Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-20
20. országos ülés május 31. 1869. 297 modo praemisso, pari consilio, et autoritate, quoad hungaros cum externo íocumtenente vei generálé suae majestatis proeedat." Es ekként már akkor is a magyar hadseregnek külön független hadvezére volt, ki azt vezérelte. Kétséget sem szenved, hogy itt független, külön álld hadseregről van szó, melynek a fővezére is magyar. Ezt hasonlókép intézte el az 1741 : 42., 1792: 8. és 1792 : 9. t. ezikk is. Hogy áll ellenben ez, a közösügyes törvények szerint? A közösügyes törvények szerint a magyar minisztérium a hadseregnek csak elszállásolásáról, az országban elhelyezéséről gondoskodik; hanem most a hadsereggel a bécsi közös miniszter rendelkezik. Az 1848-ki törvények szerint, a király személye mellett levő miniszter, ki a katonatiszteket kinevezi, a magyar országgyűlésnek felelős. A magyar érdekek ez által meg voltak dva : mig ellenben most, a közösügyes törvény szerint, a hadügyminiszter a két delegatiónak felelős. Hogy pedig mily könnyen kijátszható ezen feletősség, és hogy Magyarország érdekei legkevésbbé sincsenek megőrizve, azt később tüzetesen meg fog'om mutatni. Ép igy vagyunk a pénzügygyek Az 1848diki IV. t. ez. 6. §-a azt mondja: hogy az országgyűlés az államköltségeket a múlt évi számadás megvizsgálása után évről évre megállapítja. Ez sem uj törvénv. Ott van az 1559-ik 15. t. ez., mely arról szól, hogy akkor a Karok és Rendek nem akarták megszavazni a költségeket és az adót, ugy, mint a királyi propositio kívánta; kivánta t. i. elébb, hogy az hat évre, azután, hogy három évre szavaztassák meg; de az országgyűlés kijelentette, hogy nem szavazhatja meg továbbra, mint egy évre : mert ha azt továbbra szavazná meg, attól tart, hogy a király addig nem hivja össze az országgyűlést. Igen érdekes ezt megolvasni. (Felkiáltások jobb felöl: Fölösleges!) Az 1559. 15. t. czikk ekkép szól: „Verentur quoque sacrae majestatis fideles, ne, si in hos sex, vei trés postremo postulatos annos consentiant, postea per totum illud temporis nullum habituri sünt conventum publicum." Már most nézzük a közösügyi törvényt: ez megszavazta a quotát tiz esztendőre, a mi nem csak eltér a 48-ki törvénytől, hanem eltér a régitől is. A quotára nézve Magyarországban is voltak akkor oly viszonyok, hogy a hazát más idegen seregek segítették megmenteni, és a közös fejedelem, ki egyszersmind császár is volt, seregevei Magyarországnak segítségére jött. A mi őseink sokkal bölcsebbek voltak, semhogy abból a közösség eszméjét vonták volna le; hanem külön a császárnak és külön a királynak megszavazták az adót: erró'l szólanak az 1506: 2 — 3 t. ez. KÉPV.H. NAPLÓ. 18 S-f. r. és 1563. 2. t. ez., mely igy szól; „Quod autem fideles suos regnicolas benigne hortatur, ut eonsiderata magnitudine sumptuum, quibus aerarium suum sit exhaustum, eonfimorum quoque, a quibus eorum dependet incolumitas, necessitatibus; ternos hoc anno fiorenos, de singulis portis, duobus in terminis solvant. „§. 2. Quorum quidem trium florenorum duos pro sacra majestate caesarea; tertium verő pro serenissima regia majestate dominó eorum cíementissimo offerunt. „§. 3. Atque propterea decreverunt; ut praeíer illos, ternos fiorenos pro anno proxime sequenti sacrae caesereae et regiae majestatibus modo praemisso obiatos exequantur ad sequentem quoque inmediate alterum annum pro sacra majestate sua caesarea, de singulis in regni sessionibus singuli duo floreni." Ugyan ezt mondja az 1563: 3. t. czikk is. j Ha tehát azon eset volna Magyarországban, hogy ; ő felsége az ausztriai császár az ausztriai örökös tartományok külön álló hadseregével lenne kénytelen Magyarországot védelmezni, az ősök példája szerint Magyarország a külön kiadáshoz mért összeget szavazhatna meg. De abból legkevésbbé sem következik, hogy ezen háború költI ségeket, közösen szavazzuk meg, mint ez a köj zösügyes törvényben van: és ez e lényeges küi lönbség az ősi törvényhozás és a közösügyes törI vényhozás közt. Az 1727: 3. t. czikk az 1790/1: 19. t. czikket Magyarország sarkalatos törvényének nyilvánítja. Abban az van kimondva, hogy az országgyűlésen kívül se önkéntesen, se felségi hatalommal nem szabad semmiféle subsidiumot, semmiféle contributiot megszavazni. A közösügyi törvény szerint nem ezen országgyűlésen szavazzák meg a quotát, mely most 24 millió ós egy néhány száz ezerét tesz, hanem meg szavaztatik az közösen a delegatiókban; tehát' mindazáltal, hogy a pragmatica sanctio akkor is fenállott, midőn ezen törvények hozattak, nem találták szükségesnek őseink, hogy az adó-megszavazásra nézve a tényleges közösség miatt — mit némelyek a pragmatica sanctiora ráerőszakolnak — az országgyűlésen kivül áilitsanak fel törvényhozási testületet , mely Magyarország pénze felett határozzon. (Ellenzés a jobb oldalon.) A külügyekről az 1848:3-ik t. czikk 13. §-a nem mondja ugyan, hogy „közösügyek," hanem szól: „azon viszonyokról, melyek a hazát a többi tartományokkal közösen érdeklik," éá azt rendeli, hogy azokba az ő felsége körül leendő miniszter befolyván, tetteiről az országgyűlésnek felelős. Ez sem uj törvény, mert az 1546: 4, — 1550: 15, — 1553: 3; — 1557: 5, — 1715: 41, — 1741: 11, — 1790/1: 17. törvényezik38
