Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-5

16 5. országos illés apri! 30. 18G9. A következő 30. §. megmondja, hogyan tár• gyaltatnak : t. i. „mind a választások érvényessége ellen beadott kérvényeket, mind a 27-ik §. értelmében—a mit épen most olvastam el—kifogás alá vett megbizó leveleket a ház elnöke az egyes bíráld bizottságok közt sorshúzás utján kiosztatja." Ezen szabálytól elállani nem lehet. Most tehát nincs egyéb hátra, mint tisztán a szabályok értelmében azon választásokat, a melyeket kifogástalanoknak találtak az osztályok —mert mi nem superrevideálhatjuk, a nem igazolt ház épen nem superrevideálhatja azokat — kifogástalanoknak nyilvánítani; azon megbizó levelek bemutatóit pedig, kik ellen kérvény adatott be, de jegyzőkönyvük rendben van, vagyis a b) alá jegyzetteket az alakulásban részt venni engedni, a kérvények a biráló bizottságok elé tartozván; végre azon választásokra nézve, melyeknek jegyzőkönyveit rendben nem találta az osztály a 27-ik §. alapján, a ház alakulása után rendelkezik a 30-ik §. értelmében. (Helyeslés.) Nem alakúit állapotban semmi határozat hozatalára se most nincs, se az előbbi országgyűléseken nem volt jogositva a ház. Itt az országgyűlési napló, melyből látjuk, hogy ezen kérdések felett már a múlt országgyűlésen is viták keletkeztek. Többek közt Nyáry képviselő világosan kijelentette, hogy: „nem lehet a háznak, míg alakalva nincsen, a választások fölött határozatot hozni/' így nyilatkozott azon időben Böszörme'nyi László képviselő, hasonló értelemben nyilatkoztam én is, szóval, az akkori háznak minden színezete; és csakugyan ez állapíttatott meg. Például Nyáry Pál képviselő az 1865-iki országgyűlés 3-ik ülésében igy nyilatkozott: „Azt gondolom, mindenek előtt ezen kérdésekkel kell tisztába jönnünk: 1-ör van-e különbség a kifogástalan és az igazolt választások között? Azt hiszem, ezen kérdésre igennel felelhetünk. 2-or az a kérdés, hogy határozati joga a háznak mik r kezdődik? Azt hiszem, erre e házszabálynak értelmében mindenki azt mondja: akkor, mikor a ház megalakult." És ez akkor, mint a háznak, a még nem izgazolt háznak,- véleménye átalában elfogadtatott. A szabályokban akkor is már az foglaltatott, hogy csak a megalakult ház hozhat határozatot. Most pedig még világosabban ki van mondva, hogy : a kiknek jegyzőkönyve ellen az osztály nem talált kifogást, ha kérvény nincs beadva ellenök, a korelnök igazoltaknak jelenti ki; a kik ellen kérvény van beadva, de jegyzőkönyveik rendben vannak, a ház alakulásába befolynak, kérvényeik a bíróságok elé tartoztán; azok pedig, a kiknek jegyzőkönyve ellen az osztályok kifogást tettek, ház alakulása után esnek rendelkezés alá, és pedig az uj szabályok 30. §-a szerint úgy, hogy a bíróságok közé beosztatnak. Mi tehát ezen dolgok megvizsgálására nem alakúit állapotban nem vagyunk jogositva. Egyik osztály például Kossuth Ferencz választási jeyyzőkönyvét kifogástalannak találta, de azt mondja, hogy nem annak rendjén és utján került a ház elé. E felett sem határozhatunk most; ha a ház megalakult, akkor szólhatunk ezen körülményhez is; de ahhoz, ha kifogástalannak nyilváníttatott valamely képviselő az osztály részéről, mi nem szólhatunk, az osztály ezen határozatát meg nem változtathatjuk, és nem akadályozhatjuk, ha eljön azon képviselő, hogy részt vegyen a ház alakulásában: és igy, ha nem lesz ellene kérvény, igazoltatni fog ; arról pedig, hogy elmulasztá okát adni távollétének, és ez hogyan pótoltassék, majd az alakult ház fog határozni. Azon esetből, mely előadatott, hogy némely választások a napokban történtek, és igy a kérvény beadására nem volt elég idő, azon kérdés támadt, vajon az illető választók kérvényt be adhatnak-e utóbb is 1 nem lesz-e elzárva a kérvényezés útja azon szabály által, hogy a ház megalakulása után a már igazoltak ellen nem lehet kérvényt beadni? ezen kérdés utólagos megvitatása szintén az alakult ház elé tartozik. Ha akkor ezen kérdés szóba hozatik, a megalakult ház fogja megmagyarázni a szabályokat, és — ha szükségesnek látja — a 30 napi határidőt föntarthatja, 1 I)e a nem alakult ház tartozik a házszabályok I szerint eljárni, e szabályokat nem magyarázhatja, [ a választások fölött nem határozhat. Ez a szabályok világos tartalmára alapított j véleményem. (Helyeslés a jobb oldalon.) Madarász József: Tisztelt képviselők! Osztozom teljesen Pest belvárosa érdemes képvi selőjének azon véleményében, hogy a ház, alakulása előtt, döntőleg nem határozhat; azonban, én legalább, nem úgy fogtam föl Debreczen városa képviselőjének Tisza Kálmánnak felszólalását, mint ha a ház határozatát akarná provocálni, én az ő felszólalását csakis felhívásként vettem, hogy a képviselők — mert hiszen alakult ház nincs — nyilatkoznának a felett, vajon az osztályok minő hatással tárgyalhatják az eléjök terjesztett megbizó leveleket. (Jobbról zaj. Felkiáltások: A házszabályok!) A ház szabályai, és vélekedésem szerint •— ha meg méltóztatnak bocsátani — azon törvények szerint is, a melyeket a házszabályok mellett minden képviselő tisztelni köteles. Én tehát mind a mellett, hogy a ház szabályai szerint kötelesek az osztályok a választásokat tárgyalni, bátor vagyok véleményemet a feltett kérdésre ide öszpontositani, hogy midőn a 48-iki 5. törvényczikknek 29. §-a határozatában megrendeli, hogy az összeírásban foglaltak közül a választási