Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-5
5. országos ülés i rozása az tartozik knni, hogy az igazolási eljárás tökéletesen egyöntetű legyen, mert különben igen természetes, hogy az több rendbeli félremagyarázásra és félreértésre adhatna okot. Ezen szempontból kiindulva, vagyok bátor a t. házhoz egy kérdést intézni: jelesen, úgy fogja-e fel a t, ház az osztályoknak teendőit, hogy azok a megbízó leveleknek csak egyszerűen alaki kiállítására tartoznak figyelemmel lenni, vagy nem? Mert ha azon nézetben van a t. ház, hogy tartalmokra is figyelmet kell fordítani, akkor van ezen, a Ill-ik osztály részéről most beterjesztett jelentés szerint egy oly választás, mely máshová lenne sorolandó, mint a hová a jelentés szerint soroltatott. Jelesen ott van egy választási eset, a Pásztélyi János képviselő uré, hol az elnök saját maga bizonyítja, hogy a szavazási lajstrom eltévedése folytán egy egész község nem bocsáttatott szavazásra. Az 1848. szavazási törvény kimondja, hogy senkit az összeirt választók közül választási jogától elmozdítani nem szabad. Itt tehát oly egyenes, praegnans, maga a választási elnök által bevallott törvénytelenség fordulván elő, ezen választás a b) alá tartózd választások közé csak azon esetben sorolható, ha, a mint mondom, az osztályoknak csupán az feladatuk, hogy az aláírás és külső alak helyessége szerint osztályozzák a választásokat, ellenben a tartalomra még akkor se terjeszkedjék figyelmök, ha az egyenesen a törvénybe ütközik. Óhajtanám tehát, méltóztatnának elébb ebben megállapodni. Én részemről azon nézetben vagyok, hogy ámbár a ház soha és semmi körülmények között a felek által benyújtott ővásoknak, melyek petitióval nem támogattatnak, semminemű súlyt nem tulajdonithat, de igen is, midőn a jegyzőkönyv tartalma egyenes törvénytelenséget vall be, akkor azt figyelembe veendőnek vélem. (Helyeslés a hal oldalon.) Cgyanezen osztály jelentése folytán még egy más kérdésem is van a tisztelt házhoz; szabad legyen azt is elmondanom. (Halljuk!) Itt van a kifogástalan választásók közé igtatva Klapka György igen tisztelt képviselő társunk választása. A választási jegyzőkönyv egészen rendben van; az ellen semmi kifogást tenni nem lehet; de fenforog azon körülmény, hogy ezen választás már az országgyűlés megnyitása után, tehát az országgyűlés folyama alatt történt: mertén azt tartom, hogy 24-én megnyittatván ő felsége által az országgyűlés, a 26-án történt választás már az országgyűlés folyama alatt történt. Erre nézve tehát óhajtanám a kérvények beadására ily választásoknál előszabott 30 nap fentartását kimondatni. (Helyeslés.) Deák Ferencz : T. ház! Az országgyűlés , a mióta parlamentális alapon jő össze, ipril 30. 1869. ]5 átalános elv gyanánt tekintette azt, hogy a meg nem alakult ház a választások felett nem hozhat határozatot. így volt ez 1848-ban, 1861-ben és 1865-ben, és még az előbbi házszabályokban is világosan ki volt mondva, hogy alakulása előtt a ház nem határozhat a választások felett. 1865ben viták támadtak egyes kérdések felett, és a ház elhatározta, hogy majd ezek iránt a ház, ha megalakult, akkor noz végzést. Az uj szabályok, melyeket a múlt országgyűlés alkotott, ezen tekintetet még inkább figyelembe vették : mert okulva a múlt tapasztalatain, a ház magát meg akarta menteni az igazolások mindennemű kellemetlenségeitől. Előbb a választások érvénye felett a ház maga bíráskodott, most nem a ház bíráskodik, hanem bíróságok alakittatnak. Az osztályoknak kiadatnak a megbízó levelek. Ezek a szabályok szerint jegyzőkönyvbe veszik, és pedig : a) pont alá a kifogástalanokat, azaz a kiknek választása, vagy is jegyzőkönyveik rendben vannak és kérvény sem adatott be ellenök; b) alá azokat, kiknek jegyzőkönyvei rendben vannak ugyan, de kérvény adatott be ellenök ; c) alá azokat, kik ellen kérvény nincs ugyan beadva, de kiknek jegyzőkönyvei akár tartalomra, akár kiállításra nézve törvényes kifogás alá vehetők. Az osztályok beadják ezekről szóló jelentésöket. Van-e a háznak joga ma és most ezen állapotában az osztályok eljárását felülvizsgálni?. {Felkiáltások: Nincs !) Én azt hiszem , nincs ' nincs pedig azért, mert a házszabályok egészen másként rendelkeznek. így a 18. §. ezt mondja: „Az osztályok jelentései a ház által tárgyaltatván, a korelnök a kifogástalan megbízó levelek bemutatóit igazolt képviselőknek jelentiki." Nem mondja tehát a szabály, hogy a ház azok felett vitatkozik, azok felett határoz. (Közbeszólás: Azt mondják a szabályok: Tárgyaltatván!) A tárgyalás nem mindig involválja a határozat hozatalát a választás ér vényessége fölött, sőt épen nem involválja azt. A szabályok igen világosak e tekintetben. A c) pont kijelenti: „Azon választási jegyzőkönyvek érvényessége, melyek akár tartalmokra, akár kiállításukra nézve törvényes kifogás alá vehetők, a ház alakulása után fog intézkedés történni.* Ez egyenesen kizárja azt, hogy a meg nem alakult ház azok felett intézkedjék. {Helyeslés.) De még világosabban tisztába hozza ezen kérdést a 27-ik §.: „Azon megbízó levelek, melyek ellen kérvény nem adatott be, de a melyek akár tartalmokra, akár kiállításukra nézve az osztályokban kifogás alá vehetők, azokhoz Boroztassanak, melyeknek érvényessége ellen kérvény adatott be, s azok ezen esetben az előbbiekkel egyenlő módon tárgyaltatnak. 4 '
