Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-16

184 16. országos ütés május 25. 1869. hirdettetett szándékosan a kormány parancsára készült tankönyvekben, fogadott bérenczek által szerkesztett hírlapokban, röpiratokban, tudományos munkákban, és ez utón végre el is éretett: hogy Magyarország önállő állami élete csakugyan elfeledtetett a világ népei által mindaddig, mig az 1848-ki év bekövetkezésével a magyar nemzet ősi jogát fenhangon vissza nem követelte, és újra nem vivta ki. Ha kérdem magamtól, hogy mi az oka annak, hogy most is, az 1867-dik évi 12-dik törvényczikk megalkotása után, Magyarország állami önállása iránt azon bizonytalanság, azon kétértelműség létezhetik, mely valóban létezik? ennek okát főkép abban találom, hogy a magyar országgyűlés, a történt megállapodások által a külügyekre való közvetlen befolyásbői kizáratván, befolyása a külügyek vezérletére nézve majdnem a fagypontra szállíttatott: de találom ennek okát másrészről azon részletek teljes kifejtésének elmulasztásában , melyek az államjogi kérdések megoldásának lényegéhez tartoznak, és az e részben alkotott törvényeknek, jelesül az 1867-dik 12-dik törvényczikknek e tekintetben hiányos szerkezetében is. Nincs ugyanis e törvényekben körülírva határozotton, mint kellene, azon viszony, melyben egyrészről a magyar korona országai, másrészről ő felségének többi országai az osztrák császárság, a külföld irányában állanak, nincs oly határozottan, a mint kellene, kimondva, hogy: két önálló, független állam, melyek a külföld irányában kölcsönös vagy most már közös védelmi kötelezettségben állanak. Az e törvényben gyakran használt két fél, két rész, határozatlan értelmű kifejezések és az ismételve ugyan, de egészen más és nem osztrák császári birodalom értelemben használt „birodalom" szó lehetetlen, hogy félreértésekre okot ne szolgáltassanak. Nincs e törvényekben határozottan körülirva és egymástól megkülönböztetve, a közös fejedelmet kölön államai után külön megillető czim, nincsenek érvényre emelve ezen államoknak törvényes külön jelvényei, s nincs meghatározva ezen két állam külképviseltetésének módozata, a követeknek és konzuloknak czimeire, jelvényeire, meghatalmazási leveleire, ügykezelésére nézve, me'g azon államügyekre nézve sem, melyek mint ő felsége összes országait együtt illetők, valóban közöseknek vannak a törvény által kijelölve; de még kevésbbé van megállapítva az, hogy miképen kezeltessenek a magyar korona országainak azon külön külügyei, melyek a magyar korona országait magokat illetvén, a létező törvény rendelete szerint is a közösek sorából kitörölve vannak és a közös külügyminiszter kezelése alá semmi esetre nem tartozhatnak. Ezek lehetnek oly államügyek, melyeknek kezelésére, a lehető esetek sokfélesége szerint, á magyar korona országainak külön képviseltetése szükséges, mindenesetre ezen államügyek sorába tartoznak azon nemzetközi szerződések, melyek a magyar korona országai területének JÍÖZ- vagy magánjogának megváltoztatását tárgyazzák, vagy a magyar korona országaira vagy azoknak egyes polgáraira uj, eddig nem létezett terheket háritnak, s eképen a magyar törvényhozás körébe vágván, a magyar korona területén a magyar törvényhozás jóváhagyása nélkül nem foganatosíthatók. Nem mondom t. ház, hogy a bajon, mely ellen panaszkodom , ne könnyített volna azon legfelső kézirat , mely a czim kérdésében a múlt évben adatott ki; elismerem: előrelépés, haladás az azon irányban, mely ugy Magyarország, mint ő felsége többi országainak érdekében követendő; de nem foglalja ezen legfelső kézirat magában mindazt, mit az országnak e tekintetben követelnie joga van, és azért véglegesen kielégítőnek nem tekintethetik: mert leginkább csak a nemzetközi szerződési okmányok irályi szerkezetére vonatkozik és érintetlenül hagyja a külképviseltetésnek többi kellékeit, a követek és konzulok czimeit, jelvényeit, meghatalmazó leveleik szerkezetét, ügykezelésük módját, érintetlenül hagyja ő felsége legnagyobb czimét, mely, mint ibyen, talán épen a legfontosabb alkalmaknál szokott használtatni; és a mi fő, az általa megállapított megnevez e'sék egyikében, mint már előbb is emlitém, nyilván való kétértelműséget tartalmaz. Ezek, miket emiitettem, t. ház, nem lényegtelen formaságok csupán, melyeknek jelentőségök nincs; a külügyi érintkezésekben a forma egyszersmind lényeg is; és azon államnak, a mely önálló akar lenni, önállásának kifejezésére, érvényesítésére szükségkép használnia kell azon formaságokat, a melyek e végre az európai nemzetközi jog által szentesítve vannak, a melyek használatának elmulasztása azt jelenti, hogy az illető állam önálló lenni nem akar; és igy önállónak el nem ismertethetik; ez pedig a nemzetközi jog fogalmai szerint az önállás nem létezésével ugyanazonos. Azon hiányoknak, melyek által a létező közjogi alapnak megállapításával hazánk állami önállása megcsonkittatott, módosittatniok, javittatniok, pótoltatniok kell, nézetem szerint legelőször is hazánk saját érdekében; mert habár igaz is az, mi a bizottság által beterjesztett felirati javaslatban, és egy más ház feliratában mondatik, hogy az államjogi kérdéseknek megoldása veti meg a belrendezésnek biztos alapját, és hogy ott, hol az államjogi kérdések megoldásánál szilárdság, állandóság hiányzik, kérdésessé válik a