Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-28
28. országos ülés június Í4. 1889. 463 Eleget hitt tenni az 1868. XXX. t. ezikk rendeletének is, miután a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatban azon intézkedés is foglaltatik, hogy a czimerben Horvát-, Szlavonés Dalmátország czimerei is foglaltassanak, anynyival inkább, - miután az idézett törvény azt rendeli, hogy ott neveztessenek meg ezen országok, hol a királyi czim használtatik; már pedig az aranyoknál nem a czim foglaltatnék, csak is megnevezése annak kinek nevében veretnek az aranyok. A túlsó lapra veretendő körirat: „Magyar királyság," azt hiszem, államjogi viszonyainkat tekintve helyes, és megnyugtatandja azon aggályokat is, melyeknek Komárom város t. képviselője a fölirati vita alkalmával adott kifejezést, s el van oszlatva kételye, mely benne a miatt támadt, mert a birodalom másik felében a pénzverésről szóló törvényjavaslatban, „Impérium austriaeum"ot használtak. Ha a magyar pénzverési törvény elébb tárgyaltatik, mint a birodalmi tanácsban, ott is akadhatott volna képviselő, ki ebből sérelmet magyarázott volna ki; de ugy hiszem, alap nélkül: mert a mi aranyaink a magyar király nevében veretnek, a Lajtán túl pedig az osztrák császár nevében. A teljes paritás alapján áll tehát mindkét javaslat, s azon előnye volt ezen tárgyalásnak, hogy a birodalmi tanács e javaslat tárgyalása alkalmával először adott a monarchia másik felének collectiv kifejezést, midőn az „impérium austriacum", nevet elfogadta. Azt hiszem tehát, czélszerü volt azon javaslat, melyet a minisztérium a köriratokra nézve tett. De volt más indok is arra, hogy a 10 és 20 frankos darabokra a magyar király összes czimeit, tehát Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok ezimeit javaslatba nem hozta, még pedig az, hogy az egész czim a veretendő aranyokra reá nem fér; ha pedig reá veretnék, ugy nem lenne olvasható. Méltóztassanak felvenni, hogy a 10 frankosok csak egy milliméterrel lesznek nagyobbak, mint a 10 krajczárosak, és igy minden királyság nevét rányomni nem lehet. Ezt csakis ugy lehetne elérni, ha az országok olvasható megnevezéseit a másik lapra vinnők át, vagy pedig ha elhagynók a „magyar királyság" elnevezést, mi, nézetem szerint, hiba lenne. Azonban miután az osztályok részéről azon indítvány tétetett, hogy csak az országok kezdő betűi álljanak a pénzeken azon czélból, hogy a társországok küldötteinek netaláni aggályai eloszlassanak: szivesen járulok ahhoz, hogy az általam beterjesztett törvényjavaslatba e helyett „apostoli király" a központi bizottság által ajánlott betűk vétessenek fel. Csak azon megjegyzést teszem még, hogy nézetem szerint nem indokolt a központi bizottság azon észrevétele, hogy az „I. K." kihagyassék. Ezen betűk minden pénzen, melyet a magyar királyok századokon át verettek, feltalálhatók. Ezen kitétel az 1848-ki törvények kezdetén ben van, és azt "tartom, méltán lehetett használni; és ha az az utolsó törvényjavaslatból kimaradt, az nem szándékosan történt, én azt mulasztásnak tekintem, melyet pótolni kell. Hogy teljesen megnyugtassuk Horvátország küldötteit, óhajtanám, hogy a törvényjavaslat 5. szakaszában, hol a központi bizottság javaslatba hozza a Horvát-, Dalmát- és Szlavonországok és Erdély ezimereinek felvételét, miután az 1 frtos oly nagy, hogy a köriraton a társországok névleg elősorolhatok, ne csak a czimer, de a körirat is a 2-dik pont értelme szerint módosittassék. En tehát a 2. §-ra nézve magam részéről elfogadom a központi bizottság módositványát azon kéréssel, hogy az „I. K." betűk felvételét méltóztassanak elrendelni. (Helyeslés.) Ghyczy Ignácz: Nem tudom, lehet-e visszamenni a törvényjavaslat ezimére ? (Nem lehet! Halljuk!) A központi bizottság által beterjesztett t. javaslatban egy nyomtatási hiba van. A ezím t. i. igy szól: „Az 1868: VII. t. czikk bővítése, illetőleg módosítása által." Ezt ki kell javítani. Kemény Gábor b. előadó : Ez nyomtatási hiba, és a törvényjavaslat nem is igy olvastatott fel és nem is igy mondatott ki a végzés. Ghyczy Ignácz: Csak arra akartam figyelmeztetni, hogy e hibát ki kell javítani. Krajcsik János: T. ház! Az előttünk íekvő miniszteri törvényjavaslatban ezen kitétel fordul elő; „Isten kegyelméből;" mely kitétel az Y-dik osztályban, melyben szerencsés voltam részt venni, meghagyatott. Kérem, méltóztassanak azt meghagyni a kővetkező okoknál fogva. Államunk monarchicus állam. Ő felségének mind nagyobb, mind kisebb czimében benne foglaltatik azon magasztos praeclicatum: „Isten kegyelméből." Miért ne lehetne tehát azt a pénzek köriratán is használni, annál inkább, mivel a zsidóknál Jehova ugyanazon legmagasabb lény, mely a magyaroknál az Isten, és ebben a keresztyének és nem keresztyének közt nincs különbség. Továbbá választóink kegyelettel ragaszkodnak a királyhoz, és kegyelettel ragaszkodnak az országgyűlési honatyákhoz, és ezen kegyelet az által is tápot fog nyerni, ha a köriratban a vallási érzelmeknek bármily kicsiny kifejezése is helyt nyer.
