Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-16

192 16. országos ülés május 25. 1869. vannak azonkívül oly körülmények, pl. az ország elhanyagolt állapota, melyek szintén elnézést parancsolnak ; vannak azonban hibáik, melyek neveltetésük (Derültség), melyek aristokratieus hajlamaikban rejlenek (Nevetés jobb felől. Halljuk! Halljuk!) és vannak hibáik, vannak bűneik, melyeket azon iskolának tulajdonitok, melyben az utols<5 18 esztendő alatt éltek, részint oda kün a caesarismus honában, részint ide ben a szomorú emlékű Bach-korszak alatt, és a mely rendszerek nem akként hatottak — ugy látszik — ő reájok, mint hatott a spártai nemes ifjakra a lerészegitett helóták példája, hogy elundorodjanak tőlök, hanem ugy látszik , hatottak ugy, hogy eltanulták nem épen utánzásra méltó szokásaikat. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) De bűneiknek, hibáiknak legfőbb kútforrása nem bennök, nem az iskolában, melybe jártak, hanem a közösügyekben található föl. Ezek ónsulya alatt nyögnek, ezzel kötik meg kezeiket, mikor jól tenni kivannak, ezek vezetik kezeiket, mikor a törvényt és alkotmányt megsértik. (Elénk ellenmondás jobbról.) Be fogom bizonyítani a mit állítok. Régi sérelme a magyar nemzetnek a határőrvidék vissza nem csatolása, Két éve, hogy kormányon ül a minisztérium, és még a legutolsó trónbeszédben sem vétette föl a királyival, hanem megintette magát saját pártja által ezen mulasztásért. T, barátom Várady Gábor fölemlített tegnap egy intézetet, a mely szinte régi óhajtása e nemzetnek : a Ludoviceumot. Hallottuk, hogy két év óta ezen iskolát sem lehet létesiteni. Miért? Mert Bécsben nem akarják. A magyar katonaságnak itthon elszállásolása addig is, mig önálló hadseregünk lenne, a múlt országgyűlés alatt meg lett ígérve a minisztérium által, s egynehány ezred itthon is van, de a többi mai napig idegen földön van. (Ugy van; a bal oldalon.) Az adóleszállitás szintén legmelegebb, legforróbb óhajtása a népnek ; de önök nem szállíthatják le, nem szállíthatják le elismerem, épen azért, mert a közösügyek által kezeik kötve vannak. Ha a monopóliumot önmagok, mert tudományos férfiak, mert tanulták a közgazdaságot, eltörlendőnek tartják s még sem törlik el, nem merik eltörlését indítványozni, mert megkötötték kezöket azon kötések által, melyek 1867-ben köttettek. (Bal felől; Ugy van ! Ellenmondás jobb felől.) Ezek, uraim, azon mulasztások némelyikei, melyeket a közösügyek ónsulya önökre kényszerít. Vannak azonban tényleges hibáik, bocsánatot kérek, ha azt mondom, bűneik is, önöknek, melyek szintén e kutforrásból folynak. A sajtó, midőn az 1867-ki alkunak egész horderejét megértette, kötelességszerűen felszólalt az ellen, és ime önök nyomban ellene voltak, üldözőbe vették, megváltoztatva még azon törvényeket is, melyeket a sajtó vétségekre nézve az 1848-ki törvények megalkottak. Az egyesületi jog szintúgy igénybe vétetett, (Fölkiáltás jobb felől: Demokrata körök !) Igen is, igénybe vétetett a demokrata körök által és önök, mert e köröknek az ősi alkotmány, az 1848-ki törvények helyreállítása, módosítása volt czéljok, önök e törvényt törvény nélkül, törvény ellenére eltörölték. (Felkiáltás jobbról: Helyesen történt!) És mit tettek önök a legközelebbi választások alatt? (Halljuk! Halljuk!) Nem szólok azon világos nyomásról, melyet önök királyi biztosaik által gyakoroltak. Ki volt fejezve e sérelem Németh Albert t, barátom által s mások által, kik e kérdéssel foglalkoztak; hanem fölemlitem azt, hogy önök tűrtek, legalább nem akadályozták meg azon hatalommal, meby kezökben volt, azon visszaélések közöl igen sokat, melyek a választások alatt történtek. (Felkiáltások a jobb oldalon : Az már igaz!) A visszaélések közt az etetés, itatás napirenden volt, s a vesztegetés még undokabb, még közvetlenebb nemei is használtattak ; és ez folyt igy hónapokon keresztül s folyhatott anélkül, hogy a törvény súlya utolérte, még a biráló bizottságokban is. (Helyeslés.) Itt a helye, itt az ideje e teremben, a magyar országgyűlés termében, a nemzeti becsület, a civilizatió nevében bélyeget ütni azon vesztegetésekre s kárhozatot mondani a vesztegetőkre. (Helyeslés a szélső bal oldalon. Felkiáltások jobb felől: A földosztókra.) Mi legyőzettünk, kisebbségben vagyunk; de vigasztal az öntudat, hogy bukásunkat semmi szenny, semmi folt be nem mocskolta; (Ohó! jobb felől) megbuktunk azon sem törvényes, s általán véve nem igazolható eszközöknek nyomása alatt, midőn ellenünk szórták a gyanúsításokat, elkezdve forradalmi tendentiáknál, a melyekkel vádoltak, tudva hogy alaptalanul vádolnak, mert nincs közöttünk, a ki a törvényes alapról eltérni akar, nincs köztünk ki Magyarország önállását, függetlenségét máskép, mint törvényes békés és alkotmányos utón várná; elkezdve e gyanúsításon, reá mentek még sokkal aljasabb sokkal piszkosabb gyanúsításra, a porosz tallérok, ós orosz rubelek általi gyanúsításokra, (Derültség) a melyre felelni nem, a mit csak magamtól ellökni tartok érdemesnek, visszalökni azok fejére, a kiktől származik; s midőn mindez nem használt, s midőn önök látták, hogy a nép nem hisz önök szavainak (Elénk ellenmondás a jobb olda-