Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-28
28. országos ülés június 14. 1869. 4.55 mert a váltó pénzen, mely nem képvisel teljes értéket, s mint váltő pénz — Scheide-Münze — csak felváltásra, nem pedig nagyobb összegek fizetésére fordítható; ezen minőségének mindenek előtt kitűnően láthatólag kell kifejezve lennie. A múlt évben ily módon és ilyen czélból terjesztettem elő a törvényjavaslatot akkép, hogy a váltó pénz a köriraton látható legyen. Azonban a pénzügyi vagy közpoti bizottság azon változtatástjavasolta, hogy a „magyar királyi" szavak kiírassanak. A törvény ekkép fogadtatván el, kötelességemnek ismertem, a már elkészített bélyegeket, melyeken nagyobb betűkkel volt látható és olvasható a „váltó pénz*, félre tétetni, s másokat készíttetni. Csak méltóztassék megtekinteni a tiz krajczárosokat, melyeken, a hosszú körirat miatt, bizony csak nagyító üveggel vagy nagyon jó szemmel lehet kivenni a köriratot. Már pedig alig levén valamivel nagyobbak a 10 frkos aranyok a 10 krajezárosoknál, emezek megaranyozása által könnyen csalások történhetnének. De fölösleges is a váltó pénznél a magyar királyi kifejezés használata: hiszen rajta áll Magyarország czimere, ott áll az, hogy „magyar király," az egész körirat magyarul van irva. Már pedig, ha egy pénzen magyar körirat van, ha azon a magyar király mellképe és a magyar korona van, az más, mint magyar pénz, nem lehet. Ha a magyar nyelvet — ugy mint a francziát, Francziaországon kivül — más államok is használnák, nehogy tévedésre adjon okot, szükséges lenne talán a különböztetés; de attól, hogy más államok magyar köriratot használjanak, tartani nem lehet. Más országok az ily pénzekre a váltó pénzt szokták csak veretni. Javaslatom elvetésére tehát az nem ok, hogy a múlt törvényhozás a hosszabb köriratot fogadta el, miután ennek czélszerütlensó^éről mesgyőződtünk. Ennélfogva teljesen indokoltnak s a ezélnak megfelelőnek tartom, ha egyedül az tétetik a váltó pénzekre, „váltó pénz;" és kérem a kihagyni javasolt szakasz felvételét. Ghyczy Kálmán: T. ház! Nem nyughatom meg azon fölvilágositásban sem, a melyet pénzügyminiszter adni szives volt. 0 kívánja ezen szavakat „magyar királyi" kihagyni, először azért, hogy a váltó pénznek ilyetén jellege e magánosan álló szókból „váltópénz," annál inkább kitessék. E pénznek váltó pénzi minőségét és jellegét egyátalában nem teszi kétségessé az, ha a_„magj-ar királyi" szó hozzátétetik is. Én azt gondolom, hogy bár az apró pénzekre, nevezetesen a forgalomban levő váltó pénzekre e szavak „magyar királyi" rá vannak irva, minden ember el tudja olvasni, s a miatt még semmi tévedés nem törKÉPV, H. NAPLÓ. 18!?. itént, és nem is fordult elő eset, hogy a pénze ket valaki bearanyozta, vagy valaki arany vagy forint helyett fogadta volna el. Midőn a muít országgyűlés megváltoztatta miniszter urnák azon javaslatát, hogy a váltópénzekre csak azon szavak „váltó pénz" jőjenek, bizonyosan fontos okainak kellett lenni, és én nem látom át, hogy, miután már egyszer ez el volt határozva, mi most miért változtassuk meg. Különösen pedig azon okból nem látom át e változtatás szükségét, mert óhajtom, hogy a pénzen magán is jeleztessék, hogy az Magyarországé és azt annyival inkább szükségesnek tartom, mert ha kihagyjuk azon szavakat „magyar királyi," akkor e pénz nagy részben egyforma levén a birodalmi tanácsban képviselt országok váltó pénzével, nincs eléggé megkülönböztetve egymástól; már pedig óhajtom, hogy e különbség a közforgalomban is feltűnjék. Mindezeknél fogva pártolom a központi bizottság véleményét. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Legfontosabb azon okok kőzöl, melyeket Ghyczy képviselő ur javaslatom ellen felhozott, az, hogy e pénzek megkülönböztessenek a másik birodalmi fél pénzeitől. Ezen czélt én teljesen elérve látom az által, hogy egyiken a kétfejű sas, másikon a magyar korona van, egyiken német, másikon magyar körirat. A kettőt összetéveszteni senki sem fogja, ki a két nyelv és két czimer ismeretében valamiképen jártas. (Helyeslés. Szavazzunk .') Elnök: Méltóztassanak azok felállani, kik a központi bizottság által javasolt szerkezetet elfogadják. (Zaj.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Az első szerkezet a törvényjavaslat, azt méltóztassék először szavazás alá bocsátani. Elnök: Két javaslat merült fel itt; azon kivül különválik maga az alapszerkezet, a melyet a bizottság megváltoztatott. Tehát, arra kell szavazni, hogy a törvényjavaslatban előadott szerkezetet méltóztatnak-e elfogadni. (A központi bizottságé az első!) Ghyczy Kálmán: T. ház! (Zaj.) A házszabályok 156. szakasza értelmében először a közj3onti bizottság javaslata jön szavazás alá. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: A 156. §. értelmében csakugyan a központi bizottság szerkezete jön előbb szavazás alá. (Ugy van !) Elnök: Tehát marad a kérdés a mint én akarám feltenni: elfogadja-e a tisztelt ház a központi bizottság javaslatát, mely szerint ezen §. egészen kimarad? Kérem azokat, kik ezen javaslatot elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) a többség nem fogadja el. (Felkiáltások : 59
