Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-22

22. országos Ülés június 2. 1863. 33J át a képviselők dologtalanul ültek itt, mert nem volt kész a javaslat. Azt is mondta a t. miniszterelnök ur, hogy az ellenzék legyen komoly, és ne követeljen mást, mint a mit igazán akar, és akuor lesz a képviselőháznak tekintélye, és felszólított arra, hogy ne ássuk alá a kormány hatalmát és tekintélyét. En igen jól tudom, hogy a mi t. miniszterelnökünk igen hatalmas, bár nem oly hatalmas, a milyennek én a magyar miniszterelnököt szeretném; tudom, ismerem és tisztelem nagy tehetségét; de sem hatalma, sem tehetsége nem mehet annyira, sem neki, sem más embernek a világon, hogy a sziveket és veséket vizsgálhassa. Már pedig, ha ezen hatalommal nem bír, akkor azt mondani egy párt irányában, hogy a mit követel, azt nem komolyan akarja, mondani, midőn még nem volt azon pártnak tere bebizonyítani, hogy akarja-e azokat komolyan, vagy nem, nem lehet egyéb, mint egyszerű gj^anusitás. {Helyeslés bal felől.) Az országgyűlés tekintélyét illetőleg (Halljuk!) megengedem, nem vitatom, lehet erre befolyása az ellenzéknek is; de utoljára is az országgyűlés tekintélye függ attól, minő jogkörrel bir, és mint használja azt fel. A jogkör megállapítása, vagy jobban mondva: megcsonkítása a múlt országgyűlés alatt a többség által vitetett véghez, és a többség felelős azért is, hogy a megmaradt jogkör nem használtatott fel jobban. Különben a kormány tekintélyét illetőleg, (Jobbról: Halljukl) én azt hiszem, annak í'öntartása mégis főleg és mindenek felett a kormánytól függ. Ne akarjon a kormány kegyelmet osztogatni az által, hogy néha elmulasztja a törvényt végrehajtani; me akarjon ismét tulhatalmat gyakorolni az által, hogy a törvény határain tuikapva avatkozik bele a dolgokba; és továbbá, ne azt tartsa feladatának, hogy vádoljon, gyanúsítson egész nemzetet; de ha csakugyan követtetett el hiba, fenyítse azt meg, a ki elkövette, és akkor lesz a kormánynak tekintélye, bármit tegyen az ellenzék. Egyébiránt arra határozottan merek hivatkozni, hogy sem én, sem senki elvrokonaim közöl, arra nem izgatott, hogy a fenálió törvények meg ne tartassanak s a törvényes rendeletek végre ne hajtassanak, sőt hirdettük mindenkor az azok iránti tisztelet és engedelmesség kötelességét. (Uyy van! balról.) Mielőtt az igen t. miniszterelnök ur beszédét elhagyván, más szónok előadására térnék át, még egy pár megjegyzésem van. Sokan a t. ház túloldali szónokai közöl vitatták a megyéknek roszaságát; vitatták, hogy a kormánynak a megyék miatt nincs tekintélye; vitatták, hogy a megyék miatt a törvény iránti tisztelet kevesbedett; sőt volt olyan szónok is, ki a hazafiság alábbszállását is a két évi megyei praxisból magyarázta ki. Hogy a megyéken követtethetik el sok olyan, minek nem kellene elkövettetni: ezt tagadni nem akarom s nem is tagadom; emberi intézmény a megye is, és bármely más modorú intézményre bizzuk a közigazgatást, az igazságkiszolgáltatást: hibák mindig fognak elkövettetni. Megengedem még azt is, hogy több hiba követtetik el most a megyékben, mintsem az intézmény természetéből fotyólag elkövettetni kellene, mi nagy részt bizonyosan a megyei testületek helytelen szervezetének következménye, a melyet megváltoztatni mindnyájan készeknek nyilatkozunk. De ugyan, kérdem, ha ezen hibák elkövettetnek, ha a kormánynak nincs e miatt tekintélye, ha alább szállott a törvények iránti tisztelet és a hazafiság a megyékben: kit sújt a vád? En azt hiszem, midőn átalánosan akarunk következtetni, akkor ezt nem a kisebbség, hanem a többség szerint fogjuk tenni. Már pedig nem fogják önök kétségbe vonni, hogy sokkal, sokszorta nagyobb mértékben mint magában a népben, a megyékben, a megyei bizottságokban és a tisztviselők között a roppant többség a jobb oldalhoz tartozik: mindezen elkövetett hiba tehát egyenesen a jobb oldalt terheli. {Helyeslés bal f* lől.) En azt kérdem, t. ház, hogy miután ez igy van: fog-e mindezen segíteni a kinevezés? Hiszen önök bizonynyal saját párthiveikből fognak kinevezni, s nem is igen lehet ez máskép. Ha pedig ez meg fog törtérmi: ha csak azt nem teszszük fel, hogy a kinevezés miniszteri kegyelemtől függvén, felemeli, megnemesiti a jellemeket, míg a választás lealacsonyítja azokat: ha csak ezt nem teszszük fel, a kinevezéssel a bajon segítve nem lesz. (Helyeslés bal felöl.) Hasonlóiag igen sokak által felhozatott az, hogy a jelen kiegyezkedés következménye mindazon anyagi előny, mely 2 év óta mutatkozott, nem a kiegyezkedesnek csupán, hanem épen a jelen alapnak. Es a t. eultusminiszter ur egyenesen reá mutatott a közjogi törvényekre, r mint a melyeknek azt egyedül köszönhetjük. En nem tagadom, hogy ily viszonyokra van hatása a. helyzet consolidásának, és épen ezért lett hatása a 67-iki kiegyezkedesnek is: csak azt tagadom, hogy ezen hatása delegationak és közös minisztériumnak következménye, hanem igen is következménye magának a kiegyezkedés tényének; be fogott volna ez tehát következni épen ugy, ha más alapokon eszközöltett volna az. (Mozgás.) Továbbá egyetértve e tekintetben Pest belvárosa nagyérdemű követjével, azt is merem állítani, hogy: ha volt is erre befolyása kizárólag, vagy csak legfőbb mértékben is, oka nem maga a kiegyezés volt. Méltóztassanak visszaemlékezni, a keleti háború alatt midőn isten egy pár jó évet, és jó árakat adott 42*