Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-17
17. országos Elét májas 26. 1869. 195 Széll Kálmán jegyző (olvassa a Vl-ik biráló bizottság jelentését, mely szerint Csörghe László igazoltatott s a kérvényezők 75 frt költségben marasztaltattak el.) Elnök: Tudomásul vétetik. Csörghe László képviselő ur igazoltnak jelentetik ki, s a költségek iránt intézkedni fog az elnökség. Luksics Bódog képviselő ur jelentkezett, hogy szólani kivan. Luksics Bódog : A házszabályok 152. szakasza értelmében van szerencsém Fülöp József és érdektársainak arra irányzott kérvényét benyújtani, hogy a hűbéri, censualis, contractualis és egyéb analóg viszonyok végleges megszüntetése tárgyában mielőbb törvény hozassék. Kérem a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Egyéb tárgy bejelentve nem levén, a napirendre térhetünk át, t. i. a válaszfelirati javaslat tárgyalásának folytatására. Bánó József: T. képviselőház! Irányi Dániel képviselő társam tegnap fellelkesült szavakkal azt monda, hogy földet oszt, és ez a föld a haza. Ez, t. ház ugy hangzik, mintha talán a haza el volna veszve; mintha a t. képviselő ur volna hivatva, hogy a hazának a hazát visszaadja. Nekem, t. ház, erre egy megjegyzésem van. Én nem kárhoztatom t. képviselő urat azon tettéért, midőn ez előtt húsz évvel a hazát elhagyta. Tudom igen jól, hogy midőn az ember hazáját elhagyja, azt csak legnyomasztóbb körülmények között teszi; mert legkeserűbb kenyér az, ha az ember kénytelen hazájától távol lenni. De kérdem, midőn e hazának annyi baja volt, midőn az egész haza gyászban volt, midőn a legszorongatottabb állapotban volt, ha kénytelen lett volna e hazának minden hű fia elmenni e hazából és azt tette volna, vajon kérdem a képviselő urat, ki lett volna itt, ki a hazát megtartsa? (Felkiáltások a baloldalon: Bánó József! Derültség.) Igen is, azt mondom én, t. ház, hogy a haza megtartásának nagy munkájában igen is, azoknak is van nagyobb része a kik itt maradtak a hazában, vagy azoknak kik nemsokára vissza vándoroltak. Megtartottuk, megtartották azok a kik itt maradtak, megtartották e hazát magának a képviselő urnák is; és a képviselő ur húsz évi távollét után bejött e hazába. És első fellépése mi volt? Az, hogy mindazt, mit e hazában talált, rosznak, gyalázatosnak, bűnösnek mondja, sárba húzza le a minisztereket, sárba húzza és hibáztatja a majoritást, sárba húzza az arisztokratiát, sőt hibásnak találja magát a balközépnek eljárását is. (Helyeslés jobh felől.) Én, t. képviselő társaim, azt mondom, igen is mi fen akarjuk, és hiszem és remélem, fen fogjuk tartani e hazát, fen fogjuk nem egy két évre, de ha Isten ugy akarja, hosszú időre talán őrök időre. És épen azért vagyunk hívei ezen politikának, mert azt ki akarjuk vivni, fen fogjuk tartani és meglehet, hogy Irányi képviselő urnák még unokái is fogják itt élvezni az általunk fentartott haza alkotmányos szabadságát; (Helyeslés jobb felől. Felkiáltások a bal oldalon: Hiszen nincs felesége! Derültség) holott meg vagyok győződve, ha í|zon politika jutna érvényre, melyet a képviselő ur ma itt kéjjvisel, bizonyosan nem sokára bekövetkeznék azon idő, midőn ő maga nem lesz itt biztosságban, hanem másodszor is kénytelen lesz vándorbotját kezébe venni, {Ugy van! Elénk helyeslés a jobb oldalon.) E napokban b. Simonyi Lajos képviselő ur azt mondotta, hogy a magyar igazságszolgáltatásnál csak a török roszabb. Meglehet, nincs ellene semmi szóm, mert hiszen utoljára és e vád nem a nemzetet éri. Hanem Ludvigh János képviselő ur már tovább ment és azt monda, Finnlandról értekezve, hogy az alkotmányos viszonyok még Oroszországban is jobbak mint Magyarországban. Eddig büszkék voltunk arra, hogy a mi alkotmányunkat az angoléhoz hasonlítottuk, a mely köztudomás szerint a legszabadabb, legbiztosabb alapú Európában. Ezen uj tan, ezen uj tanulmány szerint, még utolja fog kisülni, hogy Európában ma a legszabadabb elvű alkotmány Oroszországban található. (Ohó! a bal oldalon.) Ezeket előre bocsátva, t. képviselő ház, előre kijelentem, hogy én a bizottság által benyújtott válaszfelirati javaslatot elfogadom a tárgyalás alapjául, elfogadom pedig tárgyalás alapjául épen azon okoknál fogva, melyeknél fogva, Lud; vigh képviselő társam azt elvetendőnek ítéli. O ugyanis azt mondja, hogy itt nincs semmi rendszerezve, hogy itt nincs semmi kifejtve. Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy a világon a legjobb trónbeszéd az, melyhez legkevesebb szó, vagy legkevesebb válasz fér. Ha tekintjük a mostani vitákat, majdnem azon meggyőződésre kellene jutnunk, hogy itt még most is azon régi országgyűlési vitáknak vagyunk tanúi, és hogy itt még most is a fejedelem a nemzettel viszályban él ; de ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, és össze hasonlítjuk a múlt országgyűlési vitákat a mostanival, nagy különbséget fogunk látni. Véleményem szerint e kérdésben két főszempont tesz különbséget. Sokak előtt feltűnik, hogy miért van az, hogy midőn a múlt országgyűlésen azon párt, mely többségben volt, s a mely a múlt országgyűlésben oly hatalmas védiratokat szerkesztett, melyek páratlanok a nemzet történetében, hogyan van mégis az, hogy most ugyanazon párt, ugyan azon férfiúnak vezérlete alatt, midőn beadja vá25*
