Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-28
28. országos ülés Június 14. 1869. 45^ ölni, ós keresett uj kifejezést, a mely elismerte, hogy valamivel jobb mint az eredeti, de minden esetre rósz, mert nem törvényes kifejezés. Hy kifejezés az államtitkár ur által felolvasott törvényben sincs sehol. Módositványom tehát oda terjed, hogy a törvényes kifejezés helyreállittassék; azért indítványozom, hogy ezen kifejezés helyett, mely az eredeti javaslatban van ; „a sorhadbeli magyar csapatokhoz," és a helyett mit a központi bizottság javasol „a magyar sorhadi csapatokhoz" ez tétessék: „a magyar hadsereghez* (Helyeslés a bal oldalon.) Ezen kifejezés, t, ház, az 1867, 12. t. czikkben sarkallik, ez t. ház egyik és első főfeltétele annak—legalább részemről — hogy ezen törvényjavaslathoz a végleges megszavazásnál hozzá járuljak. En azt hiszem, hogy a t. tagtársak ott a túlsó oldalon nem fogják nekem rósz néven venni, ha őket kérem, hogy bár az 1867. 12. t. ezikket nem közakarattal alkottuk, legalább tartsuk fen ezen törvényt, mig az törvény, közakarattal. (Elénk helyeslés balról.) Ajánlom módositványomat. (Helyeslés a bal oldalon. Felkiáltások a jobbon: Maradjon a szerkezet.) Majláth István jegyző (olvassa a Várady Gábor módositványát.) Elnök : Méltóztatnak e modositványt elfogadni ? (Felkiáltások: A központi bizottság szerkezetére kell előbb szavazni.) Kovách László : A házszabályok szerint a központi bizottság által javasolt szerkezetre teendő fel az első kérdés. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a központi bizottság által formulázott czimet, a mint az előterjesztetett? (Felkiáltások: Igen! Nemi) Akik elfogadják méltóztassanak felállni. (Megtörtéilik. Felkiáltások bal felől: Kisebbség!)Méltóztassanak most azok felállani, a kik nem fogadják el. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség! Kisebbség!) A többség nem vehető ki, tehát meg fogjuk számlálni. (A jegyzők megszámlálják az igen-re, azután a nem-re felállottakat.} A jegyző urak megszámlálása folytán kijelenteni, hogy a szerkezet mellett szavazott 150, ellene 120 képviselő. (Mozgás.) A többség tehát elfogadja a szerkezetet. Csanády Sándor : T. elnök ur! Én nem vonom kétségbe, hogy a t. jegyző ur tőle kitelhetőleg igazságosan számlálta meg a képviselőket, de mert magam is számláltam és nem voltam képes a fenállókat biztosan megolvasni, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy név szerinti szavazást indítványozzak. (Hosszan tartó zaj. Felkiáltások: Nem lehet! A végzés ki van mondva!) Elnök: Ugy hiszem, e tárgy meg van haladva. (Helyeslés.) Következik az első szakasz. KÉPV. H. NAPLÓ. 184§ 1. Széll Kálmán jegyző (olvassa az 1- %-t.) Urházy György előadó : T. ház! A véderőről szóló 1868. 40. t. czikk 13. § -a a magyar korona országainak népességére eső öszszes létszámot 329,632-ben állapítja meg; az előterjesztett törvényjavaslat szerint pedig az évi ujonczjutalék 39,433-ban állapittatik meg. Ezen arány aem felelvén meg a törvény által megállapított létszámnak, a központi bizottság ajánlja, hogy az ez évre eső ujonczjutalék 3939-ben, a póttartalék pedig 3943 fő helyett 3934-ben állapíttassák meg. Kerkapoly Károly: Az észrevétel tökéletesen alapos, oka a különbözetnek pedig az, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok népességéből kihagyatott, most midőn ezen kiszámítás a két félt illetőleg eszközöltetett, Cattaro egész népessége és Raguza néhány kerületének lakossága, mivel azoknál másnemű hadi szolgálat van rendszeresítve, a katonasághoz ujonezokat nem adnak. Daczára annak, hog\" ezen körülmény akkor is fenforgott, ezen népesség nem lett a számításból kihagyva akkor, midőn a monarchia két felének állandó illetéke megállapittatott, a mikor a tulfélnek egész népessége volt számításba véve. Természetes, hogy midőn az ezen illeték föntartására szükséges évijutalék megállapításának kérdése forog fen, akkor is az egész népességet kellett számításba venni. A különbség 72871, mely épen megfelel ezen 94 és illetőleg a póttartalékban 9 főnek. Ha az alap letételekor az összes népesség számításba vétele fogadtatott el, most el kell fogadni annak következményeit is. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság javaslatát az ujonezok számára nézve, ugy a mint van? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 2. %-t.) Urházy György előadó: Ezen szakaszra nézve a bizottságnak nincs észrevétele. Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Felkiáltások bal felől: Nem fogadjuk el! Szavazzunk!) Tehát szavazni méltóztatnak. A kik elfogadják a második szakaszt, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a második szakaszt. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 3-dik %-t.) Urházy György előadó: T. ház! Ugyancsak a véderőről szóló 1848. XL. t. czikk 32. §-a szerint az évenkénti ujouczállitás 3 korosztályból rendeltetik végrehajtatni. Azonban a törvény ezen szabálya alól kivételt tett már az 1868. XXVII. t. ! czikk 3. § mely ugyanis az akkor megállapított korosztályokra nézve, az állaadó vódtörvénynek kedvezményeit és terheit 58
