Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-16

184 16. országos ütés május 25. 1869. hirdettetett szándékosan a kormány parancsára készült tankönyvekben, fogadott bérenczek által szerkesztett hírlapokban, röpiratokban, tudományos munkákban, és ez utón végre el is éretett: hogy Magyarország önállő állami élete csakugyan el­feledtetett a világ népei által mindaddig, mig az 1848-ki év bekövetkezésével a magyar nemzet ősi jogát fenhangon vissza nem követelte, és újra nem vivta ki. Ha kérdem magamtól, hogy mi az oka annak, hogy most is, az 1867-dik évi 12-dik törvényczikk megalkotása után, Magyarország ál­lami önállása iránt azon bizonytalanság, azon kétértelműség létezhetik, mely valóban létezik? ennek okát főkép abban találom, hogy a magyar országgyűlés, a történt megállapodások által a külügyekre való közvetlen befolyásbői kizáratván, befolyása a külügyek vezérletére nézve majdnem a fagypontra szállíttatott: de találom ennek okát másrészről azon részletek teljes kifejtésének el­mulasztásában , melyek az államjogi kérdések megoldásának lényegéhez tartoznak, és az e rész­ben alkotott törvényeknek, jelesül az 1867-dik 12-dik törvényczikknek e tekintetben hiányos szerkezetében is. Nincs ugyanis e törvényekben körülírva ha­tározotton, mint kellene, azon viszony, melyben egyrészről a magyar korona országai, másrész­ről ő felségének többi országai az osztrák csá­szárság, a külföld irányában állanak, nincs oly határozottan, a mint kellene, kimondva, hogy: két önálló, független állam, melyek a külföld irányában kölcsönös vagy most már közös vé­delmi kötelezettségben állanak. Az e törvényben gyakran használt két fél, két rész, határozatlan értelmű kifejezések és az ismételve ugyan, de egészen más és nem osztrák császári birodalom értelemben használt „birodalom" szó lehetetlen, hogy félreértésekre okot ne szolgáltassanak. Nincs e törvényekben határozottan körül­irva és egymástól megkülönböztetve, a közös fe­jedelmet kölön államai után külön megillető czim, nincsenek érvényre emelve ezen államoknak tör­vényes külön jelvényei, s nincs meghatározva ezen két állam külképviseltetésének módozata, a követeknek és konzuloknak czimeire, jelvé­nyeire, meghatalmazási leveleire, ügykezelésére nézve, me'g azon államügyekre nézve sem, me­lyek mint ő felsége összes országait együtt ille­tők, valóban közöseknek vannak a törvény által kijelölve; de még kevésbbé van megállapítva az, hogy miképen kezeltessenek a magyar korona országainak azon külön külügyei, melyek a ma­gyar korona országait magokat illetvén, a létező törvény rendelete szerint is a közösek sorából kitörölve vannak és a közös külügyminiszter ke­zelése alá semmi esetre nem tartozhatnak. Ezek lehetnek oly államügyek, melyeknek kezelésére, a lehető esetek sokfélesége szerint, á magyar korona országainak külön képviseltetése szükséges, mindenesetre ezen államügyek sorába tartoznak azon nemzetközi szerződések, melyek a magyar korona országai területének JÍÖZ- vagy ma­gánjogának megváltoztatását tárgyazzák, vagy a magyar korona országaira vagy azoknak egyes polgáraira uj, eddig nem létezett terheket hárit­nak, s eképen a magyar törvényhozás körébe vág­ván, a magyar korona területén a magyar törvény­hozás jóváhagyása nélkül nem foganatosíthatók. Nem mondom t. ház, hogy a bajon, mely ellen panaszkodom , ne könnyített volna azon legfelső kézirat , mely a czim kérdésében a múlt évben adatott ki; elismerem: előrelépés, haladás az azon irányban, mely ugy Magyaror­szág, mint ő felsége többi országainak érdeké­ben követendő; de nem foglalja ezen legfelső kézirat magában mindazt, mit az országnak e tekintetben követelnie joga van, és azért véglege­sen kielégítőnek nem tekintethetik: mert legin­kább csak a nemzetközi szerződési okmányok irályi szerkezetére vonatkozik és érintetlenül hagyja a külképviseltetésnek többi kellékeit, a követek és konzulok czimeit, jelvényeit, megha­talmazó leveleik szerkezetét, ügykezelésük mód­ját, érintetlenül hagyja ő felsége legnagyobb czimét, mely, mint ibyen, talán épen a legfonto­sabb alkalmaknál szokott használtatni; és a mi fő, az általa megállapított megnevez e'sék egyiké­ben, mint már előbb is emlitém, nyilván való kétértelműséget tartalmaz. Ezek, miket emiitettem, t. ház, nem lényeg­telen formaságok csupán, melyeknek jelentőségök nincs; a külügyi érintkezésekben a forma egy­szersmind lényeg is; és azon államnak, a mely önálló akar lenni, önállásának kifejezésére, érvé­nyesítésére szükségkép használnia kell azon for­maságokat, a melyek e végre az európai nem­zetközi jog által szentesítve vannak, a melyek használatának elmulasztása azt jelenti, hogy az il­lető állam önálló lenni nem akar; és igy önál­lónak el nem ismertethetik; ez pedig a nemzet­közi jog fogalmai szerint az önállás nem létezé­sével ugyanazonos. Azon hiányoknak, melyek által a létező köz­jogi alapnak megállapításával hazánk állami ön­állása megcsonkittatott, módosittatniok, javittat­niok, pótoltatniok kell, nézetem szerint legelőször is hazánk saját érdekében; mert habár igaz is az, mi a bizottság által beterjesztett felirati ja­vaslatban, és egy más ház feliratában mondatik, hogy az államjogi kérdéseknek megoldása veti meg a belrendezésnek biztos alapját, és hogy ott, hol az államjogi kérdések megoldásánál szi­lárdság, állandóság hiányzik, kérdésessé válik a

Next

/
Oldalképek
Tartalom