Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-28

458 28. országos ülés június 14. 1869. kiterjeszti azon korosztályokra. Ezen XXVII. t. ez. 3- §-a igy hangzik: Az 1867-ik évi IX-ik tör­vényezikknek feltételei és intézkedései a jelen ujonezozásra is kiterjesztetnek, azon változtatás­sal azonban, hogy az állítandó ujonezok, az egész­ségügyi csapatok egyedüli kivitelével, kizárólag ma­gyar csapatokba soroztassanak, s hogy a tör­vényhozási utón életbeléptetendő rendszer ked­vezményei és terhei nem csak a tényleg kiállí­tandó ujonezokra, hanem átalában mindazokra is kiterjesztetnek, kik a fen kijelölt három évi korosztályból jelenleg sorshúzás alá esnek, de be nem soroztatnak; és végre, hogy a helyettesítés senkit sem ment föl azon védkötelezettség alól, mely az életbeléptetendő védrendszer értelmében a helyettes által kitöltött hat évi szolgálat időn tul netalán reá nehezül." Simonyi Lajos b.: Ezen törvényjavas­lathoz lett volna nekem is egy indítványom, mert ezen harmadik pontban egy isméti eltérés van azon törvénytől, a mely a múlt évben hozatott, t. i. az 1868. törv. azon szakaszától, mely ki­mondja azt, hogy sorozás alá három korosztály esik, ezen szakaszban pedig, mint mondatik ki­vételképen öt korosztály vonatik ez alá. Erre nézve akartam beadni egy indítványt; de miután ezen törvényjavaslatnak még czime is törvényelle­nes, ennek következtében én ezen indítványomat nem teszem. (Helyeslés balról.) Kerkapoly Károly: Azt nem lehet kétségbe vonni, hogy a XL-dik törvényezikknek, a mely a véderőről szól, azon határozmányától, a mely azt mondja, hogy rendszerint három kor­osztály állíttatik sorozás alá, a törvényjavaslat ezen pontjában eltérés van; de azon XL-dik törv. czikk, a mely a véderőről szól, egy állandó sza­bályt felállít, a mely az egész akkor megállapí­tott tíz évi cycluson át érvényben lesz tartandó, kivévén azon eseteket, a melyekben netán maga a törvényhozás módosítaná azt. Hiszen az áta­lában áll, hogy, ha egy bizonyos hosszabb időre felállíttatik valamely átalános norma , annak mindig állani kell, kivéve, ha azt maga a tör­vényhozás egyszer-másszor módosítaná, és felfo­gásom szerint azon módosítás már előre bekövet­kezett ezen évre magának a törvényhozásnak fen­tartása által, bekövetkezett pedig azon törv. czikkek által, a melyekre maga ezen törvény­javaslat hivatkozik, jelesen az 1868 : XXVII. t. czikk 3. §-sa által, a mely t. i. azt mondja, hogy a létesítendő védtörvénynek minden kötelezettsége azokra is kiterjesztetik, a kik a múlt évben so­rozás alatt állottak, de be nem soroztattak. Az átalános védtörvény kötelezettsége az, hogy min­denki katonaköteles: következőleg míg végleg meg nem szabadult, a korosztábyokon tul nem ment, állí­tás alá esik. Ha ez kiterjesztetik mindazokra is, a kik a múlt évben sorozás alatt állottak, mind­azokra, tehát az akkori utolsó korosztályban ál­lottakra is: egyenesen következik, hogy a törvény kivételt tett azon átalános szabály alól. Ez az egyik. Másik meg az, hogy a XL. t. ez. 3. §-sa azt rendeli/hogy az első korosztályt képezik azok, illető­leg, hogy a hadi kötelezettség kezdődik azon naptári év január 1-ső napjával, melyben életöknek 20-ik évét betöltik. Ebben eltérés van az előbbi tör­vénytől, a mely azt rendeli, hogy azok képezik az első korosztályt, a kik a sorozási év január 1-ső napjával azt már betöltötték; a jövő általi helyettesítése a múlt időnek, korábbra teszi a hadi kötelezettség kezdetét, s igy egy egész év­vel alább nyúl. Az előbb idéztem törvény adott egy korosztályt azokhoz, kik különben lettek volna sorozás alá állitandók. Ezen törvény ád ismét egy egész korosztályt a kezdetben, követ­kezőleg hozzáadatván kettő, lesz belőle öt. Hallottam nem egyfelől azon ellenvetést, hogy az ugyan motiválja az öt korosztály igény­bevételét; de miután a védtörvény azt mondja, hogy három korosztály vonandó sorozás alá, tehát azon utóbbi két korosztály csak a honvédségbe lenne beosztandó. (Ugy van! bal felől.) A XL. t. ez. 32. §-a már magában megnyugtat e te­kintetben, mely azt mondja: „az állítás az ujon­ezozási járáshoz tartozó védkötelesek közöl, kor­osztályi sorrend) és minden korosztályban sorso­lási számrend szerint, vegyes bizottságok által foganatosittatik." A sorozás tehát korosztály on­kint sorrendben történik ; tehát mig az első kor­osztály ki nincs merítve, addig senki sem állíttatik 2-ik korosztályból, s míg a 2-ik nincs kimerítve, senki sem állíttatik a 3-ikból, s igy tovább. Már pedig az összes eddigi tapasztalat mutatja, hogy két évi intact korosztály levén ezúttal kivétele­sen állítandó, a mi több mint 200,000 összeirott­nak felel meg, kétségtelen, hogy az első két osz­tályból kitelik a sorhad összes illetéke, és igy nevezetes contingens fenmarad már abból is a honvédség javára. Nyáry Pál: T. ház! Nem akarok a dolog érdeméhez szólani, azon okból, melyet t. barátom Simonyi már jelzett: hanem azt akarom kijelen­teni, miszerint meg vagyok győződve, hogy eb­ben mindenki egyet ért velem e házban: hogy a törvénynek legnagyobb tiszteletet az szerzi, ha az, ugy, a mint hozatott, hajtatik végre. Az önkényes magyarázatok nem csak azon törvény hitelét rontják le, melyről szó van, hanem egé­szen elveszik a bizalmat a törvényektől: mert senki sem tudja, hogy, ha csak ennyi van a törvényben irva, vajon nem magyaráztatik-e többre, és nem követeltetik-e majd több, mint a törvényben irva van?

Next

/
Oldalképek
Tartalom